Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-09 / 6. szám

1913. febuár 9. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3. illetve megszerezhetik, melynek birtokában sikere, sen dacolhatnak a tőke abszolutisztikus uralmával. De amilyen egyenes és csalhatatlan fegyver a munka tisztességes kezekben, ép oly veszedelmes és alattomos eszközzé siilyed fanatikus, lelketlen emberek birtokában, kik a munkát önző céljaik szolgálatában harcra uszítják a tőke ellen, gyűlö­lettől izzó csatadal hangjai mellett, amelynek refra- inja: ami a tied az az enyém is, de az enyémhez ne nyúlj! Nagyhatalom a munka, ha az ész és célszerűség jegyében folyik, orgyilkos kés azonban ha azt esztelenség és őrület bitorolják. A társada­lom vérkeringésének középpontja, melynek lüktető ereje táplálja az egyes szerveket !s hatásában fön- tartója az egész szervezetnek. Ha a munka vilá­gában zavarok fordulnak elő, megbénul az egyes és megremeg a társadalom, ha megszűnik a mun­ka, elsorvad, elsenyvednek a tagok és elpusztul a tagok összessége. Ha azonban munka zakatol a legkisebb, legparányibb testatomtól kezdve a leg­nemesebb szervekig minden idegágazatban, úgy virulnak, gyarapodnak a tagok és erős, hatalmas lesz a szervezet. E megdönthetetlen tény valóra ébredt századunkban s a múltak vérkeringési za­varában beállott abnormitásokat kiheverve: a jövő képe a munka alapján felépült erős, kitünően szer­vezett, az arányos munkamegoszlási rendszert megvalósító, ideális társadalom. Ilyen uagyfontos- ságu tulajdonságokat magában egyesitő közös fegyverünket a jövő napszámosaiként emeljük fel újra, mikor emberi gyengeségünk oltára előtt el­jártuk az áldozati táncot, mikor a kötelesség, a munka édestestvére már türelmetlenül int, mikor már vége a farsangnak. (v. g.) Személyi hír. Prefort Ferenc zalalnai in. kir. kohó­főmérnök pár napot városunkban töltött. Kinevezés. A m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter ür. Lovrich Józsel egyetemi magán­tanárt a budapesti bábaképzőintézet igazgatójává nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter Kovács Arthur m. kir. erdészeti szám­tisztet a kolozsvári erdőigazgatóság számvevő­ségéhez helyezte át: Kitüntetett iparossegéd. A debreceni ke­reskedelmi és iparkamara Orosz Ede cipészsegé­det, a ki 15 év óta Kapás Mihály cipésznél van alkalmazásban, 50 kor- díjjal tüntette ki. Az ipar­testület nevében Kapás Mihály elnök a napokban adta át némi ünnepélyesség keretében a kitünte­tettnek a jól megérdemelt összeget. Rákóczi ünnepély Felsőbányán. Díszes ünnepség keretében folyt le február hó 1-én Fel­sőbányán a Rákóczi emléknap. A polgármester vezetése alatt álló ünnepélyrendezö bizottság min­dent elkövetett, hogy a magasztos fejedelmi név­hez méltó legyen maga az ünnepély is. Zsúfolá­sig megtelt a Korona szálló színházi nagy terme, hogy meghallgassa a polgármester értékes felolva­sását s a műkedvelők művészi előadását. A mű­sor első száma Tomásovszkyné úrnő és Csausz Gabkza négykezü zongora játéka volt. Liszt Fe­renc nehéz Rákóczi indulóját adták elő teljes precizitással. Tomásovszkyné úrnőről eddig is tud­tuk, hogy jeles zongora'játszó, de bájos fiatal tanít­ványának, Csausz Gabicának ez volt első nyilvá­nos föllépte s mindenkit meglepett bátor és biztos játékával. Utánuk Faikas Jenő lépett a fölolvasó asztalhoz s előadta mélyen szántó történelmi tanul­mányát a nagy fejedelemről. E tanulmányát nem­sokára a Teleki Társaságban is fölfogja olvasni j s ígéretét bírjuk, hogy a „Nagybányai Hírlapnak“ adja át leközlés végett. A műsor 3-ik pontja Kilián Béláné éneke volt Tomasovszkiné zongora kísérete mellett. Kiliánná úrnőről elmondhatjuk, hogy jóval fölötte áll a dilettantizmusnak; meglátszik hangján az iskola ; különösen pianói megragadóan ! szépek. Három dalt énekelt bámulatos finomsággal, mihez ha hozzá vesszük még gyönyörűséges alak­ját, — a hatás elkerülhetetlen volt. A zongoraki- séretről csak annyit mondhatunk, hogy első rangú volt. — A műsor negyedik darabja egy férfi né­gyeskarra irt dal volt. A most alakult dalárdát Diczig Béla róm. katli. segédlelkész dirrigálta : kiváló müértéssel. Tiz perces szünidő után követ­kezett a ll-ik szakasz, melynek első pontjául Há- j der Ferenc hegedű játéka volt fölvéve Tomásovszkyné zongora kísérete mellett. Huber Sándor Rákóczi kesergőjét játszta bámulatos finomsággal, melyhez a jeles zongorakiséret kiválóan alkalmazkodott. Pap Erzsiké és Ella, a két testvér szereplése a „Vár és a kunyhó“ melodrámában mély hatással volt a közönségre s zajos tapsokat váltott ki. A két bájos testvér játéka után Diczig. Béla éne­kelt Kilián Béláné zongorakisérete mellett. Igazi meleg érzés csendült meg Diczig énekében s a gyönyörű zongora kiséret méltóan csatlakozott hozzá. Végül mé^ a dalárda énekelt egy pompás dalt a közönség viharos tapsa mellett. Az estély műsorának kimerítése után csakhamar táncra j perdült az ifjúság s még a reggeli órákban is szaka­datlanul járta a csárdást. Városi közgyűlés. Vármegyénk alispánja a városi képviselő-testületnek a decemberben meg- ! ejtett választások folytán szükséges megalakítását a február hó 26-ára összehívott közgyűlésén fogja eszközölni. Akadályoztatása esetén a vármegyei főjegyző, esetleg polgármesterünk fogja helyet- j tesiteni. Hangverseny. Állmán Leó hegedűművész, kit az amerikai sajtó egyhangúlag a jelenkor leg­nagyobb technikusa gyanánt ünnepelt, és Grósz Ernő zongoraművész, a ki nem rég Berlinben, Münchenben és Lipcsében aratott szenzációs sikert, magyarországi kőrútjuk alkalmával márczius 18- ikán Nagybányán is hangversenyeznek. A hang­versenyt Kovács Gyula könyv- és zenemű keres­kedő rendezi. Az asztaltársaság bálja. Jótékonyság magasztos eszméje hozta össze pár évvel ezelőtt s szervezte asztaltársasággá azokat, kiknek még van szivük ebben a kőkemény században. Hogy pedig a jótékonyság nemes ideálját nem csupán hangoztatni és piros szalagként gomlyukba tűzni kell, azt épen a jótékony Asztaltársaság igyekszik minden tekintetben bebizonyítani, mely szerényen, hangtalanul minden év végén kiosztja a maga garasait, ajándékozza a ruhákat a didergő szeren- í csétleneknek s az ilyenkor nemes egyszerűségben | közzétett mérlegből és beszámolásból láthatjuk, ! hogy dacára annak, hogy nincsen még egyesületi szervezete sem, valamennyi jótékonycélu egyesülés közül városunkban erejéhez mérten és aránylago- san a jótékony Asztaltársaság teljesiti legjobban azt a célt és feladatot, mit maga elé tűzött. Hús­hagyó keddi táncmulatsága is a jótékonyság je­gyében folyt le, t. i. a bál tiszta jövedelmét szin­tén a társaság jótékony alapjának gyarapítására fordítják és nem teszik takarékba gyümölcsözőn kamatozni, hanem ha eljön a tél a maga borzal­maival, kiadják az utolsó fillérig annak, de csakis annak, aki igazán rászorult. Hogy magáról a bál­ról írjunk, állíthatjuk, hogy az idei farsangi bálok közel a legkellemesebb, a legösszhangzatosabb és melegebb volt. Itt nem volt fassé, itt nem volt hidegség, elhuzözkodás; itt mindenki mulatott és úgy m ihatott, ahogy neki jólesett. Szerencsére volt elég fiú ts (útóvégre az a fő) és voltak leá­nyok is elegen és nem ültek sem a fiuk, sem a leányok, hanem táncoltak hangos kedvvel úgy, ahogy csak táncolni lehet és kell. Akik ott vol­tak, mind a legjobb emlékekkel távoztak s nem volt, aki már tíz órakor elsóhajtotta'volna: Bizony ma jókor fogunk hazamenni ! — Jegyüket megváltották: Kuhn Henrik 5 K. Jancsovics József, Rumpold Gyula 4.-4 K. Dr. Nagy Gábor, Tréger Károly. Wigh László, Klein Hermán, Dr, Winkler Jenő, Polos* Vilmos, Szentmihályi József, Fritsch Sámüel, Ma­gyar Zsígmond, 2—2 K. Felülfizttek: Dr. Makraiy Mihály, Harácsek Vilmos utódai cég 8—8 Kor. Morvay Gyula, 6 K. Steinfeld Adolf, Szerencsi József, Dj. Troplovics Imre. Vidder Péter 3—3 K. Balkó Sándor, Virág Gábor, Steinfeld Andor, Dr. Barna Jenő, Ssappanos Jenő, Suba Károly, Révész János, Török Pál, Gyaiay László, Tréger Lajos, Sipos Lajos, 2—2 K. Iring Pál 1 korona 20 fill. Pap Felicián, Marosán Gyula, Szentkirályi Józsel, ifj. Kovács János, Sárfy Ödön, Sesták János, Dézsi Mihály, Butyikás Károly, Gyirászin Sándor, Szabó Árpád, Horváth Ferencz, Berényi Simon, Feuerstein Manó, Rónay Zoltán, Rátz József 1 — 1 K. Az ipartestület közgyűlése. Az Ipartestü­let elöljárósága csütörtökön tartott ülésében a ren­des évi közgyűlés határnapját felír. 23-ának d. e. 11 órájára tűzte ki a városháza tanácstermébe. Az ipartestület ezen elöljáróság! ülésén elhatározta, bogy nehéz, szinte válságos anyagi helyzetére való tekintettel kérni fogja a városi takarékpénztár igazgatóságát, hogy a nemrégiben házvételre 5°/o mellett folyósított kölcsönt hagyja még a mai rendkívüli pénzügyi helyzetben is a lehető leg- i olcsóbb kamatláb mellett. A ref. batyubálra jegyüket utólag megvál- ották : Jármy István 5 K. Daubner Ferenc 2 K. I özv. Takács Józsefné 2 . K.; felülfizetett (múlt I heti tudósításunkból tévedés miatt kimaradt) Schön­herr Ilona 3 K. Hochmann József 60 üveg szóda­vizet adományozott. Mindezeket köszönettel nyug­tázza a presbyteríum. Ezek szerint a felülfizetések és jegymegváltások végösszege 741 K. Az estély bevétele volt 1649 K. 50 f. kiadását 749 K. 24 í; tiszta jövedelem 900 K. 26 f. Ócska Wertheim szekrényt meg­vételre keres az Ipartestület elöljáró­sága. Értekezni Kupás Mihály ipar- testületi elnökkel, Igen kérjük szives olvasóinkat, hogy előfizetésüket mi­előbb kegyeskedjenek megujitani. Az előfizetési dijak a „Hermes“ könyvnyomdái műintézetbe (Nagybánya, Hid-utca, Bay ház) küldendők. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom