Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-02 / 5. szám
gyakorló körök alapszabályszerü szervezése, és veze- J tése az intézeti tornatanár, kötelességéve tétetik. Uj szolgabirói állás Nagysomkuton. Tele- kyjenő gróf, nagysomkuti főszolgabiró, tekintettel \ a járásnak felszaporodott ügyforgalmára s a területen levő 41 községre, a főispánhoz előterjesztést tett egy újabb szolgabirói állás szervezésére. A jegyzők sajtóirodája. A múlt évben a Kolozsváron megtartott jegyzői egyesületi közgyűlés határozata folytán egy, a közigazgatás általános j érdekeit, valamint a jegyzői kar mozgalmait felölelő 1 központi sajtóiroda létesítését határozták el. E határozat folytán a Községi és Körjegyzők Osszágos j Központi Egyesülete a Központi Sajtóirodát Budapesten felállította s annak vezetésére a hírlapírói gárda .egyik tevékeny tagját, a „Budapest“ szerkesztőjét, Benedek Árpádot szerződtette. A sajtóiroda, amely hivatva van a községi közigazgatás, I valamint a jegyzők érdekeit képviselni, természete- j sen csak úgy felelhet meg a hozzáfűzött reményeknek, ha a községi és körjegyzők, úgy a közigazgatás, mint a saját jegyzői érdeket érintő ügyekben minél sűrűbben hozzáfordulnak és panaszaikat, sérelmeiket ott adják elő. A Községi és Körjegyzők Orsz. Központi Sajtóirodája Budapesten, VIII. Er- délyi-u. 4 sz. III. em. 14 ajtó alatt van. Az időjósok a kővetkező hetek és napokra esőt és hideg időt jósolnak. Ezzel feltétlenül az emberiség, a meghűlésnek van kitéve. Azért céla szerű mindjárt a kezdetnek kezdetén, a Réthy féle pemetefű cukorkákat használni, melynek doboza csekély 60 fillérbe kerül. Azonban ügyeljünk, hogy I minden dobozon a készítőnek neve, Réthi Béla, ! gyógyszerész, rajta legyen mert csak akkor valódi, j Talált aranygyűrű. A református batyubálon 1 a táncteremben egy kis gyermekaranygyürüt talál- : tak. A tulajdonos jelentkezzék Kováts Arthur ur- j nál az erdöszámvevőségi hivatalban. A nagykárolyi milliós főnyeremény. Be- j járta a hir az egész országot, hogy a Jelzálog bank : egy milliós főnyereményét Jurcsek Béla nagykárolyi 1 lakos, Gróf Károlyi Gyula uradalmának igazgatója j nyerte meg. A szerencsés nyerő most —-■ mint j egyik nagykárolyi lap írja — tényekkel is beszándékozik igazolni, hogy Nagykároly város érdekeit a szivén hordja. Ezért elhatározta, hogy a milliós főnyereményből a Nagykárolyban felállítandó gör- kat. püspökség céljaira 100,000 koronát, a Nagykárolyban létesítendő vízvezeték munkálataira300000 koronát és Nagykároly város szegényeinek 50,000 fog adományozni. A közönség figyelmébe. Mély tisztelettel hozom a tisztelt közönség szives tudomására, hogy az Első magyar részvény sörfőző U S“ híres tavaszi 'it.ll barna söre mától kezdve minden vasárnap helyiségemben kimérés alá kerül. Számos látogatást kér Rumpold Gyula Központi szálló. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai állami anyakönyvi hivatalnál múlt hó 25-től a következő ' bejegyzések tétettek: Születtek: Jan. 18. Bernát Dezső téglagyárosnak „Erzsébet Szerénka“ jan. 21. Hesz Karolina nevelőnőnek „Karolina Ju'iána“ jan. 20. Mike Szidónia szolgálónak „József“ jan. 22. Kardos Károly zenésznek „János“ jan. 27,'Pável Kálmán bányamunkásnak „László“ nevű gyermeke. Elhaltak: Jan. 26. Miklós Jánosné Madarász 1913. február Z _____ _____________ Mária gk at. 54 éves, fuvaros neje szivszélhüdés- j ben, jah. 3Ö. Nyeljék József rom. kát. 51 éves, bányamunkás szivszélhüdésben, jan. 31. Dézsy László, ref. 42 éves, kefekötő mester, önlövés. Házasságot kötöttük: Rác Péter vincellér és Mocsirán Juliána özv. Szaszarán Illésné napszámos nagybányai, lakosok. _________NAGYABANYAi HÍRLAP Eg yről-másról. Vége a farsangnak! Csöndesen, zajtalanul.j fordul a böjtbe. Amilyen volt az élete, olyan az j elmúlása is. A nyomott pénzügyi viszonyok, a J borongos látóhatár az ország fölött, a társadalmi széttagolások. általános kedvetlenség hatottak | nyomasztólag az idei farsangra. Ami némileg mégis összehozta az embereket s üditöleg hatott, az a mozi volt, hol sok élvezetes estben volt részünk.' De most már a böjtben a mozi mellett gondoskodni kelleni valami újabbról, ami mint az éterinjekció hasson mindnyájunk elernyedt érzékeire. Én azt hiszem, a böjti hetek lennének legalkalmasabbak arra, hogy a szinügyi bizottság meghívja Heves Béla drámai társulatát, egy—két előadás megtartására. Például február hó 8-ikán este bemutathatnák a legújabb dráma- ; irodalom valamelyik sláger darabját. Ha ez a kis megjegyzésem nem kerüli el a szinügyi bizottság j elnökének figyelmét, úgy reményiem e célból ösz- sze is hívja a bizottságot egy kis tárgyalás és határozathozatal végett. Mert én úgy vélem: Heves Béla állja a szavát t Állja annál is inkább, mert Szabadosnak nem adta át az előadások tartására való jogát. * * * A jó vicc az élet sava-borsa. Szeretjük mindnyájan az egészséges humort, a pezsgő tréfát, meg a tőrülmetszett beugrasztásokat is, ha nem ár azzal erkölcsi vagy anyagi megkárosítás. Egy jó tréfa megfizethetetlen valami; a betegnek gyógyszer, az egészségesnek Mumpezsgő. De a durva, ízléstelen vicc, amit inkább heccnek lehet nevezni, — minden tekintetben elitélendő. Ez utóbbiból jutott ki a napokban nehány tiszteletreméltó polgártársunknak, kik Felsőbányáról névtelen képes levelezőlapokat kaptak. A lapokon levő kép egy hatalmas, erős vas-szöget ábrázol, mely alá a következő „szellemes“ sorok vannak írva: „Ezt a szöget küldöm neked, Erős —nincsen párja; Báli Mihály legyen komád, Ő kössön föl rája.“ A „szellemes“ levélirónak azok az urak, akik megkapták a levelezőlapot, — a következő üzenetet küldik lapunk által: „Aki okos és hallgat: az nagyon ostobául teszi; de az ostoba, hogyha hallgat: az nagyon okosan teszi!“ * * * A nők legkényesebb témája az Életkor. Nem is szép dolog azt nagyon firtatni. Hiszen régen meg van már állapítva, hogy a nő annyi éves, amennyinek látszik. Láttam én már 50 esztendős asszonyt, ki olyan volt, mint egy virágszál, anélkül, hogy segédeszközöket vett volna igénybe. Viszont akárhány 20—25 éves nőn meglátszik a teljes hervadás. A férfiak életkorának megállapításánál azonban semmiféle titokzatosságra nincs szükség. A férfi addig " fal, inig a nők ráhallgatnak; ha megöregszik, n hallgat reá senki. A fiatal ember csak a i isra gondol; az öreg az emésztésre is. Általában el lehet mondani, hogy azok a valóban f:ata ok, akik az évek dacára is fiatalok maradnak. Ni -cs irigylésre méltóbb, mint vén fő és ifjú szív. Ó éggé válni nem mesterség, de megtartani a fiatalságot a legnagyobb művészet. Az öregség nem azért szomorú, mert nincsenek örömeink, hanem azért, mert elhagynak reméI nyeink! Az ifjak a reményből, az öregek csak az emlékekből élnek. Egy spanyol újság kérdést intézett olvasóihoz, hogy mint vélekednek a férfiak ifjúságának határvonala felől. A sok felelet közül egy párt ide iktatunk; „A férfi a mézeshetek után kezd öregedni.“ „A férfi addig rfiatal, amíg nem kívánja a házasságot.“ „Az a férfi, kit egy leány hideg szájjal csókol meg, — már nem fiatal. „Aki már nem tud lehajolni, hogy megkötözze egy szép asszony czipőfüzöjét, az vén ember.“ „A férfi addig fiatal, amíg az asszony féltékenységére méltatja.“ Mi pedig azt mondjuk: A férfi mindaddig fiatal, mig azt nem mondják róla, hogy totyakos. CSARNOK. ~~ 5. Az újságírókról. A napokban hunyt el az „erdélyi fejedelem“ Barcsay Domokos, ki humoráról országszerte ismeretes volt s ki a nagy erdélyi hadgyakorlatok alatt Ö Felségének vendégszerető házigazdája voit Bánffy-Hunyadon. Vele történt, hogy mikor apósától a gazdag örmény Korbuly Bogdántól e célra százezer koronát kért, — a takarékos örmény azt felelte : „Vájjon nem lenne-e elég 50,000 korona“ ? Barcsay Domokos nyugodt komolysággal igy válaszolt neki : „Elég lenne, ha az örmény királyt kellene fogadnom, de a magyar király fogadtatására legalább is 100,000 korona kell.“ Hogy az elhunyt főur, mint vélekedett az újságírókról kitűnik az alábbi sorokból : „Elmondok egyetmást az újságírókról, Istennek eme különös teremtményeiről. Az újságíróval úgy van a legtöbb ember, mint az antiszemita a zsidókkal. Xavér Jánps el- j küldi a cselédjét petróleumért. A zsidó véletlenül, | avagy talán készakarva is, egy krajcárára petróleummal megrövidíti a cselédet. Otthon persze nyomban észreveszik a turpisságot és összeszori- ■ tott ököllel átkoznak: — Verje meg az Isten, amennyi „hitsorsos“ csak van a világon, mert az mind csal. Ha valaha valakinek a dédapját egy öklöm- nyi újságíró — ha mindjárt jogosan is — megcsipkedte, az hetediziglen kiátkozza az egész zsurnalisztikát. Ez nem helyes dolog. A magam részéről mindig szerettem é£ tiszteltem, most is szeretem és tisztelem az emberben a jó embert, a férfiban a krákél nélkül való bátorságot, a politikusban az önzetlen, privát ambíció nélkül való férfit. Sohasem gyűlöltem a politikust politikai nézetéért, nem volt antipátiám egy személy iránt, mert az ellenkező politikai elv szolgálatában állott és nem kötött szimpátia valakihez tisztán csak azért, mert ugyanegjí politikai párthoz tartoztunk vagy ugyanegy politikai elvet szolgáltunk. Így vagyok én az újságírókkal is. Általában az a véleményem róluk, hogy egyesitik magukban a legjobbat és a legrosszabbat. Minden bohém jó ember. Legtöbbje küny- nyelmü — hivatásár. kívül — és mint ilyen nagyon jószivü. Minden zsurnaliszta, aki nem impresszió szerint, sem önérdekből, hanem önzetlenül meri megmondani a véleményét, rendkívüli hasznára van a társadalomnak, még akkor is, ha ez a bátran kimondott vélemény nem éppen a leghelyesebb. Ártalmas csak az az újságíró, aki pénzért és a saját önző céljainak előmozdítására használja föl a pennáját, tehetségét. Semmi sem képes egy embert annyira emelni, embertársai tiszteletét irányában kivívni, mint egy ilyen önzetlen toll.de : viszont semmi sem képes a legragyogóbb nevet
