Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-21 / 42. szám

NAGYBANYAI HÍRLAP 1913. október 21. 6. nőkség megállapította, hogy bányalég robbant föl. Délutánig sikerült a bányából 327 munkást élve kimenteni, százötven ember azonban hiányzik. Va­lószínűnek tartják, hogy a százötven ember oda­veszett. Eddig hat holtestet sikerült napvilágra hoz­ni. A mentőmunka még folyik. Ugyanabban a bá­nyában, a melyben a bányalégrobbanás tör­tént, 1901-ben is robbanás volt, a melynek nyolc­vanegy bányamunkás lett az áldozata. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hírek. Martiny István főbányatanácsos ó- radnai hivatalos utjából hazaérkezett. — Obiatek Béla fő­bányatanácsos Budapestről hazatért. — Dr. Wagner József főorvos abbázia kirándulásából visszatért. — György Gusz­táv bányatanácsos Selmecbányára utazott, hogy mint cen­zor a főiskolai államvizsgákon részt vegyen. Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos szabadságáról visszaérkezett. Sólyom Jenő központi pénzügyi főtanácsos a számvevőségi ügymenet megvizsgálása után elutazott. Kinevezések. Az elhunyt Kurovszky Zsig- mond állása már betöltetett. A m. kir. pénzügymi­niszter a zalatnai főbányahivatal főnökévé Niki János főbányatanácsost, selmeci bányaügyi előadót nevezte ki. A pénzügyminiszter Vernóczy Géza felsődernai lakost, az itteni bányaigazgatőság mellé rendelt számvevőséghez számgyakornokká nevez­te ki. Lemondás. Remenyik Ernő itteni m. kir. bányagyakornok a kincstári szolgálatból kilépett és állásáról lemondott. Teleki Pál gróf köszönő levele. Teleky Géza gróf elhunyta alkalmával a Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület nagybánya vidéki osztálya is részvétlevelet intézett a családhoz. Teleki Pál gróf, az elhunyt fia most a következő sorokban köszönte meg a részvétet: „Mélyen tisz­telt Elnök Ur! A bennünket ért súlyos veszteség- alkalmából kifejezett meleghangú részvétért fogadja Méltóságod — úgy özvegy édes anyám, mint a magam nevében leghálásabb köszönetünket. Egy­szersmind kérjük Méltóságodat, hogy méltóztassék ezen köszönetünket tolmácsolni az elnöklete alatt álló Nagybánya-vidéki Osztály előtt is. Atyámat az érdeklődés és szeretet oly szoros kapcsai fűz­ték a magyar bányászathoz, hogy ennek részvéte bánatunkban különösen jól esik nekünk. Fgadja Méltóságod kiváló nagyrabecsülésem őszinte kife­jezését. Budapest, 1913. október 2. Teleki Pál“. A miniszterelnök a selmeci főiskola el­viteléről. Selmecbánya város törvényhatósága, feliratot intézett a miniszterelnökhöz, a vallás- és közoktatásügyi, a pénzügyi és a földművelésügyi miniszterhez s kérte őket, hogy a bányászati és erdészeti főiskola Selmecbányáról való elvitelének a kérdését, mely a város haladásának s minden vállalkozásnak a kerékkötője, egyszersmindenkorra vegyék le napirendről. Ezekre a fölterjesztésekre most érkezett meg a miniszterelnök válasza, mely szóról-szóra a következő : „Magyar királyi minisz­terelnök. 6024/M. E. I. a. Selmec-és Bélabánya törvényhatósági joggal felruházott szab, kir. bánya­város közönségének hivatali elődömhöz folyó évi márc. hó 16-án kelt fölterjesztésére válaszolva ér­tesítem a város közönségét, hogy a m. kir. kor­mány nem foglalkozik olyan tervvel, mely az ot­tani m. kir. bányászati és erdészeti főiskolának az ország más városába való elhelyezését célozná. Budapest, 1913, szeptember 27-én. Hazafias üd­vözlettel Tisza. Nyolc napig elevenen eltemetve. New- yorkból jelentik: Tomasewszky János lengyel bá­nyászt már háromszor temette el elevenen a be- omló bánya és szinte csodával határos módon me­nekült meg mind a háromszor. Legutoljára nyolc nolcz napig volt halálos veszedelemben. A Conti- nental-társaság pennsylvániai bányatelepének : egyik tárnájában dinamittrobbanás követkesztében beszakadt egy akna és mig a bányászok idejében el tudtak menekülni, Tomasewszky benrekedt. Két I nap és két éjjel étlen-szomjan volt elzárva a vi­lágtól, le sem fekhetett, mert a viz egyre emelke­dett a beszakadt tárnában. Harmadnapra felülről széles bádogcsövet eresztettek le hozzá s ezen át jutattak neki ételt és italt. Végre vasárnap reggel j nyolcz napi borzalom után kiszabadult a bánya- sírból, semmi baja sem volt. Már várta egy im­presszárió, aki szerződést kínált a lengyel bányásznak ha mutotgattatja magát czirkuszokban. Tomasew­szky azonban nem fogadta el az ajánlatot. A szalcburgi aranymezők. Gastein köze­lében nagy kiterjedésű aranyföldekre bukkantak. Már mintegy másfél kilométer területen föltárták a földet és azt hiszik, hogy 1915-ben már meg­kezdhetik a bányamunkát. Az eddigi kutatások eredménye arra vall, hogy ennek a területnek rop­pant dús aranytartalma van, és hogy évente mint­egy hat millió értékű aranyat fog szolgáltatni. Ha ez igaz, akkor a szalcburgi aranybányák jövedel­mezőség dolgában fölül fogják múlni úgy a szu- mátraiakat, mint az afrikai bányákat. Felelős szerkesztő: dr Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. Egy jó magaviseletü szorgalmas fiú a HERMES könyvnyomdába tanulónak felvétetik. r Telefon szám 97. Posta tak. pénzt, csekk. sz. 2494. H ÉRMÉS - hö ny vny omda mint a nagybányai első villanyerőre berendezett, leg­újabb divatos betűkkel, több gyorssajtóval és többféle segédgépekkel felszerelt könyvnyomda vállalkozik mindenféle könyvnyomdái munkák gyors, Íz­léses és a jutányos árban való elkészítésére. Schunda V. József cs. és kir. udvari hangszergyáros BUDAPEST, IV. Magyarrutca 16-18. sz. Alapittatott 1847-ben. A m. kir. Operaház, a m. kir. Orsz. Zeneakadémia, a Nemzeti Zenede, az összes budapesti színházak szállítója a pedálcimbalom és a rekonstruált tárogató egyedüli feltalálója. Magyarország legnagyobb és villám üzemre berendezett hangszergyára. Ajánlja: Pedálcimbalom, tárogató, vonós, réz és fa-fuvó és ütőhangszereit, valamint azok alkatrészeit. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom