Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-28 / 43. szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Az Országos magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya vidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestöletnek Hivatalos Közlönye. Vi. évfolyam. Nagybánya, 1913. október 28. 43 szám Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTA1NAGT GÁBOR. Főműnk átárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztősé?: Hunyady János-u. 14. sz:, hová a lapkö/.lemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház ---------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. —Kö zigazgatási reform. Modern közigazgatás a pártpolitikának nem lehet eszköze. A közigazgatás reformjának elsősorban oda kell irányulnia, hogy azt a pártpolitika számára ne lehessen instrumentum gyanánt fölhasználni. A köz- igazgatás politikája egyedül a kultúrpolitika és gazdasági politika lehet. Mint ahogy a városi politika terén szemünk előtt megy végbe az a változás, hogy többé nem pártpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, hanem a modern teknika kívánalmainak megfelelő berendezések létesítésével: ugyanennek az irányzatnak kell meghódítania a vármegyei közigazgatást is. S ha aztán a közigazgatás ezekkel a kérdésekkel foglalkozik elsősorban, akkor ebből önként következnek azok a reformok, amelyekre szükség van, ha csakugyan modern közigazgatást akarunk teremteni. Közigazgatásunk egyik legnagyobb hibája abban van, hogy élén, mindenütt csakis jogi képzettségű emberek állanak s hogy a tehnikai szakértelemmel birók csupán kiegészítő részét alkotják a közigazgatást végző tisztviselők gárdájának. A modern közigazgatás föladatai éppen az ellenkezőjét kívánnák ennek, mert e föladatok javarészt teknikai föladatok s ennélfogva teknikai képzettségű emberek tudják legjobban megoldani azokat. Emellett a jó közigazgatás lényegileg nem is más, mint a gyakorlati élet igényeinek gyors és helyes fölismerése és beálló akadályokon való gyors segítség nyújtása. Ma azonban mást értenek közigazgatás alatt és valahogy úgy fogják föl, hogy a közigazgatást végezni annyit jelent, mint a gyakorlati élet munkásai elé minél több szabály akadályát állítani. Aki ismeri azokat a nehézségeket, amelyek egy-egy telep- engedély, építési engedély kapcsán előál- lanak csak azért, mert a közigazgatás embereinek sokkal nagyobb érzékük van a törvény és szabály Írott betűje iránt, semmint az élet gyakorlati követelményei iránt, az be fogja látni, hogy mennyire igazuk van azoknak, akik a mai közigazgatásban a munkája után élő ember ellenségét látják. Nem mondjuk, hogy a közigazgatási tisztviselőkben rosszindulat, vagy ellenséges érzés volna, de igenis látjuk, hogy a megértés minimuma sincs meg bennük s a gazdasági érzék teljesen hiányzik belőlük. Tisztára ők, akik csak szabályokat ismernek, mitsem törődve avval, hogy a modern teknika sokkal gyorsabban talál ki uj berendezéseket, mint amilyen tempóban a jogászok szabályokat tudnak alkotui. Németországban és Angliában rohamosan hódit az a fölfogás, hogy a városi és községi igazgatás élén teknikusok, fi- nansziék jól megállják a helyüket a jogászok mellett. Tudjuk, hogy teknikai iskoláikban már gondoskodtak arról is, hogy a műszaki ember elsajátíthassa azokat a szükséges jogi tudományokat is, amelyekre a közigazgatásban szüksége van. Az élelmiszer-drágaság. Az ország fővárosa megmozdult. Tekintélyes gazdasszonyai nagyjelentőségű lépésre határozták el magukat, hogy a folyton emelkedő élelmiszer uzsorával felvegyék a küzdelmet. Elviselhetetlen kezd már lenni az élelmiszerek drágasága a fővárosban ; bár az egyes családok a minimumra szállították le ebbeli igényeiket, — még sem képesek jövedelmeikből a családot feutartani. A több gyermekes családok valósággal az éhínségnek vannak kitéve. Nagyjelentőségű ez az akció Budapest gazdasszonyai részéről, melyhez a polgármester és tekintélyes városi tanácsosok is csatlakoztak s kimondták, hogy komolyan, lelkiismeretes tanulmányokkal szándékoznak a küzdelmet folytatni és A „NAöyBÁNyAI HÍRLAP“TÁRCÁJA Heine dalok. II. Bonts tavasz van: bús az álma . . . Köny ring a virágok szemén ; Mély, titkos fájdalom borong át A csalogányok énekén. Vajon a sors hol fog adni Egykor örök álmokat ? Napkeleti pálmaerdőn ? Rajnaparti hárs alatt ? Te mosolyogsz édes szerelmem! Arcod derűs, jó kedv hevít. Bár inkább sírnál, hogy szemednek Lecsókolhassam könyeit. Hátha puszták sivatagján Ásnak el, ha meghalok ? Vagy talán jobb pihenőt nyújt, Tenger mellett a homok ? Én nem hiszek az Égben, Miről a pap regél! Szemed az Ég, a honnan Az üdvök-iidve kél. Nekem mindegy, mert fölöttem Mindenütt csak ég ragyog, S éjjel — mint a siri mécsek, — Fénylenek a csillagok. Én nem hiszek Istenben, Higyjék csak a papok! Szived az én Megváltóm, Egyébről nem tudok. Nincs hitem semmi rosszban, És ördög sincs sehol! Csak a te két szemedben S szivedben van pokol! Fordította: Révai Károly. Gyermekkori emlékeimből. — Irta: Török Teofil. — Hárman voltunk együtt, apám, a bátyám, — korán meghalt, — és én. Úgy kerültünk pedig együvé, hogy én mint eleven gyerek, aki kilenctíz éves koromban már mindenütt ott voltam, ahol csínyt tettek vagy én tehettem, ebéd után kimentem a szőlőbe. Tudtam, hogy Kojdi szomszédnak édes, piros, remegős, nag) szemű cseresznye fája van s a csereszrj: már éretten mosolyog, mintha mondaná : A BIKSZÁDS Árjegyzéket kívánatra küld a Eifíszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurotos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyitve • kitűnő italt szolgáltat. % A A AA AA Kapható mindenhol.
