Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-03 / 22. szám
TÁRSADALMI ÉS SSÜÍJPIRODALMI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8 —12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház), ----------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ----------Az első huszonöt év. *) A nagybányai m. kir. állami főgimnázium első huszonöt éve 1887—1912 címen Dr. Rencz János igazgató egy öt ives, csinos füzetben, könnyű áttekinthető szöveggel és alapos statisztikán épült precíz adatokkal közli középiskolánknak az állam által történt átvétele óta lezajlott históriáját; apró, kis fejezetek alkotják kereteit fontos események és számok tömkelegének, a miket a tudós igazgató a legnagyobb lelkiismeretességgel dolgozott fel. íme, egy fejezet a tanulók illetőségéről ! „A tanulók illetőségéről ezen ismertetés végére csatolt 4. számú kimutatásra vonatkozólag mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy ezen kimutatás adatai sem készültek egységes kulcs alapján; ugyanis régebben a m. kir. központi statisztikai hivatal a tanuló születésének helyét tudakolta az intézetektől, s csak a kimutatás utolsó négy évében tudakolta a tanuló szüleinek *) A mii Kovács Gyula könyvkereskedésében 1 K-ért kapható; a jövedelem a főgimn. segélyző egyesületé lesz. lakóhelyét, ami nyilvánvalóan helyesebb és logikusabb. De úgy a régebbi, mint az utolsó öt évről szóló adatokból kitűnik, hogy az intézet tanulóinak 45—50%-a nagybányai illetőségű volt; 30—35%-ra rúg ezenfölül a környékről való, szatmármegyei illetőségű tanulók száma. Ezenkívül még két szomszédos vármegyéből szoktak az intézetbe nagyobb számmal beiratkozni tanulók: Szol- nokdoboka- és Szilágymegyéből, s ezen tanulóknak száma — a két vármegye javára való felezéssel — 10—15% szokott lenni. A más vármegyebeli tanulók átlagos 5—10% az ország összes vármegyéire kiterjed minden rendszer nélkül, legfeljebb Máramaros- vármegye emelhető még ki, ahonnét minden évben szokott néhány tanuló beiratkozni. Változás a huszonöt év alatt a tanulók illetőségében sem mutatkozik, legfeljebb a helybeli tanulók percéntszámáról állapítható meg több-kevesebb bizonyossággal némi növekedés. Említettem már, hogy az intézetnek állami kezelésbe adásakor a város vezető emberei s az intézet vezetősége is abban bizakodtak, hogy a közeli és távolabbi körről való tanulók száma tetemesen meg fog növekedni. S mikor ez a feltevés alaptalannak bizonyult, az intézet vezetősége inter- náíus létesítésére gondolt, mely azonban valóra nem vált. De a középiskolai ügyosztály vezetője 1912. őszén való hivatalos itt tartózkodásakor is kérdéssel fordult az intézeti igazgatóhoz az internátus szükségét illetőleg. Eltekintve az ínternátusi nevelés értékének vitatott kérdésétől, nyilvánvaló, hogy Magyarországon — ahol a középiskolai, nevezetesen a gimnáziumi tanulók száma talán a kelleténél amúgy is nagyobb — csak azért felállítani internátust, hogy valamely középiskola tanulóinak száma mesterségesen megnövesztessék, ezt helyes és megokolt eljárásnak tekinteni nem lehet. Az a cél tehát, melynek kedvéért az internátus felállításának gondolata Nagybányán felvetődött, alapjában véve helytelen. S egyébként is elégséges a nagybányai áll. főgimnázium tnnulóinak száma, nincs tehát A „IHAdyBANYAl HÍRLAP" TÁRCÁJA Tavaszi virradás. — Irta : Révai Károly. — Nagy, lomha felhő szárnyát ringatozza A pirosodó hajnalfény nyakán; Szegélye gyöngén be van biborozva, Mint leányarc az első csók után. A szürkeségben sóhajok remegnek, S ébresztgetik az alvó lombokat; Fény s árny csatázik kapuján keletnek, S csak győzelemre vár a pillanat. Az erdő mélyén fölsikitva i ebben Álmos szemekkel a pihent madár; Valahol lesből mindig élesebben Héja felel, ki martalékra vár. Halk zümmögéssel indul egy bogárka, S a harmat cseppböl hüs italt merít; Hisz’ minden fűre, levélre, virágra Szétszórta az éj elsírt könyeit. Kelet felé elsápad a menyország, A kósza árnyak futnak szerteszét; Bús pacsirták a levegőt meguszszák, Kiöntve szívok édes énekét. Rózsásra válik a ciherek lombja, Bent muzsikaszó csendül hirtelen; S mikor a virág illatát kiontja, Befut a hajnal rózsaszekeren. A végtelenben millió fény szárnyal, Önti a nap szerelmes lelkiből; Kalász hullámok drága aranyával Egy vérforraló csókban egyesül. Madár is párját lesi szivdobogva, Méh lepi el a virágok szivét; Fény, isteni fény száll virágra, lombra, Csakis az ember egyedül setét! . . . A nők. — Irta: Török Teofil. — Nemde kedves olvasóim csodálkoznak, hogy pap ir a nőkről, akinek pedig csak szemlesütve, áhitatos gondolatok között szabad az utcán járnia és nem szabad a nőkre kacsintgatnia, mert a világ rossz, hamar pletykál s megszólja még a jámbor papokat is. De ne tessék ezen csodálkozni, én irhatok a nőkről, mert a kedvenceim s tudom, hogy ők is szeretik a jámbor papokat. De előre is kijelentem, hogy csak a jó, tisztalelkü nőkről beszélek. Sok fenséges, megkapó tünemény van a teremtésben, de a nőhöz hasonló egy sincs. A természet is bájos, elragadó, tele van titkokkal, fénynyel, ennek szemkápráztató változataival, harmóniával, változatlan törvényekkel, benne Isten szépségével a napsugárban, a virágok szirmaiban, a viharban, a kősziklákban, a fuvalomban s minden teremtett lény egymás iránt táplált szeretetében. Szép a hatalmas férfi is, hiszen Isten hasonlatossága, lelke az ő lehellete, ura a földnek. Tehetségeivel, erejével megzabolázza a tengert ész ragyog homlokán, erő szemeiből, technikájával a levegőben is jár, nemcsak a föld gyomrában, szóval királyi alak. De szebb, istenibb alkotás nincsen a nőnél. Csupa gyengédség, bizalom, merő szeretet. Isten is azért teremtette, mert látta, hogy nem jó az embernek egyedül lenni, kell, hogy bájaival őt lekösse. Ezért vette ki Ádám szive fölött a csontot A BIKSZÁDI Árjegyzéket kívánatra küld o Biftszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurotos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve % kitűnő italt szolgáltat. % A A AA AA Kapható mindenhol.