Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-01 / 26. szám
1913. julius 24. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. Egyről-másról. Nem kell kultúra! Még ma is vannak községek, hol kereken kimondják, hogy nincs szükség iskolára. Az irás-olvasás-számolás tudománya megmételyezi a népet. Maradjon meg a maga, őseredeti, tudatlan állapotában. Mert csak addig boldog a nép, mig a betűvetést meg nem tanulja. Nem mese ez! Zempléni megye Papháza község képviselő testületé egyhangúan elhatározta, hogy neki nem kell semmiféle iskola! De kell korcsma minél több! Tíz éves gyerekek holtrészegen feküsznek a korcsmákban. Egy másik községben Csanádal- bertiben pedig a gyerekeket kizavarták az iskolából azon cim alatt, hogy az iskolába a falu bikáját kell elhelyezni. A bika előbbre való, mint a kultúra. Az óvónőnek pedig beszüntették fizetését, mert a pénzt a bika tartására adják. Ha nem Magyarországon történnének ezek a dolgok, azt mondanánk, hogy a Zuluföldről kaptuk e híreket. De sajnos, Papháza és Csanád- alberti községek a térkép szerint Magyarországon vannak. * * * Marosvásárhelyt egy úri emberekből álló társaságot elitéit a bíróság botrányos magaviseletért. Helyeseljük! Csak egyet kifogásolunk: azt, hogy igen enyhén rótta ki a büntetést. A dolog históriája a következő: Egy föreáliskolai tanár névnapját tartotta. Vendégei — 5—6 fiatal ember, — a tanár úrral egyetemben nyitott ablak mellett mulattak s kurjongattak úgy, hogy az utcára is kihallatszott. Véletlenül arra sétált dr. Kenessey Béla erdélyi ref. püspök egy—két paptársával, kiket mikor a szobában mulatozó társaság észrevett, — egy kupiét kezdett énekelni e szövegre : „Mint a szép híves patakra a szarvas ki- vánkozik.“A templomi zsoltárnak ilyetén kigúnyolása mélyen bántotta a püspököt s úgy látszik, följelentette a névnapozó urakat. A bíróság 100 korona pénzbüntetésben marasztalta el a tanár urat, mint házi gazdát a vallás kigúnyolásáért. Keveseljük! Az összes kuplézó urakat le kellett volna csukatni országos példaadáskepen, hogy lássa mindenki, hogy büntetlenül nem lehet gúnyt űzni a vallásból ! ❖ * * Kitalálták a legpompásabb soványitó szert. Vége a nagyméretű potrohos alakoknak. A túl molett hölgyek rövid időn karcsúkká válnak. „Leptynolnak“ nevezi Kaufmann dr. hallei orvostanár azt a csodaszert, melyet egyszerűen befecs= kendeznek a bőr alá, azon a tájon, hol az úgynevezett „kappanháj“ van felgyülemledve, s már egy hét alatt 2—3 kg. háj olvad el, anélkül, hogy a páciens valami gyengeséget érezne. Nagy előnye a csodaszernek, hogy teljesen ártalmatlan s az éhség érzetét csökkenti. így tehát még anyagi előnyökkel is jár, mert kevesebb étellel beéri a páciens. Örömmel adjuk tudtára tehát mindazoknak, kik meglehetős nagy előnyökkel és még nagyobb hátrányokkal rendelkeznek, különösen a gyöngéd nemnek, — hogy nemsokára az itteni gyógyszer- tárakba megérkezik a „Leptynol.“ Úgy halljuk azonban, hogy mielőtt forgalomba hoznák, próba- soványitást tesznek egy 150 kg.-mos asszonnyal. Ha beválik, e sorok írója lesz az első, ki síkra száll a karcsúság pálmájáért. Hirdetéseket elfogad a „Nagybányai Hírlap." kiadóihvatala. jjj^ BÁNYÁSZAT. | Faller Károly. Faller Károly m. kir. főbányatanácsosa, Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola büszkesége, a legnagyobb bányászok s a legnemesebb lelkű emberek egyike nincs többé. A közelismerés, becsülés s az általános szeretet tetőpontjáról, életének legszebb szakában ragadta el váratlan, hirtelen az irigy halál. Mintha csak azért környeztük volna tiszteletünk, szeretetünk és ragaszkodásunk minden jelével, hogy átérezve, mit bírunk benne, annál lesujtóbban érezzük, mit vesztettünk aránylag korai halálával. Megáldotta az Isten nagy munkaerővel s küzdelmei után sikert, elismerést is juttatott neki, de a pihenésre, az eredmények boldog birtokára nem volt már számára rendelve idő. Egyike volt azoknak a ritka embereknek, akit mindenki szeretett. Volt egyéniségében valami ellenállhatatlanul vonzó, mely szinte lebilincselte az embert, Nem volt hirtelen barátkozó, de akit egyszer bizalmával, barátságával kitüntetett, ahhoz minden körülmények között ragaszkodott. A társaság embere volt, anélkül azonban, hogy rajongásig szeretett családját elhanyagolta volna. Vele egy ragyogó elméjű, jóságos szivü ember szállott sírba, kinek az emléke feledhetetlen marad mindenki előtt, aki csak ismerte. Legyen áldott az emléke, legyen a pihenése édes! Faller Károly főiskolai tanár, m, kir. főbányatanácsos 1857-ben született Selmecbányán, hol atyja a bányászati és erdészeti akadémia tanára volt. A fémkohászati szakot 1878-ban végezte s v nagybányai bányaigazgatósághoz nevezték ki gyakornoknak. Állami szolgálatát a horgospataki ezüstkohónál kezdte, ahol gyakornoki minőségben a kohó vezetésével bízták meg. 1880-ban Nagybányára került vissza, majd a kapniki kohó és lugzómühöz küldték ki, az akkoriban végzett ki- ! sérletek ellenőrzésére. 1881-ben a budapesti fő- fémjelző- és beváltóhivatalhoz helyezték át. 1882- ben a Selmecbányái központi kohóhívatal kémlője lett s még ugyanabban az évben a Selmecbányái bányaiskolához nevezték ki a kohászat tanárává. Kilenc évet töltött ebben az állásában s ez alatt az idő alatt bő alkalma nyílt a hazai bányák és kohók tanulmányozására. 1891-ben a Selmecbányái központi ezüstkohó üzemvezetője lett. 1894-ben főnöki minőségben, a tajói rézkohóhoz helyezték át, majd, a kohó megszüntetése után, 1893-ban a Selmecbányái bányakerületi vegyelemzőhivatalhoz osztották be. 1894-ben kohófőmérnükké lépett elő s Aranyidára küldölték, hol hivatalfőnök lett. Ugyanennek az évnek a végén a bányászati és erdészeti akadémia fémkohászati tanszékére hívták meg. Főbb munkái: A fémkohászattan kézikönyve. Négy kötetben. Földünk jégkora. A vas geológiája. A fémek olvasztása elektromos utón. A tellur. Az újabb robbanó anyagokról. Az aluminium. A seien magatartása az elektromos áramkörben. Utazási jegyzetek Németországban és Belgiumban. E- lektromos hőfejlesztés. A skandináviai félsziget bányászati és kohászati viszonyai. A Huntington- Heberlein-féle eljárás az ólomércek értékesítésénél. Tanulmányok a metallografia terén. A keményólom míkrostrukturája. A rézoxidul hatása a rézre. Fémvegyületek synthesise, fémekben való oldás és kristályosodás utján. A selmeci salakolvasztási salak mikroszkópiái szövege. A fémek kolloidális állapotáról. És még számos más értekezés. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hir. Neubaner Ferenc miniszteri tanácsos, kerületi bányaigazgató, a mai napon Kapnik — Erzsébet- bánya és Kohóvölgyre utazott hivatalos müszemlére. Távolléte alatt az igazgatói teendőket Martiny István főbányatanácsos látja el. Évzáró vizsgák a felsőbányái bányaiskolában. Folyó hó 25, 26 és 28-án tartottak meg a felsőbányái bányász iskolában az évzáró vizsgálatok; első napon Oblatek Béla főbányatanácsos, 26-án Martiny István főbányatanácsos és 28-án Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos elnöklete alatt. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Pap Géza itteni bányaigazgatósági számgyakornokot Kispestre a járási számvevőséghez helyezte át. Bánya névnap. Vasárnap tartja a veresvizi bányamű Sarlós Boldogasszony napját, mint a bánya névnapját. Ez alkalommal az összes tiszti altiszti és munkás személyzet zeneszóval, zászlók a- alatt vonul a róm. kath. templomba, az ünnepélyes isteni tiszteletre. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. SchtiJída V. József cs. és kir. udvari hangszergyáros Mielőtt címbe lmot, tárogatót vagy másnemű hangszert vásárolna, okvetlen kérje nagy képes árjegyzékemet, amelyet bárkinek teljesen ingyen s díjtalanul szívesen megküldök.
