Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-02 / 35. szám
4. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1913. szeptember 2' Leányok a gimnáziumban. A kultuszminisztérium rendeletével érdekes újítás lép életbe a legközelebbi tanévben : szeptembertől kezdve a gimnáziumokban a leányok is, mint rendes tanulók iratkozhatnak be. Ezzel a rendelkezéssel a polgári leányiskoláktól a növendékek jelentékeny százalékát elvonják, de viszont megadják a lehetőséget a leányoknak arra, hogy épp oly könnyen feljuthassanak az egyetemig, mint a fiuk. A süketség gyógyítása. A nagyot hallás amaz eseteit, amelyek a középfülbetegségekből származtak és maradtak vissza, eddigelé ugyszól- j ván gyógyíthatatlannak tekintették. Ha hinni lehet az orvosi szaklapok híreinek, ez a helyzet már a közel jövőben meg fog változni, minthogy Hamm dr., braunschweigi orvosnak sikerült oly gyógyító eljárást feltalálnia, amely a nagyothallás ezen eseteit teljesen meggyógyítja. Az eljárás nem áll egyéből, mint villamos utón előállított hőkisugárzásból, amelynek segélyével a fül beteg részét alaposan áthevitik. Az orvos uj készülékét „ototherm“-nek nevezte el és ezen készülék alkalmazásával gyógyítja a nagyothallókat. Amint a német orvosi szaklapok most megállapítják, a készülékkel való kezelés már első alkalommal is kitűnő eredményei járt mindazokban az esetekben, amidőn kísérleteket végeztek vele ; a további, nevezetesen másodszori kezelésnél pedig mind nagyobb javulást konstatáltak és vagy teljes gyógyu- /ást értek el, vagy pedig a javulás folyamata oly stádiumhoz éit, amelynél kedvezőbb eredményt már nem lehetett elérni. A kezelés alatt a beteg kellemes melegséget érez és a gyógyulás szinte meglepő gyorsasággal következik be. A középfül hosszabb időn át tartó betegségből eredő krónikus nagyothalláson kívül az uj eljárás sikerrel alkalmazható oly nagyothallás eseténél is, amely a középfül gennyedése következtében állott be. Egy beteg, akinek krónikus középfülkatarusa és dobhártyája is erős gyuladásban volt, ennélfogva hallása alaposan meggyengült, ezenkívül pedig vagy zúgást és időnkint fájdalmakat érzett, három havi kezelés után teljesen meggyógyult, noha az eddigi gyógyítási módok mind sikertelennek bizonyultak. Egy más esetben egy idősebb ember süketségét az uj módszer négy hét alatt teljesen megszüntette. A szenzációs találmány további kísérleteit nagy érdeklődéssel kisérik a szakemberek. A „Vasárnapi Újság“ augusztus 31-iki száma általános szenzációt keltő képeket közöl arról a segitőexpedicióról, melyet Ausztria-Magya- rország küldött Szkutariba. A képet s a hozzájuk való cikket Zsifkovics százados, az expedíció vezetője bocsátotta a lap rendelkezésére. A többi érdekes képek bemutatják a királyt mint vadászt, a hágai békepalotát s a Szent István-napi körmenetet, melyen Csernoch János most először szerepelt mint herczegprimás, a Szent Istvánnapi repülőversenyt, a boszniai magyar bakák hazatérését, a debreczeni diák-otthont, Takács Mihályt különböző szerepeiben, a szabadkai pályaudvar égését stb. Szépirodalmi olvasmányok; Lakatos László regénye Bársony István és szép Ernő novellája, Grazia Deledda regénye, Petri Mór és Endrődi Béla verse. Egyéb közlemények: nekrológ és arckép Emile Ollívierről, aktuális képek s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona a „Világkroniká“-val együtt Hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., egyetem-utca 4. sz.J. Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két karona 40 fillér. Anyakönyvi közlemények. A helybeli áll. anyakönyvi hivatalnál e hó 25-től a következő bejegyzések tétettek : Születtek: aug. 21. Pongrácz Sándor csizmadia mesternek „Katalin Ilona“, aug. 20. Salamon Ida varrónőnek „Lajos“, aug. 26. Hobán Dömötör napszámosnak „László“, aug. 27. Rozenberg Jenőnek „Auréllá“, aug. 28. Kupsa János napszámosnak „János“, aug. 30. Konán József csizmadia mesternek „József“ nevű gyermeke. Elhaltak: aug. 26. Hobán László, gkath. egy napon aluli, napszámos gyermeke, veleszületett gyengeségben, aug. 26. Erink János, ág. h. ev. 18 hónapos kertész gyermeke, bélhurutban ; aug. 27. Vaszek György, gkath. 67 éves nyugbé- res erdőmunkás, végelgyengülésben ; aug. 30. Bab- tai Györgyné Őrnek Karolina, gkath. 58 éves napszámos agyszélhüdésben. Házasságot kötöttek: Takáts György kovács és Pap Flóra nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Kovács Károly ti- ! mármester és Major Emília nagybányai; Tulics József bányamunkás és Kosztin Juliána nagybányai ; Tamás György bányamunkás, kapnikbányai és Balos Rozália nagybányai; Mircse Sándor Gáspár raktári munkás, szatmári és Páska Rozália szolgáló, nagybányai lakosok. árc-S£eplőkréni9. f\ nyár nic^liozzci <1 szcpíGivCt. ozcpsc^iíKrc j adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-örémre“, melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. Egyről-másrói. Angliában a nők már nem viselnek többé kalaptüt, mely állandóan veszélyeztette az embe- i rek szemevilágát a járdákon épen úgy, mint a közlekedési eszközökön. Az utóbbi időben már maguk a nők panaszkodtak, hogy a kalaptük megrongálják a frizurát. Helyette most egy ártalmatlan és amellett igen kecses tárgy került divatba: az áll- szalag, mely a rokokó világnak egykor bájos kiegészítője volt. Eddigelő a kis bébék viselték az állszalagot; most már a nagy médik is állszalag- gal erősitik meg kalapjukat a veszedelmes tü helyett. A bársonyszalagok különböző színűek, de leggya- koriabbak a bíbor és világoskék színűek, aszerint amint az illető hölgy barna vagy szőke. Előre is meggratulálom azt a bájos nagybányai hölgyet, aki megkezdi az uj angol divatot 1 Lássuk, ki az a bátor hölgy, aki szakit az eddigi rossz szokással s kecses kis álla alatt csokorra kötött szalaggal jelenik meg a korzón. Hozánnával fogjuk üdvözölni. Rajta hölgyeim! * ★ * Aki a cigarettázás szenvedélyétől meg akar szabadulni, az most könnyen teheti, mert rájöttek az orvosok annak a nyitjára. Ezüstnithrát oldattal kell száját öblögesse s ezalatt vegetáriánus diétát tartania. Ez a kúra pár hétig tart. Az a csodálatos eredménye van, hogy egy ilyen kúra után ha valaki ismét cigarettára gyújt, — rögtön tengeri betegséget kap. Tehát valósággal megútáltatja az illetővel a dohányzást. Hát bizony ez pompás dolog volna! Sok pénzünk megmaradna, amit most dohányra költünk. De mit szól hozzá a pénzügyminiszter, kinek tárcájában a dohányjövedék hatalmas bevételi forrást képez ? Megátkozza, a mennyi ezüstnithrát van a világon! De még a doktorokat is oda küldi, ahol a bors terem! * * * Boldog ember nem óhajtja a halált. Akinek van miért és kiért élni, az kézzel lábbal rugkapá- lózik a halál ellen. Pedig azt állítják a hírneves orvosok hogy a haldokló ember érzése igen kellemes, sőt mámoritó a közelgő halál pillanatában. Valami túlvilági gyönyör' ragadja meg a vonagló testet, olyan valami, mit a földi életben nem érzett soha Mecsnikoff dr. a párisi Pasteur intézet nagyhírű igazgatója egész tanulmányt irt arról, hogy minő gyönyör a meghalás. Példákkal bizonyítja: egy anya a vasútnál várta leánya megérkezését, amidőn távirat jött, hogy a vonat kisiklott és sok utas halálosan megsérült. Kétségbeesetten jajgatott a szerencsétlen anya s félőrülten várta a kisiklott vonat utasainak beszállítását. Végre berobogott a segélyvonat s leánya teljes épségben szállott le arról. Amikor meglátta gyermekét, kitörő örömmel szorította karjaiba, — de nyomban meg is halt az örömtől. Utolsó pillanatában kinyilatkoztatta, hogy nagyobb gyönyört nem érzett soha egész életében. Mecsnikoff teóriáját el kell higyjük, mert nagy tudós. De mégis csak jobb élni, mint meghalni ! A mi édes, vadvirágos, délibábos magyar földünket nem pótolja a túlvilágnak semmiféle paradicsom kertje 1 A rádium. (Befejező közlemény.) II. Az a remény, amellyel a szenvedő betegek nagy sokasága csüng a rádiumon, úgy látszik, a jelen pillanatban valóra fog válni. Föltevésünket igazolja az a tény, melyet a mindennapi élettapasztalat is igazol, hogy az az erő, amit a természet maga nyújt, soha ki nem kutatható mivoltából, jobban felhasználható, biztosabb alapot ad, — eltekintve az emberi elme mindent akaró, fáradságot nem ismerő, előre törő akaratával szemben. Sok, nagyon sok ezer azoknak a betegeknek száma, kiket tönkre tesz, — testüket marva, rágva, nyílt fekélyek, folyton nagyobbodó sebek alakjában, — az orvosi tudással dacoló gyilkos kór. Kétségkívül első helyet foglal el ezek között a rák, amely — amint említettem — gyűjtő neve a carcinoma és sarcoménak. Ha igazak a hírek és beválnak a további kísérletek, úgy az ezt okozó baktériumok napjai megvannak számlálva. És az emberiség kivetettjei, a rákbetegek, kiktől még hozzátartozóik is borzalommal fordulnak el, a megújhodás és feltámadás örömével köszönthetik a rádiumot. Remélnünk kell, a rádiumnak gamma sugara volna az a teremtő erő, mely mélyre szűrődő, átütő képességével a késnél sokkal biztosabban öli meg a kórt okozó baktériumokat. A rádium maga, — az egész világon oly kis mennyiségben van meg, horribilis nagy árak mellett, hogy azt gyógycélra felhasználni teljesen lehetetlen. Helyette a rádium-mesothoriummal kísérleteznek, amely csak atómsuly külömbözetet mutat. Hogy mikor válhatik általánossá a mesetho- riumos kezelés, — nehéz megmondani — habár több a mesothorium mennyiség, mint a rádium s egy eredményes kezeléshez 3—400 miligram szükséges, melynek az ára körülbelül 250.000 korona. Ez aztán a test beteg szövetrendszerének álképletébe helyeztetik és öt-hat órán át ott tartva adja a gyógyulást. És folytatólagosan, beláthatatlan időkig használható. A kisérletek terén előljár a tudománynak és a haladásnak oly sokat áldozó német birodalom. Sajnos, hogy a mi ki áló és sok esetben még nagyobb képzettségű embereinknek anyagiak hijján összetett kézzel kell államok s nem vehetnek részt abban a munkában, amiben bizonyára vezetőszerep jutna nekik is.
