Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-19 / 3. szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye Előfizetési árak : Egész évre G korona, félévre 3 korona, negyedévre 8.50 korona; egy szám ára ÍZ fillér.' Megjelenik minden vasárnap 8 — 12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonosi Br. AJTAI MAG Y GÁBOR. Főmunkatárs : RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház), ------——. hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. —.......... A gazdasági felügyelőség irta: Szülassy Zoltán orsz. képviselő. Mikor a földmivelésügyi miniszter a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló 1912. évi XXIII. törvénycikket megalkotta, azt az e- gész gazdaközönség osztatlan örömmel és elismeréssel fogadta, mert ezáltal a törvényhatóságok szervezete egy oly szakközeggel bővíttetik, a ki hivatalból köteles a vármegyék mezőgazdasági ügyeit gondozni és e végből a törvényhatóság viszonyait figyelemmel kisérve a törvényhatóságnak és a kormánynak a helyi viszonyoknak megfelelő intézkedésekre javaslatokat tenni, a kormány rendeletéinek és a törvényhatóság kezdeményezéseinek végrehajtását sürgetni és ellenőrizni. Ez a nagyon szükséges törvény ennek az évnek az első napjával lépett életbe. A törvény szerint minden törvényhatóságban a törvényhatóság és a törvényhatóság első tisztviselőjének gazdasági szakközegét a földmivesügyi miniszter által kinevezett gazdasági felügyelő képezi. Ennek megfe- lelőleg a törvényhatóság közgyűlésén és bizottsági ülésein a mezőgazdasági érdekű összes ügyekben a szakelőadói teendőket végzi, kinek véleményét mindazokban a közigazgatási ügyekben meg kell kérdezni, amelyek a földmivelésügyi közigazgatás körébe tartoznak, de a gazdasági felügyelő jogosult önálló előterjesztést és javaslatot is terjeszteni a törvényhatóság elé a mező- gazdasági érdekek védelme és előmozdítása céljából, melyeket a törvényhatóság tárgyalni köteles. . Látható ebből a kivonatos ismertetésből, hogy a gazdasági felügyelőnek a mezőgazdasági érdekek szolgálata és előmoz- ditása terén igen szép és hasznos hatáskör van biztosítva. De látható az is, hogy ' a gazdasági felügyelő, mint törvényhatósági előadó a gazdasági egyesületekben, mint társadalmi testületekben megnyilvánuló gazdái közvélemény érvényesítése terén is mily elsőrendű hatáskörrel fog birni. Éppen azért felette szükséges, hogy a gazdasági felügyelő a gazdatársadalmi testületekkel a legszorosabb kontaktusban legyen, hogy ezáltal mintegy a gazdatársadalom ütőerén tartva kezét, állandóan tájékozva legyeiw gazdatársadalom kívánságairól, bajairól és azokról az orvosszerekről, melyek ezeknek az enyhítésére, megszüntetésére alkalmasak. Erre a harmonikus munkásságra nagy szükség van és ezen munkásság biztosítására nagyon szükséges a hatáskörök lehető szabatos körvonalozása, mert több gazdasági egyesület köréből halatszottak panaszok aziránt,• hogy a gazdasági felügyelők még ott is, ahol jól működő gazdasági egyesület van, olyan térre is kiterjesztik működésüket, a mely a gazdasági egyesületek hatáskörébe vág és ezzel tulajdonképen a gazdasági egyesületek működése alól vonják el a talajt. A földmivelésügyi miniszterben azonban meg van a kellő érzék és a jóakarat a gazdasági egyesületek iránt nemcsak abban, hogy a viszonyokhoz képest tekintélyes anyagi segélyben részesíti azokat, hogy feladataik teljesítésére képesek legyenek, hogy működési körüket biztosítsa és a felügyelők munkásságával összhangba hozza. Erre mutat a gazdasági felügyelői intézmény életbeléptetése alkalmából a gazdasági egyesületekhez intézett rendelet, melyben közli a miniszter, hogy a gazdasági felügyelőségeket figyelmeztette arra, hogy ha eddig is szükséges volt, hogy a gazdasági felügyelő a vármegyebeli gazdaÄ „NAGYBÁNYA! HÍRLAP“ TÁRCÁJA Tíz év az ipartestület életéből. — Irta: Sólyom Ferenc — (Folytatás.) Szakcsoportok. Mihály. A szabó ipari szakosztály elnöke Jan- csovits József. A fodrász és borbély szakosztály elnöke Suba János. Az építő ipari szakosztály elnöke Csiszár József, A mészáros ipari szakosztály elnöke Kiss Lajos előljárósági tagok. A szakcsoportok a saját ügyeiket esetről- esetre saját gyűlésükön intézik olly módon, hogy arról az elnök, kinek egyszersmind előljárósági tagnak kell lenni, az Elöljáróságnak jelentést tesz. Az Iparteslület kebelében az egyes iparágak képviselői az ipartörvényben meghatározott szabályszerűséggel szakcsoportokká alakulhatnak. E szakcsoportok alakulásának czélja az, hogy a. különböző iparágakat különösebben érdeklő ügyek ez iparágak képviselői által megvitattassanak s azokról az Ipartestütet Elöljáróságának véleményt adhassanak s igy a különböző iparágak a maguk specziális kívánalmaiknak és érdekeiknek szerezhetnek érvényt az összesség t. i. az Ipartestük védelme és támogatása alatt. Ilyen szakcsoport ez időszerint Ipartestületünk kebelében öt van. A czipész és szabó ipari szakcsoport mindjárt az Ipartestület alapítása évében megalakult, mig a fodrász és borbély szakosztály 1910-ben, az építőipari szakosztály 1911-ben, s a mészárosok szakosztálya 1912-ben alakult meg. A czipész ipari szakosztály elnöke Kupás Anyagi ügyek. Ipartestületünk az anyagi vagyon gyüjtésé- ! ben tekintettel egyrészről azon sokféle kötelezettségére, a melyek fennállása czéljából reá háram- lanak s tekintettel másrészről jövedelmi forrásainak kévésbbé bő voltára — csak igen lassan haladhatott előre. Jövedelmünk főforrásául szolgának a tanonezok szegődtetésének és szabadításá- ! nak dijai, a tagsági és belépési dijak, a várostól évenként kapni szokott segély és a házbérek, A jövedelmi források e csekély volta igazolja, hogy ! iparfejlesztési és ipari intézmények létesítésére irányuló tevékenységünkben számolni keil anjagi erőnkkel — ha csak az Ipartestületet teljesen a tönk szélére nem akarjuk juttatni. Az ipartestületnek tiszta vagyona jelenleg 8000 koronára tehető. Ezen eredmény azt untatja, hogy a vezetőség minden körülmények között számot vetett a Testület anyagi helyzetével, sőt azt az adott viszonyokhoz képest javítani akarta. Sok ideig bérelt helyiségben volt az Ipartestület, mígnem 1908-ban jelenlegi házát megvette. A házvételre szükséges összeget kölcsön- képen a városi takarékpénztár folyósította 5°/«-ra. Ilyen alacsony kamatláb mellett könnyen eltudta viselni az Ipartestület a házvételből reá nehezedő terheket. Azóta azonban változtak az idők. Az elmúlt válságos gazdasági eszlendőben a városi takarékpénztár Igazgatósága sem volt abban a helyzetben, hogy a házvételre adott kölcsönt a fentemlitett kamatláb mellett továbbra is folyósíthassa s azért 1912. juh 1-én 6%-ra, 1913. jan. 1-én pedig 8°/o-ra emelte fel a kamatokat. Ilyen magas kamatláb mellett alig-alig képes az Ipartestület eleget tenni csak kamatfizetési kötelezettségének is. E kérdéssel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy kimutatást közöljek azon összegekről, melyet Ipartestületünk 10 év alatt iparfejlesztés, íparpártolás, segélyezés, jutalmazás czimén kiadott: Kiküldetésekre 600 kor. Tanfolyamokra 863 kor. Iparpártolásra 950 kor. Tanonezok jutalmazására 370 kor. Tanonczokka! való kirándulásra 230 kor. Szegény iparosok segélyezésére 804 korona
