Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-05 / 31. szám
VI. évfolyam. Nagybánya, 1913. augusztus 5. mmm hirl TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház), ---------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ---------Védek ezés az árvizek ellen. A tavalyi és folyó évi nyári záporokból származó árvizek milliókra menő károsításaikkal a gazdákat nem egy helyen a végpusztulás elé juttatták. Joggal merül föl tehát a kérdés, nem követtek-e el nagy hibákat és mulasztásokat a hatóságok e téren, hogy a sors keze ily keményen sújthatja amúgy is sokat szenvedő közgazdaságunkat. Erre a kérdésre felel Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, a m. kir. országos vízépítési igazgatóság főnöke a „Köztelek“ most megjelent számában, a midőn rámutat az eddigi munkálatokra, főbb vonásokban megjelöli a jövő teendőket is. Kvassay mindenekelőtt megállapítja, hogy ha a Duna és Tisza völgyében nem lennének kiépülve több mint 5000 kilométerre töltéseink és nem lenne meg 10.000 kilométert meghaladó belvizcsatornahálóza- tunk, úgy az idei és tavalyi árvizek legalább is 3—4 millió kataszteri hold termését tették volna tönkre és okoztak volna egyéb nagy rombolásokat is. A töltésekkel mentesített óriási területeken azonban sem az idei, sem a tavalyi nyári árvizek rendkívüli károkat nem okoztak. Azonban úgy tavaly, mint az idén óriási pusztítások és károk állottak elő a folyók felsővölgyeiben, a hol ilynemii munkálatok nincsenek" és mindjárt nem is létesíthetők ily munkálatok, mert a folyókon lerohanó árvíz annak völgyét oly szélességben lepi el, hogy a rohanó árt úgyszólván a hegyek két lába határolja. Ilyen nagytömegű viz számára töltésekkel védett nagy vizmedret annál kevésbbé lehet építeni, mert a dombokról és hegyekről majdnem minden kilométerre fut le egy-egy patak vagy mellékfolyó, melyek mentén a töltéseket meg kellene szakítani, hogy azokat ezen völgyekben fölfelé is folytassuk. Szóval egy valóságos sánctábort kellene alkotnunk, nagy költséggel fentartanunk és a mellett az egyes mellékvölgyek és mellékpatakok közti dombokról és magaslatokról a záporvizek mégis elöntenék a sánctábor közötti védett területet. A hegyvidéken és nagyesésü völgyekben Kvassay szerint egészen más módon kell és lehet az árvizek ellen küzdeni. Ezek a módok és eszközök azonban redszerint igen költségesek és csak ott alkalmazhatók, a hol arra az összes feltételek és viszonyok kedvezők. Ilyen védekezési eszköz volna a hegyi vidékeken a víztárolók létesítése. Ezek mesterséges tavak, amelyeket a völgyekben természetesen előálló szűkületeknek kő, vagy földfallal való elzárásával állítanak elő. Részletezvén a tároló építésének módozatát és előfeltételeit, arra a következtetésre jut több példa felsorolása után, hogy a mily biztos védelmi eszköz is a kellő víztároló egyes völgyekre nézve, ép oly kevéssé megbízható eszköz egész folyórendszerekre. Szól ezután a vízmosások megkötéséről/ a kopárok beerdő- si'őséről, a hegyi patakok nagy esésének lépcsőkbe építésével való mérsékléséről, a folyók partjainak és medreinek védelméről, valamint szabályozásáról, melyek mind helyes és alkalmazandó műveletek a vizek rendes kárainak a megszüntetésére és mérséklésére, azonban nem elégségesek arra, hogy az ideihez hasonló epochális természetű árvizek pusztításaitól megszabadítsanak. Ebből azonban korántsem következik hogy ne tegyünk semmit. Ellenkezőleg, é- pitsük meg ott, a hol erre a kedvező feltételek megvannak, a víztárolókat, szabályozzuk hegyi- és nagyesésü patakainkat, erdősítsük be kopárainkat. Mindezekkel rendes években jelentékenyen emelni fogjuk bevételeinket Az igy megnövekedett jövedelmeket félretéve, elérjük azt, hogy ha minden évtizedben jön is egy pusztító árvíz, az nem fog tönkretenni, a mint nem teszi tönkre a szorgalmas és takarékos németeket, franciákat és más nemzetbelieket sem, kik a már létesített müvek fenntartásáról is a legnagyobb kitartással és előrelátással gondoskodnak. A mozgófénykép a kultúra szolgálatában. Egyik előbbi számunkban irtunk a villanyos- szinházról, melyet némelyek erkölcstelennek tartanak. Mi lándzsát törtünk mellette s annak kulturális jelentőségét hangoztattuk. Most egyik nagytekintélyű fővárosi lapban olvassuk a következőket, ami szintén a mi álláspontunkat támogatja. Mindössze .tizenöt éve annak, hogy az első valóban használható kinematográfgépet a Lumiére- testvérek Lyonban bemutatták. Váratlan fejlődés volt a sorsa ennek a találmánynak, amely sokkal gyorsabban lett népszerűvé, mint bármely más teknikai fölfedezés. Mint minden találmány, úgy a kinematográfia is arra törekedett, hogy az anyagi haszon kedvéért lehetően a nép minden rétegének érdeklődését fölkeltse. Erre igen alkalmas volt az uj előadó-mód és a műsor változatossága, A szórakozás és az oktatás nagyon jól kiegészítették egymást, néha egy és ugyanazon a filmen. Olcsó beléptidija és érdeklődést keltő előadásai révén a mozi lassankint a nép kedvelt szórakozóhelyévé alakult ki. Oktatás céljára már évek óta használják a kinematográfiát, mely elemi és a felsőbb oktatásnak egyként kitűnő eszközének bizonyult. A film illetve a mozgókép legfőbb tulajdonságai, az élethüség és a világosság nagyon jól érvényesülnek ezen a téren. Nagy haszonnal jár az oktatás céljára az állat- és növényvilágról készült fölvételek bemutatása. A filmen nemcsak a háziállatok, hanem a vadállatok életmódját is kileshetjük, olyanokét, a milyeneket máskép nem láthatunk: ismeretlen vidékeket, országokat ismerhetünk meg, sokkal jobban, mint bármilyen más képről. Természetrajzot, földrajzot jóval rövidebb idő alatt és sokkal szem- léltetőbben lehet mozgófénykép segítségével tanítani, mint nélküle. Az oktatásban legnagyobb szerepe az életnek van, ez, pedig az eddigi tani tásban bármenyire szemléltető is, teljesen hiányzott Ma már számos olyan film van, a mely tudományos kísérleteket, megfigyelések eredményeit mutatja be. A filadelfiai egyetem nemrégiben valóságos expedíciót küldött ki, a melynek célja az Amazonfolyó és mellékfolyói körül tanyázó vadak életmódjának kinematogrcfikus fölvétele volt. Az expedíció nagyszerű eredménnyel járt és ma már ezeknek a törzseknek, a melyekről a tudományos világ mindeddig semmit sem tudott, életmódja minden sajátsága föl van derítve. De nemcsak ezek a tudományok, hanem A BIKSZADI Árjegyzéket kívánatra küld o Eihszódi gyógyfürdő igazgatósógo. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurotos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve • kitűnő italt szolgáltat. # ▲ ÁÁ Kapható mindenhol.
