Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-29 / 17. szám
A falvak betegei. Nincs siralmasabb látvány, mint mikor a falvakból a városba vezető hepe-liupás úton találkozunk egy-egy döcögő szekérrel, amelyről dunyhák közül egy-egy sápadt, fájdalomtól eltorzított arc mered felénk. Ezek a fal/ak betegei, akiket visznek be a városba, mert a magyar falvak túlnyomó nagy részében nincs sem orvos, sem gyógyszertár. A falu számtalan baja között bizonyára nem az utolsók közé tartozik a mostani közegészségügy is. Igaz ugyan, hogy a faluról úgy szoktunk beszélni, mint az egészség forrásáráról. Van is benne valami. A falusi ember foglalkozása és életmódja határozottan egészségesebb, mint a városi emberé. De csak általánosságban van ez igy, a részletek bizony nagyon sok elszomorító dolgot mutatnak ki. A városi embernek lépten-nyomon prédikálnak a higiéniáról, de azzal, hogy a falusi ember higiénikusan éljen, édes-keveset törődnek. Tekintsünk csak be egy falusi ember udvarára. A kút ott van közvetlenül a trágyagödör meliett, úgy, hogy a falvak népe csak akkor iszik egészséges italt, ha szódavizet hozat magának. Pedig milyen könnyű dolog volna a községet rákényszeríteni arra, hogy j az egészségügy követelményeinek megfelelő helyen és módon létesítsenek kutakat s fedjék be, hogy a belé hulló szemét meg ne fertőzze. Ez tisztán a nevelés kérdése. Épp igy nevelni kellene a falvak népét arra is, hogy házain ablak helyett ne apró lyukakat hagyjon, hanem építtessen becsületes ablakokat. Ismételjük, ez tisztán csak a nevelés kérdése. De vájjon ki nevelje erre a falu népét? A papnak és a tanítónak ezer más gondja van, a higiéniára az orvosnak kellene nevelnie a községek lakóit, de hát nálunk vannak olyan vidékek, ahol nap járóföldre orvost találni nem lehet. Csak a közelmúltban olvastuk, hogy Bihar- vármegyében egész járás van orvos nélkül. A ! körorvosi állások egyrésze országszerte betöltetlen, mert az orvosok a megélhetési viszonyok mosto- hasága miatt kénytelenek bemenekülni a városokba, ahol mégis csak akad egy kis honorárium, akad beteg, aki megfizeti az orvosnak a vele való bajlódás tisztességes ellenértékét. A községi és körorvosnak legtöbb helyen nem nagyobb a fizetése, mint egy valamirevaló parádés kocsisnak. Ráadásul ezért a csekély fizetésért körzetének szegény betegeit ingyen tartozik gyógykezelni. Csoda-e tehát, ha ilyen körülmények között akárhány vármegyére akadunk az országban, amelyikben 8—10 községnek nincs orvosa. Ez az oka aztán annak, hogy ha ragályos _ 2. ___________________________________________ pr oblémák keresztül szakadtak a toliam alatt, hogy nincs az az uj orvostani felfedezés, amelynek legelső megismerősihez nem tartoznék, mondom, mindez nem ide való volt. Tartalmatlan fecsegés kellett volna, nyárspolgári udvarlásban kelni versenyre higfejü hivatalnokokkal.............Brrr! Kerülő utat kerestem. A szomszédságban péküzlet van és ott eldiskurálgattam a lány egy barátnőjével. Kedves intelligens leány volt az is. Dehát hosszú lett volna az az ut is. Türelmetlen voltam. Félbeszakítottam minden nexust, vásárolni sem jártam le. És fiuk, ez volt életemben az első önuralmam. Ha lányt kívántam látni, elmentem a hidegvíz uszodába. Pedig jó formán tél van. De ez csak innen, a melegpárás levegőben látszik őrült eszmének; az uszodába télen is többen járnak, izmos, vasidegzetü atléták. Szóval én is az idegeimet edzettem, ahelyett, hogy átengedtem volna őket a szerelmi mámornak. És fiuk, most én érdekes átváltozásokon mentem keresztül. A sejtelmes hangulatokat, a budoárok félhomályát lassan-lassan megutáltam. Napfényre vágytam, szabad levegőre, mintegy visszatértem az ősember természetes örömeihez. Éjjel aludtam, hogy délebetegség üt ki a falvakban, jobban megtizedeli az embereket, mint akármelyik egészségtelen városban. Vannak részei ez országnak, hol a gyermekhalandóság nagyobb, mint pl. magában a fővárosban. Ez sem bizonyít más egyebet, minthogy a falvak közegészségügye nagyon el van hanyagolva. Arról meg ne is beszéljünk, hogy hány faluban, sőt tekintélyes lélekszámmal biró nagyközségben van kórház. Még azokban a községekben is, amelyek egy két orvossal eldicsekedhetnek, a kórház fogalma ismeretlen. Vannak viszont olyan községek, ahol van ugyan u. n. kórház, de mentsen meg az Isten mindenkit attól, hogy valaha abba kerüljön. Korántsem irigyeljük a városi kórházakra fordított százezreket, mert nagyon jól tudjuk, hogy ennek dacára, mégis kevés kórházunk van még városokban is. Színháza van minden városnak, de a modern kor követelményeinek megfelelő kórház csakis kivételes városoknak képezheti büszkeségét. A városoktól messze-messze eső falvakban pedig ez teljesen ismeretlen fogalom. Szabad ezt tűrnünk? Szabad megengednünk, hogy a falusi közegészségügy ezentúl is olyannyira elhanyagolt maradjon? Vájjon nem nemzeti kötelesség-e a falvak olyany- nyira értékes ember-anyagát megóvni a pusztulástól ? Hogy mi módon lehet gyökeresen orvosolni a falvak elhanyagolt közegészségügyét, azon törjék a fejüket azok, akik erre illetékesek. Nekünk mindössze az a kötelességünk, hogy rámutassunk a mostani túlon-túl mostoha helyzetre. Jöhet még olyan idő, amikor a falvak népe a mostaninál is becsesebb lesz, ki kell tehát ragadnunk a falvakat elmaradottságukból s meg kell nekik is adni mindazt, amibeji a városi nép a humanizmus jelszava alatt részesült. Lendvay színház. Színházi műsor. Kedden, április 29-én nyitja meg Heves Béla szatmári társulatávál a mozgalmasnak Ígérkező tavaszi színi idényt s nem mint jelezve volt a „Limonádé ezredes“ énekes bohózattal, hanem a budapesti „Nemzeti színház" idei évadjának legnagyobb sikerű müsordarabjával „A faun“-nal. Szellemes angol vígjáték kerül bemutatóra a czim- szerepben Endrey Jenővel. Szatmárt is tüneményes nagy sikere volt a „Faun“-nak s már eddig is 9 zsúfolt házat eredményezett. Z. Hahnel Aranka és Szőke Sándor, a drámai ensemble országos i hirü művészei ez estén debütálnak vezető főszerepekben a nagybányai közönség előtt. NAGYBÁNYAI HÍRLAP________________ Szer dán újdonság —- először — „Éva“, Lehár legújabb operettje kerül bemutatóra a címszerepben H. Bállá Mariskával, kinek ez legbrilli- ánsabb alakítása. Sűmeghy Ödön énekes bonvivánt ez estén mutatkozik be. Csütörtökön két előadás; délután: „Asszonyfaló,, operette, a címszerepben Sűmeghy Ödönnel. Este — újdonság itt először — „A limonádé ezredes“ énekes bohózat, Borbély Sándorral a címszerepben. Pénteken — újdonság — a budapesti „ Vígszínház“ nagysikerű darabja : „Az elnökné“ francia bohózat kerül színre. Szombaton — újdonság — itt először — „A cárnő“, Biró Lajos és Lengyel Menyhért kiváló színmüve. Vasárnap délután: „A gyerekasszony“ népszínmű ; este — újdonság — másodszor „Éva“, operette. Heves Béla színigazgató félreértések kikerülése végett lapunk utján is értesíteni kívánja a t. bérlő közönséget, hogy minden újdonság — először — bérletfolyamban megy. * * * Czakó Vilmos igazgatóhelyettes — titkár az előzetes intézkedések megtétele végett már megérkezett s a bérelni óhajtó közönség íendelkezésére áll a Lendvay színházban d. e. 11-től fél 1-ig s délután 3-tól 5 óráig* * * Lakások a színtársulat összes tagjai részére a színházi irodában és Morvay Gyula könyvnyomda-bérletében jelenthetők ber ÁgybavizelÉs! ^ A kor és nemi átlátok közlése cila lében felvilágosítást ingyen nyújt: PfaIScr Georg V_______ü ürnberg k 174 (Bajoiors/ii-.i J 19 13. április 29. HÍREK. Április 28. Május 1. A természet nászünnepe. Az újra ébredés ünnepnapja. A föld életének forradalmi időszaka e hónap. Tele van a lég mámoros zsongással; láthatatlan erők tördelik szét bilincseiket és hosszú sóhaj száll keresztül a föld felett, mint a rabság után szabaddá lett szív lélekzetvétele. Itt van a föld újjászületésének napja! Aranyszínű hullámokat fodroz a májusi nap s a kalászhajtó mezőkön sűrű rendekben vonul fel a munka hadserege ásóval, csillámló ekevasálőtt felkelhessek és kisétálhassak a napfényre. Az ínyenc raffinériával készített ételeket félretoltam, ebben is az egyszerűséget kerestem. Kihajítottam az összes divatos nyakkendőimet, gallérjaimat — szóval olyan normális, polgárforma emberré vedlettem át. Pedig a lányhoz be nem mentem, ritkán láttam, csak véletlenül, tudom, nem ő érte tettem, de biztos vagyok abban, hogy ő volt mindennek a megindítója. Most fiuk, adjatok lélektani magyarázatot ! írók vagytok, állítólag ismeritek az emberi lelket, analizáljátok ezt az esetet. — Jelentéktelen ügy — mondá az egyik. — Változatosság, semmi más. Változatosság az élet elixirje. — Póz — mondta a másik. — Saját magad pozörje voltál. — Abnormális állapot a szerelem hatása alatt — konstatálta a harmadik. Most egy vén színész kezdett beszélni, aki- j nek a szavait szívesen hallgattuk. Okos ember és mindég őszintén beszélt, de súlyt ád szavainak az is, hogy sokáig a legelismertebb emberek közé tartozott, mig vénsége pontot tett színpadi dicsőségei után. Az öreg ennyit mondott: — Fiuk, a dolog lényege az, hogy Lőrinc [ visszaesett egy régen elfelejtett, primitiv józan világba. Valaha mi is ott ődöngtünk, de felcseréltük a vidám, színes éjszakával. Lőrinc megtalálta az utat visszafelé. Ez ritka dolog és érdekes dolog azért, mert ő örömmel tudott visszajutni. Lássátok, ha ti betalálnátok nősülni egy polgári családba, 1 mondjuk, sok pénzért, azért ti boldogtalanok volnátok a nappali zajos életben. Lőrinc azonban konzervált idegzetű ember, sok természetes tulajdonsága van és bizonyára sokáig fog élni, ha el nem unja. Ez is filozófia. A konyakos pohárhoz nyúltunk. Lőrinc nem ivott, felállt, nyújtózott és azt mondta: — Fiuk, hazamegyek. Holnap kilenckor felkelek. Pompás a délelőtti napsütés! Elbúcsúzott, elment. Az éjszaka emberei mosolyogva néztek utána, de mikor eltűnt a sárga, betegfényü gázlámpasor mögött, elszomorodtak. A vén színész felállt és szinte irigy hangon mondta: Neki van igaza / Olyan volt az egész társaság, mint akik mesz- szi tájak felé néznek vágyva, idegen országok felé, ahol buja szinü virágok pompáznak és ahová soha el nem fognak jutni. Aztán lementek a souterainbe billiárdozni.
