Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-08 / 27. szám

1913. Julius 8. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3. És felállottak a fekete ruhás emberek: a Dalárda. És daloltak. Zenei erővel, tartalommal, megértéssel, nagy tudással. Dicső hazám ! — több pálmát nekik ! Megér­demlik, hogy zászlójuk büszkén lobogjon . . . Vezetőjüknek pedig, már t. i. Szaucsek Ist­vánnak, minden műértő Valaki keztyü nélkül kell megszorítsa és megrázza a kezét. „Örüljetek, hogy a tietek * * * Révai Károly, a Teleki Társaság elnöke ismét bebizonyította, hogy lehet a költő tipikus, kuruc magyar is és ugyanakkor modern is. Verses kró­nikájában most sem nyögött Nyugat-Európa iro­dalmának semminemű hatása ; költői elbeszélésé­nek egy parányi része sem volt megkenve idegen ízzel és mégis rajta volt a modernség pecsétje. Mosolygó arccal és irodalmi kéjjel hallgattuk za­matos elbeszélését, mellyel visszavitt minket egy régi, de örökszép korba, és (ne legyen részemről vád!) bizonyára irigységgel töltötte el a jelenlévő hölgyeket a „csobánci szép asszonyok“ iránt, kik nemes fejedelem Rákóczitól kaptak magyaros tü­zes csókokat. Aztán hogy — ezzel egyensúlyban mi, himnemüek, minő érzésekkel eltelve gondol­tunk a fejedelem asszonyi ajkakkal megédesített, isteni dolgára, — úgy is tudja mindenki, A tapsok, melyek a felolvasás után elhang­zottak, csak őszinték lehettek. * * * Ez a Kóczy Laci egy aranyrámába való fiú ! Olyan sok oldalú, mint csak kevés ember. Nótázik, alakit, monologizál és szellemes megjegyzései sziporkáznak. Ha asszony, leány volnék, sokszor koszorút csókolnék a homlokára. Ő, meg az a kicsi művésznő, — tetszenek tudni, a kolozsvári énekvezérnek a leánykája, aki fiatal kora ellenére úgy zongorázott és énekelt, hogy holmi modern szeráfok igazán megirigyel­hették, — töltötték ki a szüneteket. Ami Dula Janink meg úgy muzsikált, hogy csak ez egy esti szereplése honorálása-képpen mél­tán és igazságossággal megérdemelné a „János“ nevet is. * * * Szép éjszaka volt. Kacagós, vig volt az élet. Táncba bujt a kedv. Kipirult arcok, tarka báli ruhák s csillogó uniformisok tették színessé a termet. Forró volt a levegő. Szép éjszaka volt . . . Krizsán P. Pál, HÍREK. Julius 7. A férj, az asszony és a gyermekek joga. Korszakos alkotás küszöbén állunk. A Ma­gyar Polgári Törvénykönyv rövidesen a törvény- hozás elé kerül. A magánjog szabályait nálunk ezideig nem foglalták rendszeres törvénykönyvbe, A mostani szervezet, mint egységes codex foglal­kozik természetesen a családjoggal is s ha eddig az asszonyok azt hitték, hogy ők az arak a háznál, ezt a téves hiedelmüket az uj törvénytervezet ala­posan lerontja, mert mindjárt a bevezetésben azt mondja a törvény, hogy „a családi kör ügyeiben a döntő szó a férjet illeti!“ Igaz, hogy folytatólag mindjárt hozzáteszi azt is, hogy „elhatározásainál a feleség tanácsa -kikérendő és netaláni ellenveté­sei méltányos figyelembe részesitendők.“ Hát papíron szépen van ez igy megirva, de a gyakorlatban nem úgy van. Mert például: én úgy neveltem a feleségemet, hogy ha külön, véle­ményünk van, akkor mindig neki van igaza; ha egy véleményen vagyunk, akkor nekem van igazam. Ez az igazságos munka és jogfelosztás. Egyszer neki, — egyszer nekem fütyöl a fülemile. Egy további paragrafus azt mondja : „A férj köteles feleségét illően eltartani.“ Szent igaz 1 De arról nem szól, hogy köteles-e derüre-borura di­vatos ruhákat és kalapokat vásárolni ? Még pedig egy szezonban legalább is hármat. „A feleség kö­teles házi munkát végezni és férjét keresetében közremunkálással támogatni.“ Ez a pont meg épen abszurdum. Miért dolgozzék a nő, ha van cseléd — kettő-három is — a háznál ? Mivel támogassa a keresetében a nő a férjét ? Az ügyvédné men­ten tárgyalásokra ? A papné tartson isteni tiszte­letet? Az Írónak a neje irja meg a vezércikket, tárcát, verset, novellát? Szépen néznénk ki! „Ha a férj keresményéből nem élhet meg, felesége köteles őt illően eltartani! Erre az utolsó pontra csak egy felelete lehet az önérzetes férfiúnak: Pfuj!“ Személyi hírek. Thurzó Ferenc nagyszebeni főgim­náziumi tanár nyaralásra ideérkezett. — Incze Lajos fővá­rosi tanár nyaralásra ide érkezett — Virágh Lajos anya- köngvvezető 4 hétre Szilágysomlyóra utazott. — Gróf Ma­rén zi Ferenc honvédkerületi parancsnok, altábornagy pár napot városunkban töltött s megszemlélte az összpontosí­tott 12-ik honvédezredet. Péter-Pál napja, Peng a kasza, riadoz a fürj-család ! Barna arcú magyar szomorún tekint- get az égre, hajtja szeme a fellegeket, imádkozza a verőfényt. Ring a kalász gyönge feje, esőtől kö- nyesen integet a gazdának. Aratás volna. Amit egy egy esztendő izzadt munkája, szorongó reménysége kiérdemelt, ime itt a termés. Gyötlge biz nagyon. Gonosz fagy leverte a nyári gyümölcsöt, zimankós szél, sötét borulat megfojtotta a kalászt. Péter-Pál napja, a máskor dalos örömnap, csöndes szomo­rúsággal teli. A markos gazda mégis leakasztja a kaszát. Suhogtat vele, körmét végig húzza az élén. Dologra, nagymunkára kész a kar, csak volna már mibe fognia. A zizegő kalász is szólitgatja, ma­dárdal hívogatja. Ej, nem lehet az, hogy kárba vesszen dolgos ember mnénysége. A nap, mely j elíődte arcát, bizonyosan ránk ragyog megint, s lesz még nóta a rónán, lesz öröme a szomorko- dóknak. Lám a másik had, gyermekek raja már megtalálta örömét. Kezükben a zizegő kéve, tiz hónap munkájának gyümölcse. Boldogan lobogtat­ják a bizonyítványt, piros arezuk örömtől fénylik s jön a nagy pihenés, a hosszú vakáczió, uj erő­gyűjtés, hangos hajrá erdőn, mezőn. Esküvő. Dr. Erdős Vilmos itteni ügyvéd vasárnap kötött házasságot Farkas Mózes keres­kedő leányával: Erzsikével. Búcsú estély a honvéd tisztikar tiszte­letére. Az itt öszpontositott ezred pénteken reg- ! gél végleg elhagyja a várost. A derék tisztikar részére az István-szálló igazgatósága búcsú estélyt óhajt rendezui. Felkérjük a város közönségét, hogy ez estélyen családostul minél számosabban meg­jelenni szíveskedjenek. Külön meghívókat nem adnak ki. Az estélyen jelen lesz Csanády Frigyes altábornagy is, ki holnap délután érkezik váro­sunkba. A dalegyesület estélye. Nem nagy közön­ség előtt tartotta meg a helybeli Dalegylet estélyét az István-szálló éttermében. Az estélyről kiküldött munkatársunk külön cikkben emlékezik meg; itt e helyen csak azt konstatáljuk, hogy ha idegenből valami csepürágok tartanak előadást, akkor zsú­folt ház van ; ha a mi embereink szerepelnek szo­lid, becsületes programmal, a tisztesség határain belül, — akkor kong a terem az ürességtől. Ezt el kellett mondanunk a nagybányai közönségnek! Kinevezés A ni. kir földmivelési miniszter Pelion Árpád itteni erdömérnők gyakornokot se­gédmérnökké nevezte ki. Áthelyezések. Szirty Ernő postatiszt és ne­je a nagyváradi postahivatalhoz helyeztetett át. —- Huszár Kornél kir. föerdőmérnők és Szeleszky Já­nos apatini erdőniérnők az itteni főerdőhivatalhoz helyeztetett át. Kabarét. A kereskedelmi tanfolyamot nö- vedékek kedves estét szereztek annak a csekély publikumnak, a mely kedd esti pompás műsorukat végigélvezte. A rendezés érdemei Szőke Béla plébánost illetik, a kinek e téren is herva- datlan sikerei vannak. A jól sikerült estélyen a következő növendékek szerepeltek: Fejes Elza, Szilárd Giziké, Kőim Etelka, Sztupárlloua, Szőke Olivia, Varga Rózsika, Kondor Adélka (nagy csokrot is kapott), Huszthy Margit, Széchenyi Ilonka, Szász Ilonka, Hirsch Rózsika, Pintér Margit és Repka Margit. Programm után tánc következett. Repülőnap Szatmáron. Kvasz Andris, az ismert nevű budapesti aviatikus, a ki múlt évben bennünket gyönyörködtetett felszállásival, — folyó hó 13-án repülőversenyt tart Szatmáron. A repü­lés részletes programmját a napokban publikálják. Csausz Gyula ny. máv. felügyelő, a róm. kath. egyház főgondnoka, hosszas időn át városi kép­viselő, a ki emelkedett gondolat- és eszmekörben igazi puritán életet élt, — f. hó 1-én 77 éves ko­rában elhunyt. A gyászhir mély részvétet keltett városszerte. A család a következő gyászjelentést adta ki: Schönherr Ilona, Schönherr Szidónia és férje : Hoffmann Árpád, özv. Csausz Jánosné ófalvi Kosztka Gabriella és leánya: Katica, özv. Novák Ferencné Schönherr Leopoldina úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is fájda­lommal tudatják, hogy szeretett nagybátyjuk, só­goruk és rokonuk: Csausz Gyula nyug. máv. felügyelő és a nagybányai róm, kath. egyház főgondnoka f. évi julius 1-én déli 12 órakor, élete 77-dik évében, az üdvösségünkre rendelt szentsé­gekkel megerősítve, visszaadta lelkét Teremtőjének. Kihűlt porait f. évi julius 3-án, d. u. 5 órakor kisérjük örök nyugalomra, lelki nyugalmáért 4-én, d. e. 10 órakor fogjuk az engesztelő gyászmise áldozatot bemutatni. Nagybánya, 1913. julius 1. | Isten adjon neki örök világosságot! Finta, a rabművész. Érdekes fegyenc hagy­ja el jövő hónap huszonharmadikán a fegy házat. Finta Sándor, a rabmüvész, aki a szomorú cellák falai közül vívott ki magának országos hírnevet. A nagytehetségü szobrászt szabadon bocsátják, hogy talentumát tovább fejlessze és érvényesítse a társadalom javára, amely ellen tiz esztendőver j ezelőtt vétett. Az emberek rég elfelejtették neki a bűnét, arra sem igen emlékszenek, mit követett el; őstehetsége a legnagyobb szimpátiát érdemli. A fogoly-szobrász egyre dolgozik és mire kiszabadul, egész kis kollekciót hoz magával müveiből. A gyűjteményt először szülővárosában, Nagyváradon fogja kiállítani, azután Budapesten s a közönségnek is alkalma lesz a sokat emlegetett, érdekes művészi munkákat megismerni. Finta Sándor, aki börtönében folyton tanul és művelődik, igen előkelő magyar művészekkel és Írókkal áll összeköttetésben. A többi között Erdős Reneé egyik leglelkesebb Ilivé, aki állandóan levelez az érdekes művész-rabbal. Öngyilkos költő. Dóczy József országosan ismert népdal költő, ki pár év előtt a nagykárolyi pénzügyigazgatóságnál szolgált, mint pénzügyi se­gédtitkár, Budapesten agyonlőtte magát. Nagy­tehetségü dalköltő volt, kinek gyönyörű népdalait az egész országban éneklik és játszák. Németh Béla dalai Német Béla, a jeles dalköltő a következő felhívást bocsátotta ki: t. c. Tisztelettel van szerencsém szives figyelmébe aján­lani dalaim II. füzetét, amely most jelent meg a következő tartalommal: 1. Amikor majd lelkem elsóhajtom . . . (Révai K. szövege.) 2. majd ha egyszer asszony lesz belőled ... 3. Peregnek már le a fákról ... 4. Leszaladt egy halvány csillag ... 5. Nem megyek el a templomba, amikor majd esketnek ... 6. Mulatsz, örülsz . A füzet ára 3. korona. Kapható Kovács Gyula és Frankovits Aladár urak köuyvkereskedésében vagy nálam. Egyben kérem, méltöztassék ismerő­Csausz Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom