Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-13 / 19. szám
1913. május 13. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3. pacira. A darab egész tendeciája az, hogy a vérség kötelékei az erős láncok, amelyek a szülőt és a gyermeket összefűzik. Egyszóval: a legósdibb romantika limonádéja, telistele német szentimentáliz- mussal. A darab kedves volna, ha az utolsó jelenettel agyon nem ütné az egészet. Szőke Sándor és Szókéné vették ki belőle az oroszlánrészt, kik mindketten tudásuk legjavát adták. Hahnel Aranka finoman játszta a szeszélyes hercegnő szerepét, kit azonban szívesebben látunk drámai szerepekben. Példa reá a Cárnő, melyben első rangú drámai erőnek bizonyult. Szalóki komikus alakítása többször megnevettette a közönséget. Bársony Aladár pompás herceg volt. Közönség gyér számban jelent meg, ami igazán elszomorító jelenség. Azt kell hinnünk, hogy inkább óhajtanak kabarét, vagy valami akrobata mutatványt, mint valódi művészetet! Csütörtökön a már múlt évből ismert „Leányvásár“ operett került színre elég nagy közönség előtt. Általánosan tudva van, hogy a Leányvásár muzsikája egyike a legkedvesebbeknek, fülbemászó keringőit uton-utfélen éneklik, fűtyölik, dudórásszzák. Véleményünket elmondtuk a pompás darabról már 2 ízben, mikor Komáromy Gizi játszotta Bettvt, kit mai nap is elsőrangú művésznőnek tartunk. A csütörtöki előadás — természetesen, — messze felülmúlta a Neményi bemutatóját, mert hát erősebb játszó személyzettel van dolgunk. Dénes Ella, ez a páratlan hangú művésznő a vidéki színpadokon felülmúlhatatlan; Lucy szerepében mindnyájunk csodálatát vívta ki. Bállá Mariska pajzán, kedves Betty s Ross Jenővel együtt folytonos ováció tárgya volt. Sümegi Ödönről jó véleményünk kifogyhatatlan. Borbély, Szalóki pompás figurák voltak. Pénteken Molnár Ferenc nagyhírű vigjátéka, „A Farkas“ került bemutatóra, mely darab Magyarországon kívül ezideig Bécsben, Rómában, Párisban, Londonban, New-Yorkban és Melbourn- ban került szilire. Molnár darabjában megvesztegető szellemessége bőven ontja a friss és meglepő ötleteket; éles szeme meglátja azokat a vonásokat az életből, amelyekből kihozhatok az ellentétek, amelyek egy-egy kicsit meghatnak bennünket, hogy aztán jól megnevettessenek. A darab tele van olyan tulajdonságokkal, melyek a biztos és zajos irodalmi vette, hogy egyik legénye egy kövér ludnak a nyakát kitekerte és magával hozta, a hitvány és engedetlen betyárt nyomban ott akasztatta fel, ahol bűnét elkövette. így akarta Somogyinak tudtára adni, hogy Patkó megtartja szavát. Nemcsak az engedetlenséget, de kérlelhetetlenül büntetett minden személyét ért sértést is. Egy alkalommal ott állt Patkó a nagyvázsonyi erdő közepén, ahol az országút elvezet. Emberei bizonyosan élelem dolgában távol jártak. A nagyvázsonyi erdő akkor még, mint a Bakony nyúlványa, rengeteg erdő volt. Nem is mert egyes ember magánosán arra menni, még a kereskedők is csak összefogva több kocsival mertek arra járni. Tehát Patkó maga is meglepődött, amint egyszerre öreg, már töpörödött anyóka „jó napot kívánok“ köszöntéssel megállt előtte. — Adj Isten nénike, fogadta Patkó nyájasan a köszöntést. Hát nem fél erre járni ? — Nem édes uram, csak azzal a gazember Patkóval ne találkozzam. Patkó mosolygott és még szelidebben kérdé: — Hát mi járatban van nénike ? — Tapolcára megyek apró cipő vasszögeket venni Schwarcz zsidó suszternak. — No jó. Hát nekem hoz-e belőle négy krajcár árát ? Majd itt megvárom s nem is kel! félnie. Az anyóka örömmel fogadta a megbízatást s vígan indult Tapolca felé. Délután négy órakor már vissza is érkezett. Patkó már várta embereivel. és színpadi sikert hozzák meg. Néhol — mint például az I. felvonás féltékenységi jelenete, — kissé jobban el van nyújtva a kelleténél, de Molnár nem lankadó ötletességgel tudja előadni azt, a mit mondani akar. Csodátatos a farkas ötös szerepe; ez a szerep igy maga elég volna arra, hogy diadallal végig vigye a darabot a világ színpadjain. Az ügyetlen ügyvédbojtár reális rajza mellett a katonatiszt, az előkelő diplomata, a handa- bandázó énekes és a merev elegánciáju lakáj álomkép stílusába helyezett alakja oly változatos feladatot ró egy este a színészre, amelyet meg játszani érdemes is, de a mellyel brillírozni is lehet. És mind ezen fényes tulajdonságok mellett is be keli vallanunk, hogy a darabot hidegen fogadta a közönség. Nem tetszett. Szokatlannak találta, sőt a vendéglői jelenetet egyenesen unalmasnak. A szokatlan keretbe Molnár nem egészen uj emberi történetet illeszt bele. Poétikus szép része a mesemondás a farkasról. A játékról dicsérettel kell megemlékeznünk. Bársony Aladár kifogástalanul játszotta meg a féltékeny férj szerepét. Hahnel Aranka finom Ízléssel, méltó sikerrel vitte diadalra a feleség szerepét; Szőke Sándort kiváló dicséret illeti; meglátszott rajta, hogy nagy tanulmánnyal készült az ötös szerep előadására. Kisebb szerepekben Torday Etel, Borbély Sándorné, Zsoldos és Ross segítettek az együttesnek. Szombaton Fall Leo „Kedves Augusztái“ című operettjét adták. Unalmas, semmit mondó szöveg szép zenével egyesítve. Nem sokat írhatunk róla. Pikántéria van benne bőven, szerencsére a zene elnyomja az aláhúzott sorokat. Meg kell jegyeznünk, hogy a kar és a zene soha együtt nem voltak, ami meglehetősen bántotta fülünket. Kedves volt Pintér Irma, szépen énekelt Dénes Ella, jól játszott Borbély, Sümegi, Szalóki és Ross. Pünkösdnapján a „Cigányszerelem“, másod- napján „A csókszanatórium“ került színre. Ma újdonság, itt először „Judit“ Hebbel Frigyes classicus tragédiája, a címszerepben Z. Hahnel Arankával. Holofernes: Bársony Aladár. A tanuló ifjúság figyelmét különösen felhívjuk a kiváló szomorujátékra. Szerdán — ez idényben először a „ Kis Gróf“ dr. Rényi operettje, a címszerepben Ross Jenővel. Budapesten és ez idő szerint Bécsben a legnép— No nénike, fogadta az érkezőt, meghozta a cipőszögeket? — Meg édes uram s készséggel át is adta. — Hanem most nagy baj lesz nénike. Maga engem délelőtt gazembernek nevezett. Az anyóka kékült, zöldült, majd sírva, riva könyörgött, hogy ő azt a csúnya szót nem akarta mondani, az csak kiszaladt a száján. De nem volt pardon. Le kellett térdelnie és Patkó mind a két talpát televerette a cipő vasszögekkel. Most érünk tulajdonképi históriánkhoz. Csömesz sümegi főszolgabíró pandúrjai elfogták Patkó legügyesebb és legderékabb legényét. Csömesz vallatta, rettenetesen kinoztatta, de miután a legény sehogyse vallott, megbotoztatta és eleresztette. Amint ezt elmondta a legény vezérének, Patkó féktelen dühbe gurult, egy hétig senkivel se beszélt. Egyszerre felvidult arra a hírre, hogy két nap rnulva Nyirádon biróválasztás lesz. Rettenetes, de zseniális ötlete támadt. A biróválasztás napján már ott volt fényes délben minden emberével és a diszeli, akkor híres cigánybandával a sümegi erdőben. Nyirád felől csak erre lehetett Sümegre menni. Embereinek megparancsolta, hogy szedjék össze, amit találnak, száraz tüskegalyakat, szederindát, vadrózsaágakat, gilicetüskét. Ezekből aztán hatalmas körben, magas tüskeágyat készíttetett. Még alig fejezték be, már is feltűnt a nyirádi utón Csömesz kocsija. Elől a kocsis mellett egy, hátul a bakon két pandúr ült, mig Csömesz a párnázott kocsiban haszerübb operette a kis gróf (Susí), melyet már 200-szor adtak egymásután a császárvárosban. Csütörtökön — újdonság, „Bella“, Szomory Dezsőnek, az ismert kiváló zsurnalisztának szenzációs sikert aratott uj színmüve kerül bemutatásra. Pénteken — újdonság, itt először „Színész vér“, Eysler izig-vérig mesés operettje H. Bulla Mariska és Barics Gyulával a vezető 2 főszerepben. Az előadás érdekessége lesz Márkus Dezsőnek, a budapesti Népopera nagyhírű igazgatójának jelenléte, ki Barics Gyula meghívására megígérte, hogy minden körülmények között megnézi az előadást. Arc-szeplőkréme. A nyár meghozza a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. HÍREK. Május 12. Személyi hírek. Dr. Fábián Péter szamosujvári kanonok a napokban városunkban időzött. — Dr. Lovrich Sándor budapesti kórházi igazgató-főorvos hosszabb tartózkodásra ide érkezett. — Ember Elek, a Gyógyszerészeti Közlöny szerkesztője rövid ideig itt tartózkodott. — Baráti Lajos, a „Bolond Istók“ szerkesztője a pünkösdi ünnepeket városunkban töltötte. Eljegyzés. Dr. Varga Sándor áll. fögimn. tanár eljegyeszte Bohacsek Ilus polgári leányiskolái tanítónőt Budapesten. (Minden külön értesítés helyett.) Ktüntetés. Ö felsége a király Géressy János nagybányai nyug. kir. telekönyvvezetőnek akoronás aranyérdemkeresztet adományozta. A kitüntetés városszerte igaz örömet okozott. nyagul hátradőlve, kipirult arcai, megelégedetten szivarozott. Bezzeg elhalványult, amint egyszerre erős „állj“ kiálltásra fegyveres betyárok vették körül. Bizony szépen le kellett szállnia Csömesznek és pandurainak. A pandúrokat „kaptákba“ leeresztett puskáikkal odaállította Patkó a tüskeágy elé, embereit köröskörül melléje, hogy annál szebb legyen a jelenet. Ekkor igy szólt a főszolgabíróhoz: — Tekintetes uram. Maga egyik emberemet nagyon megkinoztatta és megverette. Ehhez nem volt jussa. Mig én élek, alattvalóimmal magam rendelkezem. Most igazságot szolgáltatok. Maga főszolgabíró ur, le fogja vetni ä cipőit s itt a tüskeágyon el fogja járni a csárdást. Legalább majd= ha visszakergetik Csaszlauba, vihet magával egy nagyon hasznos, kedves és magyaros emléket. És Csömesznek le kellett vetnie a cipőit s a felhangzó csárdás ütemeire, Patkó dirigálása mellett, a nézők nagy gyönyörűségére el kellett járnia szepegve, majd jajgatva a szép magyar táncot, mig össze nem esett. Mi hasznát vette Csömesz a magyar csárdás megtanulásának, nem tudom, csak annyit tudok, hogy egy év múlva bejött a zsandárvilág, és a német zsandárok elfogták Patkó embereit mind egy szálig, de őt magát nem, állítólag kimenekült Amerikába. ^ ♦♦♦ m
