Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-12 / 32. szám

gának, ha életerős, egészséges generációt akar az állam, ha az egyéni jóérzést mint a boldogulás alapját meg akarjuk szerezni, gondoskodni kell a test neveléséről. S ebből az áldásból legkevésbbé a jövendő anyákat szabad kizárni. Arc-szeplőkréme. A nyár meghozza a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel? Ez okból szüksé­gesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, mely­nek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplök, májfoltok, arctísztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. 1913. augusztus 12. ____ HÍ REK. Augusztus 11. Áthelyezések. A helybeli állami főgimnázi­umi tanári testületben a következő változások, történtek: Sál Béla h. tanár áthelyeztetett Fiúmé­ba, helyébe jön Vicoli József fiumei rendes tanár; Kertész János h. tanár áthelyeztetett Szakolcára, kinek helyét Kovalik Antal budapesti h. tanárral töltötték be. Citronyi Jenő h. tanár Pécsre megy s helyébe Sebők Manó tanárjelölt kerül. Előléptetés. A m. kir. Vallás- és Közokta­tásügyi miniszter Kerekes Sándor nagynányai fő- gimnáziumi tanárt a Vili fizetési osztályba léptette elő. Közgyűlés. A nagybányai önkéntes tűzoltó testület augusztus 17-én délelőtt 11 órakor a vá­rosháza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre az alapszabályok 24. §-a értelmében ala­pitó, pártoló és működő tagjait tisztelettel meghív­ja dr Makray Mihály elnök. Tárgysorozat; 1. Két rendes és két póttagból álló jegyzőkönyvhitelesitő választása. 2. A parancsnokság és a választmány évi jelentése. 3. Számvizsgáló bizottság jelentése ' felmentvény megadása és a jövő évi költségelői­rányzat 4. Indítványok tárgyalása. 5 Parancsnokság és a választmány megválasztása. 6. Három rendes és hálom póttagból álló számvizsgáló bizottság megválasztása. Eljegyzés. Dr. Somló Lajos szinérváraljai ügyvéd eljegyezte Róth Margitot Mezőkászonyból. folyosóját és a város akkor még rakott flaszterjét. Egyik koplaló nap délutánján épen a Kerepesi utón az egyik hentesüzlet auszlagja előtt állok s épen azon gondolkodom, milyen jó lenne bekebe­lezni a jó vastag, Ízletesnek ajálkozó ketté vágott parizert, melyet a hentes csalétkül tett ki, mikor valaki ráüt a vállamra s örvendezve kiáltja : — Urfi, urfi, jónapot kívánok! Hátra nézek s majd hanyatt estem meglepe­tésemben. Mint valami angol lord major az én kedves gyerekpajtásom a sánta Józsi állt előttem fényes cilinderben, fehér mellényesen, arany óraláncosan, fekete frakkban és glace keztyüsen. — Hát mi a manó rúgott hozzád, hogy igy kivagy nyalva? — Elmondom, urfi, de gyerünk előbb a „Kis Pipába.“ Ma egész nap futkostam, nem értem rá ebédezni se, korrog a gyomrom. Bizony az én gyomrom is megkorránt, tegnap óta csak kenyérrel csititgattam. Elmentünk a Kis Pipába. Mondhatom hogy Józsi remek ozsonnát, később vacsorát rendelt, a legjobb hamisítatlan budai borokat hozatta és mi ittunk nemcsak bort, de brúdert is. Ez nem volt szégyen, kérem, mert a Józsi gyerekkori jó barátom, most meg gazdag ember. És hány embert ismertem én, akinek az apja még kocsis volt, ő meg nagyságos ur. Kinevezés A. M. á. v. igazgatósága Józsa Jenő mérnököt a helybeli osztálymérnökség volt főnökét a Szabadka — Búd apesti vonal III. osztálymérnökségének vonalbiztosává nevezte ki. Városi közgyűlés. Szombaton rendes havi közgyűlés volt, melynek tárgysorozatában 4 pont szerepelt. Rövid félóra alatt minden nagyobb emóció nélkül letárgyalták. Dr. Ajtai Nagy Gábor kérelmét — a színházi vasfüggöny bérösszegének leszállítása tárgyában, — vissza adták a mérnöki hivatalnak, annak megállapítása végett, hogy mi­ként lehetne a mozi-vászon által letakart hirdeté­seket szemlélhetővé tenni ? Özv. Markó Pálné özvegyi nyugdijának megállapítását a közgyűlés tudomásul vette. Özv. Rajkó Dánielné oki. szü­lésznő oklevelét kihirdették s végül 4-ik pont alatt a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatát, az István király szálló bérletének a részvénytársaság­nak leendő kiadása tárgyában 42 igennel, 1 nem s 11 nem szavazó ellenében elfogadták. Ez utóbbi tárgynál pár rövid és mérsékelt hangú felszólamlás történt ugyan, de a régi szenvedély-hullámoknak nyoma sem volt. Adóhivatal Erdődön. A m. kir. pénzügy­minisztérium elrendelte uj kir. adóhivatalnak felállí­tását Erdődön, Az uj adóhivatal 1914, január 1 -ével nyílik meg. Az időjárás nem akar megváltozni. Valami rettenetes makacssággal ülnek a felhők az ég pe­remén és bár itt-ott ki is süt a meleg nap, de azért nincs nap, hogy ne esnék az eső,' az esték pedig rendkiviil hűvösek. Mintha csak azt akarná az idő, hogy amit az árviz a dombokon megha­gyott a termésből, azt a folytonos esőzéssel a föld­ben, vagy földön rothassza el. Majláth és a görög katolikusok áttérése. Egyik brassói román lap értesülése szerint gróf Majláth Gusztáv erdélyi római katolikus püspök j legutóbb rendeletben, értesítette egyházmegyéje lel­készeit a szentszék azon rendeletéről, hogy a gö­rög katolikus egyltaz hívei ezentúl minden forma­litás mellőzésével átléphessenek a római katolikus egyház kötelékeibe. Az eddigi szokás szerint u- gyanis csak kerülő utón, egy más felekezetibe tör­tént átlépés után térhettek csak át a hívők a ró­mai katolikus vallásra, Ilyen formában alig hisszük hogy igaz lenne a brassói lap hire. Az árvízkárosultak adója. Plachy Gyula kir tanácsos, pénzügyigazgató napok óta távol van hivatalától s a pénzügyminiszter utasítására bejárja a mélyen sújtott községeket, személyesen győződik ______NAGYBANYAI HÍRLAP ____ Az tán Józsi elbeszélte a szerencséjét. Az öreg inas, akit az uraság már csak kegyeletből tartott, kiszolgált, meghalt. Halála előtt magához hivatta Józsit és azt mondta neki, hogy vegye ki az asz­talon heverő pénztárcából a lutricédulát. — Igen fiam én ezt az öt számot egész életemben, raktam, de nem nyertem. Próbáld meg te, hátha szerencsésebb leszesz. Józsi eltette a cédulát s a legközelebbi séta- kocsizás alkalmával a kerepesi úti lutrisboltokat mind megrakta. És csodák csodája megfoghatatlan, a következő szombaton mind az öt számát kihúz­ták s Józsi nyert sokat, száz ezreket. Ily sok pénz birtokában inas nem lehetett többé, elhagyta szol­gálatát és házat vett, szóval házi ur lett Buda­pesten. — Most már édes urfi, beszélte gyönyörűség­gel, házassági szándékban járók s ha sikerül a párti a legboldogabb ember leszek. Akkor téged is magamhoz veszlek, hogy lásd a boldogságunkat és ne szenvedj többé szükséget. Micsoda szép remények ébredtek fel bennem erre a beszédre ! Mikor a legjobb hangulatban hazaértem, ámbár késő volt, de még álmomban is rózsafelhők úsztak fölöttem az égen. Ó de kár hogy oly hamar szétoszlottak. Másnap kerestem Józsit, nem találtam, több­ször kerestem, nem találtam. Az egész várost be­meg s irja össze a területeket s a kárt szenvedet­teket, hogy az illetők adójának elengedése iránt javaslatot tehessen. Gazdaszövetségi közgyűlés. Az északke­leti vármegyei szövetkezetek szövetségének ez évi közgyűlése — mint értesülünk — szeptember hó 10-én lesz Nagybányán megtartva. Az idei gazdasági helyzet. Rettenetes az a gazdasági helyzet, amelybe ez az ország jutott. Az ipari pangás és a pénzválság olyan irtózatos brutalitással tör le minden minden gazdasági életet, ahogy se a tavaszi tél, se a nyári árvizveszedelem nem pusztított. A társadalmi élet ma sokkal na­gyobb mértékben beleszól az emberek életébe, mint a természet hatalmai. Fagy, jégeső és kiáradó vizek nem tudnak olyan sok szenvedéssel sújtani az emberiségre, mint a kapitalista társadalom lázas és gyötrelmes betegségei: a gazdasági válságok. Nagy és komoly katasztrófát jelent Magyarország ipari és kereskedelmi életére az a gazdasági vál­ság, mely most évek óta gyötri. A kereskedelmi vállalatok úgy hullanak el, mint ősszel a legyek; a fizetésképtelenségek és csődök ijesztő mérvben szaporodnak, a vállalkozási kedv rémülten húzódik vissza, a bankok csak uzsoranyereség kilátására mozgatják meg tőkéiket, az építkezések teljesen elültek, a gyárak redukálják üzemeiket és utcára vetik munkásaikat. Félő hogy téli nyomor, a téli munka és pénznélküliség megszüli az éhínséget. Ami pedig ennek a következménye, attól mentse meg a magyarok Istene ezt az országot. Meghívó. A nagybányai és Nagybányán tartózkodó egyetemi és főiskolai hallgatók 1913. évi augusztus hó 16-án, az István király szálló színháztermében, a kolozsvári „mensa academica“ javára zártkörű táncestélyt rendeznek, melyre kívül címzett urat és becses családját tisztelettel meg­hívja a rendezőség; kezdete este Va9 órakor. Kö­zéppáholy 12 k, oldalpáhóly 10 k, kispáholy 8 k, személyegy 2. K, családjegy 5 K, diákjegy 1 K, felülfizetéseket a jótékony célra való tekintetettel köszönettel fogadunk. Jegyek előre válthatók Ko­vács Gyula, Hoffmann Árpád és Platthy Géza urak üzleteiben; meghívó kívánatra előmutatandó. Véd­nökök : Dr Kossutány Ignácz kolozsvári egyetemi tanár, a jogi kar Dékánja Neubauer Ferenc min. tanácsos, Stoll Béla ügyvéd, L. Bay Lajos ország gy. képviselő, Dr. Makray Mihály polgármester. Rendezők : Almer Károly Dr. Berényi Béla Berényi Ernő Bernhard István Dr Bertalan István Bom- merszbach Sándor Burdács János Dergáts Sándor _____________________________3.____ já rtam, seholse láttam. No jó, gondoltam, elvan telve sok pénze elhelyezésével és házassági ügyei­vel. Majd jelentkezik. Ebben az időben aztán te­temes összeget kaptam hazulról. No most már én is ur leszek és nagy grandezzával adtam a gaval­lért. Egyik nap ebéd után flegmatice berontottam a „Zrínyibe.“ Ez volt akkor Budapest első kávé­háza. Negédesen legyintettem a kellner felé s már tudta mi kell, kapucziner, szivar és újság. Hát, amint a lapot kinyitom, meglepetve olvasom a ci-. met: A szegény szerencsés ember szerencsétlensége; Mi ez ? Itt Molnár Józsiról van szó. A cikk kezdete ugyanaz, amit Józsi elmondott, de a vége szomorú, nagyon megdöbbentő. — Á szegény embert a dús nyereség után rögtön körülfogták a város sipistái, zsebmetszők, kóklerek, szenzálok, a legbarátságosabb álarcz alatt hozzá férkőztek és becsapták. Házakat, telkeket vásárol­tattak vele, de amelyeket először ők maguk meg­vettek, adósággal jól megterheltek s még az át- kebelezési okmányokat is átadták neki, hogy az ezen a téren tapasztalatlan embert teljesen félreve­zessék és hogy gaztettüket leplezzék házassági kí­sérletekbe is belevitték, melyek nem sikerültek, mert már mindenütt ismerték s csak annyit mond­tak rá: közönséges sült paraszt, csak inasnak való. Ez még nem lett volna a legnagyobb baj, de csa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom