Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-20 / 20. szám
1913. május 20. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. Egyről-másról. Az ízlések és a pofonok külömbözők. Nekem például tetszenek a komoly, szomorú színdarabok ; másoknak ellenben a léhaságok imponálnak. Én — többek közt — szeretem a spenótot és a padludkát; de van 99 olyan a százból, — ki világért meg nem enné. A husnemiiek közül legjobban szeretem a szárnyast; mások a röfögő négy lábú állat húsát tartják ínyenc falatnak. És itt, ez utolsó összehasonlításban eljutottam tulajdonképeni témámhoz: a szárnyasok iránt újabban tapasztalt általános vonzalomhoz ! De beszéljünk nyíltan, minden allegória nélkül. Városunkban az utolsó hetekben nagyon megszerették a majorság pecsenyéjét. Szerkesztőségünkbe nap-nap után érkeznek panaszok, hogy a jól bezárt, belakatolt ólakból a szárnyasok kirepülnek. Vagyis aviatikára adják magukat. Hol ebben, hol abban az utcában esik meg, hogy a majorságot — ismeretlen tettesek — megdézmálják. A beérkezett panaszokhoz csatoljuk a magunkét is, mivelhogy egy néhány hízott tyúkja és kakassa szerkesztőségünk egyik tagjának szintén elpályázott a belakatolt ketrecből. Egy szervezett szárnyas eltüntető banda, mint szövetkezet működik a városban, ami azt bizonyítja, hogy a szárnyas állatok húsa kezd közkedveltté válni. De egyebet is bizonyít! Azt tudniillik, hogy ez ellen nincs védekezés. Lehet bár mily erélyes rend — és csendőrség, a csirkefogók túljárnak mindenkinek az eszén. Mélységes lemondással nyugszom bele a dolgok ilyeténvaló állapotába; még meglevő pár tyúkom tragédiáját előre látva, — az ól ajtajára a következő kis írást függesztettem ki : „Tisztelettel felkérem a tyuktolvaj urakat és asszonyságokat, hogy majorságom esetleges barátságos elszállítása alkalmával a lakatot visszahagyni szíveskedjenek, hogy az újabb beszerzést is szabályszerűen zár alá tehessem. Az ellopott szárnyasokból egy kis kóstolót szívesen vennék!“ * * * A három fagyos szent: Pongrác, Szervácz és Bonifác tisztességesen viselte magát. Volt ugyan egy kis hűvösség, fanyar mosolylyal tűzött le a tavaszi napsugár, de kárt semmiben sem tett. S ez a fő a gazdáknak. Szőlőben, gyümölcsösben szépségesen fejlődik minden s hacsak utólagosan nem üt be az Istennyila, bőséges esztendőre lehet kilátásunk. Különösen a Bácskába félnek a fagyos szentektől; még a rácok is azt éneklik : „Pongrác, Szervácz, Bonifác Ezektől fél csak a rác.“ S ha elmúlik Orbán napja : A kucsmáját földhöz csapja 1“ Nálunk a fagyos szentek annyira kimelegedtek, hogy még a színházba járó közönséget is fölhevítették. De sőt azokat is, kik eddig távol tartották magukat a színháztól. * * * Tisztelet legyen az utazó ügynök uraknak! Nem akarom megbántani egyiket sem ; de kereken ki kell mondanom, hogy ügynökök utján nem vásárlók semmit. S úgy hiszem, velem együtt százan — és százan igy gondolkodnak. Miért ? Azért, mert keserves tandijat fizettünk már sokan és sokszor az ilyen vásárlásokért. Hitvány portékát sóznak a jámbor, jóhiszemű vevő nyakába hallatlan árakon. De meg soha sem küldik azt, amit az ember rendel. A könyv ügynökök a tapasztalatlan vidékiekre utaznak; mindenkiben „Palit“ látnak s oly férc munkákat szállítanak csekély 3 korona havi törlesztés mellett, a milyet csak sajtos boltokban árusítanak sajttal vagy szalámival. Tisztelet az ügynököknek 1 De én ajtómon be nem bocsátom őket többé! BÁNYÁSZAT, (>=: -------Mé g egy pár szó a magyar nemes opálról. A magyar nemes opál egyike azon ásványoknak, mely szépség tekintetében mai tudásunk szerint majdnem egyedül áll az egész világon. Megérdemli tehát, hogy vele bővebben foglalkozzunk, annál is inkább, mert erről a „legszebb és legbecsesebb magyar drágakőről“ a nagyközönség számára még nem irt senki. Most azonban nem kisebb tudós mint Schafarzik Ferenc dr. műegyetemi tanár, a Magyarhoni Földtani Társulat nagyérdemű elnöke, vett magának fáradtságot e becses drágakő ismertetésére a „Természettudományi Közlöny“ 1913. évi áprilisi füzetében. Némely opálnak fénye, színe és szinjátéka olyan, hogy mint igazi nemeskő a legelsőrangu drágakövek közé sorozható. Az úgynevezett félopálok többnyire nem áttetszők, ritkábban áttetszők, üveg, viaszfényüek, közönséges színűek; sárga, barna, fehér, zöld feketére festettek. A nemesopál, külösen a magyar nemesopál, mindig áttetsző! Alapszíne teljesen kékes s épen e fátyol okozza, hogy a kő nem annyira átlátszó, hanem inkább csak áttetsző. Más megvilágításban azonban sárgás, vagy vörhenyes sárgaszinü, úgy hogy e kétféle szinjátéka alapján fluoreszkáló. Legfeltűnőbben mutatja ezt a tulajdonságot némely libánkabányai üvegopál, amennyiben a ráeső fényben teljesen kékes, áteső fényben füstösen sárgaszinü. Ebből a teljesen kékes alapszínből kiválnak most már a nemesopálon egyes határozott szinü foltok, kisebb- nagyobb lángok: u. m. élénk sárga, aranysárga, vöröses sárga, tüzvörös, ritkán rózsapiros, világos és sötétkék (girazol), ibolya, világos- és sötétzöld. E színfoltok legtöbbször lágyan olvadnak egymásba, de vannak opálok, melyeken e foltok éles határuak s hogyha egyszersmind némileg nagyobbak is, akkor az ilyen követ az ékszerészek harlekinnek nevezik. Ezek a legbecsesebbek. Csillogó szinjátékát külömbözőképen magyarázták. Hány levegővel telt finom repedésektől, Bsewster sorban és síkok szerint elhelyezett légbuborékoktól származtatja. Szent-lstványi Albert és utána Gesell S. is a nemesopál szinjátékát finom limo- nitos hártyácska irizálásának tulajdonítják. Behrens azonban ilyen zárványokat, vagy hártyákat a nemesopálban még erős nagyítás mellett sem tudott észrevenni, ezért ő inkább változó fénytörésü opálanyagot tételez fel, mely a nemesopál tömegében külömböző irányokban helyezkedik el. Megállapítja továbbá, hogy minden nemesopél két optikai tengelyű, kettős törésű. Ebből a belsejében levő külömböző feszült- ségi viszonyokra lehet következtetni. Bauer szintén kijelenti, hogy a nemesopál szinjátéka se repedéseknek, se festékhártyácskák következményeinek nem tulajdonítható, hanem, hogy az pusztán csak fényinterferencia tüneménye. Quincke magyarázata szerint nagyobb fénytörésü rétegecskék hullámosán vonulnak végig az ilyen opálban. S csakugyan úgy látszik, hogy Behrens-, Bauer- és Quincke- féle magyarázat sokkal természetesebb a többinél; mert ha meggondoljuk, hogy az opálos anyag törési együtthatója 1.9—2.5-ig rendkívüli módon változó, akkor bízvást feltehetjük, hogy az optikai sűrűsége rétegenkint, sőt foltonkint is más és más. Ez az anyagnak olyan állapota, mely jóformán csakis az opálnál lehetséges. Azonkívül belső feszültsége miatt sokszor még szabálytalanul kettősen törő is a különben alaktalan opál. Mindez köny- nyen érthetővé teszi a bevetődő és teljesen reflexió utján ismét visszaverődő sugarak szövevényes interferenciáját még az olyan opálokon is, melyek egyáltalában nincsenek megrepedezve. BÁNYÁSZATI HÍREK. Hivatalos utón. Oblatek Béla m. kir. főbányatanácsos, kohóügyi előadó műszemlére, Kohóvölgyre utazott. — L. Berksz Leo pénzügyi főtanácsos és dr. Kádár Antal kerületi főorvos a nyugbéresek szemléje végett Kapnikbánya, Eizsé- betbánya és Rójahidára rándultak. Magyar geológusok az Etnán. Megemlékeztünk ismételten már a magyar geológusok olaszországi utazásáról, melyet Lóczy Lajos dr. egyetemi tanár, a M. Kir. Földtani Intézet igazgatója vezetésével a M. Kir. Földtani Intézet geológusai egy hónap óta tettek. A kilenc tagból álló társaság a Lipari-szigetek és a Stromboli vulká- nainak részletes vizsgálata után a szicziliai Cata- niába utazott, ahonnét az Etnát mászták meg. A nehéz útra április 22-én indultak két etnai vezetővel öszvérháton. A harmincz kilométer hosszúságú utat a 2942 méter magasságban fekvő obszervatóriumig egy nap alatt tették meg s a tengerparti nagy hőségből az örök hó határára jutottak. A kissé elhagyott állapotban levő Ricco-féle obszervatóriumba csak úgy tudtak bejutni, hogy az ablakok felső tábláit betörték, mert az ajtók hóval és jéggel voltak eltorlaszolva. Az utolsó, 1911. évi kitörés az obszorvatórium tetejét harminczhat helyen belyukasztotta s a tüzelőhelyek ma is használhatatlanok. A négy fok hideg ellen a társaság úgy védekezett, hogy az öszvérháton hozott faszénnel tüzelt az egész éjjelen át. Az obszervatóriumból április 23-án, hajnali 2 órakor indultak a kráterhez; azonban a nagy hideg s magas légnyomástól a társaság egyik tagja elszédülve, kénytelen volt az obszervatóriumhoz visszatérni. Hét geológus azonban kitűnő jókedvvel jutott fel két vezető kíséretében a 4279 méter magasságban fekvő kráterhez, ahonnét hajnali öt órakor mára nap felkeltét szemlélhették. A főkráter jelenleg nem működik s igy a geológusok betekinthettek a 302 méter mélységű tölcsérbe, amelynek fenekéről füstölgő gőzök törnek elő. Ezután a 2 évvel ezelőtt támadt mellékkráter peremén kúsztak körül, ahol a szédítő kénes gőzök és gázok között szerencsésen át is jutottak. Scaglia catániai tanár véleménye szerint talán pár hónap múlva a két kráter már össze fog omlani s egy tölcsérré olvadni, úgy, hogy valószínű, hogy a magyar geológusok utoljára láthatták az elkülönült ikerkrátert. A nap többi része az Etna északi oldalán levő lávafolyások részletes vizsgálatával telt el. Április 24-én az Etna oldalain levő fiók-krátereket tanulmányozták, amelyek közül mintegy harmincz melléktölcsért szemléltek meg. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. 2719/1913. t. k. sz. Hirdetmény. Nagybánya város telekkönyvi betétei a 1886: XXIX, az 1889: XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-czikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok kik az 1886 XXIX. t.-czikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889. XXXVIII. t.-czikk 5. és 6. §-aiban és az 1891 : XVI. t.-czikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-czikk 7. §-a és az 1891 : XVI. t.-czikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-czikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-czikk 15. §-a alapján való mellőzést megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1913. évi november hó 30 napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújt-
