Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
1913. január 5. NAGYBÁNYAI HÍRLAP A ref. egyház batyubálja. A nagybányai ref. egyház prcsbyteriuma mérlegelve az egyház szükségleteit elhatározta, hogy az évente szokásos batyubálját ezidén is megtartja. A batyubál rendszerint február havának első szombatján szokott lenni, de mivel az idén e napot az iparos ifjak önképző köre már lefoglalta, az egyháztanács január 25-ikét tűzte ki a bál napjául s az előkészületek megbeszélése végett holnap, hétfőn d. u. 5 órakor a presbitérium tanácstermében értekezletet tart. A batyubál ezúttal is a Lendvay-szinházban leszc Előléptetés. A m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Rőszner Valéria és Neubauer Hermái polgári iskolai tanítónőket a VIII. fizetési osztályba léptette elő. Felhívás a gazdaközönséghez. Tichy Gyula, vármegyénk m. kir. gazdasági felügyelője értesítette városunk polgármesterét, hogy a m. kir. főldmivelésügyi minister 1913. évre Svájcból a tehén behozatalt a tavalyihoz hasonló feltételek mellett engedélyezte. E szerint egy tehén vasúti szállítására és beszerzésére egyelőre 120 kor. fizetendő; a vételár többi részének kamatterhéből az állam 3%-kot elvállal s egy évig fizeti az állat biztosítási diját. A gazdasági felügyelő kéri a polgármester válaszát, vájjon óhajt-e a gazdaközönség 45 — 50 darabra inportot? Biztos választ kér azonban, nehogy úgy mint tavaly, az indulás előtt lépjenek vissza a kérelmezők. — Ezzel kapcsolatban a polgármester felhívja az érdekelt közönség figyelmét a vállalkozás előnyös voltára s kéri azokat, a kiket illet, hogy vételi szándékukat január hó 25- ig a polgármesteri hivatalban jelentsék be. Az ország ipartestületei. A Magyarbirodalomban az 1911. év végén 399 ipartestület működött és pedig 389 az anyaországban, 10 a társor- j szágok területén. Az 1910. évvel szemben 13-mal több ipartestület áll fenn, de a szaporodás teljesen Magyarországra esik, mert a horvát-szlavonországi ipartestületek száma 11-ről 10-re csökkent. Az ipartestületek elterjedése még mindig jóval lassabban halad előre, mintsem ezt a hazai iparosság érdeke és az ipartörvény célzata megkivánná. Az 1884. évi XVII. t. c. szerint minden törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városban, továbbá azokban a községekben, ahol legalább száz képesítéshez kötött mesterséget űző iparos van, ipartestület alakítandó. Ennek dacára azonban a törvény életbelépte óta letelt negyedszázad múlva is még Magyarországon nyolc vármegyei és négy városi, a Dráván túl négy | megyei és két városi törvényhatóság van ipartestület nélkül. Az ipartestületekhez tartozó mesterek száma az 1911. év végén 133.357 volt, 4219-cel (33 százalékkal) több, mint az 1910. évben. A szaporodás aránya magában véve is csekély és amellett csupán az ipartestületek számának növekedő arányával tart lépést, úgy, hogy az ipartestületek átlagos taglétszáma változatlan maradt. A mesterek l által bejelentett segédek és tanoncok száma az 1911. < év folyamán jelentékeny mértékben nőtt, amennyiben ipartestületi kötelékbe tartozott 1910-ben ! 3 156.387, 1911-ben 173.388 segéd és 1910-ben 91.273, 1911-ben 99.458 tanonc, a szaporodás aranya tehát a segédeknél 10'9, a tanoncoknál 9‘0 százalékot tett. Az ipartestületek pénzügyi mérlege az 1911. év folyamán valamivel romlott, a menynyiben a 213.000 koronát tevő bevételek összege az 1910. évvel szemben csak 42 ezer koronával (2.0 százalékkal) emelkedett, a kiadások összege pedig, mely 1911-ben 282.200 koronát tett, 50 ezer koronával (2'8 százalékkal,) nőtt. A pénzügyi mérleget kedvezőtlenül befolyásolják a tagdijhátralékok, melyek összege az 1911 év végén már csaknem félmillió (498.587) koronára halmozódott, holott az ipartörvény szerint az ipartestületi tagdijak a tagoktól közadók módjára hajthatók be. Általában véve óriási jelentőségű intézmények a fennálló ipartestületek, melyek közül egyetlen egy sincs, mely eredményes működést ne mutatna fel. Főkép szociális és nevelő möködésük jelentős, minek folytán évről-évre emelik az ország iparos társadalmának helyzetét. A máramarosszigeti „Szilágyi István kör. Mint bennünket táviratilag értesítenek, a „Szilágyi István“ kör január hó 9-íki felolvasó ülése elha- lasztatott. Azok, akik a kirándulásra jelentkeztek, az újabb határnapról annak idején értesittetni fognak. Szinügyi bizottsági ülés. Szabados László az „Északkeleti szini-kerület“ volt igazgatója, ! kinek most stággione szinitársulata van, engedélyért folyamodott, hogy két hétig városunkban i drámai és vígjáték személyzetével előadásokat tarthasson. A szinügyi bizottság tegnap tartott ! ülésében az engedély megadását attól tette függővé, hogy Heves Béla színigazgató, a kinek áprilisban kezdődő hat hétre engedély adatott, ahhoz j hozzájárul-e vagy sem. Városi közgyűlés. Nagybánya város kép- ; viselőtestülete december hó 31-ik napján d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott s ezen a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján a polgármester és tanács részére megadta a fölhatalmazást, hogy az 1913. évi költségvetés letár- gyalásáig a bizottságilag már approbált 1913. évi költségvetés keretei között az utalványozásokat eszközölhessék. A költségvetés tárgyalása január végén kerül sorra. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi j miniszter özv. Ercsényi Istvánná Dittrich Máriát j Feketeardóra óvónővé nevezte ki. Iskolás gyermekek színi-előadása, A Kossuth-utcai iskolás leányok Budai Etelka tanítónő betanítása mellett Bányay Ida tanítónő segit- | ségével „A törpék országában“ cimű karácsonyi mesét adták elő karácsony előtt a Kossuth-utcai iskolának egyik tantermében. Kétszer a tanuló- csoport s egyszer a város érdeklődő közönsége előtt játszottak az apróságok. A jövedelem 135 K 13 fillér volt. Ebből 13 K 52 a szükségletek, díszletek beszerzésére, 10 K árvaalapra forditatott. A megmaradt pénzt az iskola szegény tanulóinak alapja javára tette félre a testület. Nyugtázás. A helybeli áll. iskolák szegény tanulóinak segítésére az eddigi kimutatásokon kívül adakoztak: Hanzulovits Kristóf 10K,StollBéla 20 K. a nagybányai részvénytakarékpénztár 80 koronát. Mikor ezt tisztelettel nyugtázzuk, megemlítjük, hogy a róm. kath. és a ref. egyháznak adományával s az iskolához begyült segélyekkel és alapítványi pénzek kamatjával együtt 144 fiú és 179 leány iskoiásgyermeknek tudtunk ruhát adni. Ha az adományok utján csak kis részét is megvalósíthatnék annak a hálának és jóravaló törekvésnek, amelyet a segélyezéssel elérni célunk volt, akkor a társadalmunk e megnyilatkozó áldo- datkészségével nemcsak védtük a gyermekeket, hanem nevelünk is általa. Az adományokért hálával mondunk köszönetét- Az állami ell. iskolák tanítótestülete. Időjárás 1913-ban. A sirius időjóslata szerint az 1913. januárius 1-sejétől kemény hideg várható, több helyen havazással, 8-ától nedves, hideg eső és hó, 22-től nagy havazás Európa és hazánk nagy részében. A tavasz korán fog beállni. Márciusban már gyönyörű szép, meleg napok jönnek zivataros esőkkel; bő termés és igen jó esztendő lessz; úgyszintén kellemes nyár is. Szeptember és október hónapokban második nyár fog jönni és hosszú lessz az ősz. Hirdetmények. Smaregla Mihály rendőrkapitány a következő hirdetményeket teszi közé: „Az 1912. évi XXX. t.-c. végrehajtása tárgyában kelt utasítás I. R. 34. §. alapján közhírré teszem, hogy Nagybánya városban illetőséggel bíró hadkötelesek összeírása lajstromai mai naptól 1913. évi jan. hó 9-ig a rendőrkapitányi hivatalban közszemlére kitétettek Ezen idő alatt mindenki, aki kihagyást vagy helytelen felvételt vesz észre, vagy óvást akar emelni az illetőségi sorozó járáson kivid való állittatás engedélyezése, vagy a szolgálati kötelezettség tekintetében való kedvezmény iránt benyújtott kérvényben, felhivatik, hogy -ebbelrbe- jelentését ezen határidőn belül megteheti.“ — „Értesítem a közönséget, hogy mindazon magánegyének, hatósági alkalmazottak és közegek részére: kik: 1. Az 1909. évi 11. t.-c. 26. §-ának b. pontjában óvadék tételére kötelezett férfiszemélyek jogosulatlan kivándorlását, illetőleg ilyen célból való utrakelését olyként jelentik fel, hogy annak alapján az utrakelt egyén elfogható, 2. kik bárkit a 1909. évi II. t.-c. 37., 38. és 41. §-ainak részletezett büntetendő cselekmények miatt feljelentenek, minden egyes feljelentett egyén után, ha a feljelentett jogerősen elítéltetett, további intézkedésig a magyar királyi Belügyminister úr 8 korona jutalmat engedélyez. A város gyomra. Nagybánya város közvágó- hidján 1912. évben levágatott: 9 bika, 42 ökör, 666 tehén, 41 tinó, 211 üsző, 941 borjú, 7 bivaly- borjú, 508 juh, 3,308 bárány, 33 kecske, 240 gödölye, 2106 sertés, 20 malacz, 48 növendékbika. Kényszervágás 15 esetben volt. Fogyasztás alól 12 drb állat vonatott el. Nyugtázás. A Nőegyletnek Kovács Gyula 1 könyvkereskedésében kitett ivén újévi üdvözletüket megváltották: Wöss Lajos és neje 5 K Mikes János Németh Béla, Németh Mihályés Fábián Lajos 2—2 kor. Fogadják az egyesület hálás köszönetét Tudomásul. Az „Erzsébet“ óvóban a foglalkozások december 28-ától megkezdődtek. Vakáció nem januárban, hanem augusztusban van, Igen kérjük szives olvasóinkat, hogy előfizetésüket mielőbb kegyeskedjenek megújítani. Az előfizetési dijak a „Hermes“ könyvnyomdái műintézetbe (Nagybánya, Hid-ntca, Eay ház) küldendők.
