Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-12 / 2. szám
NAGYBÁNYAI HÍRLAP .6. 1913. január 12. lag alacsony hegycsoport fekszik a Laurion hegység, hatszáz-hétszáz méternél magasabb csúcsokat alig láthatunk völgyei fölött, de azért mégis nevezetesebbek e hegyek, mint sok más glecscserekkel borított, sokezer méter magas hegység. Bérceinek mélyéből ezüstöt bányásztak ki a régi népek, még pedig temérdek mennyiséget. A hegylánc, mely délkeleten a gyönyörű Sunion foknál végződik valódi kincses bányája volt Athénnak. Aischylos említi először az attikai ezüst , bányákat, melyekről Herodotosban is olvashatunk. Solon ideje előtt már művelés alatt állhatták s a görögök ázsiai népektől örökölték e bányászatot, melynek roppant arányai voltak. Themistokles idejében két és fél millió koronára tehetjük termelését a laurioni bányáknak, s ennek a kincsnek hatásai a görög nép s a müveit emberiség történelmében is mutatkoztak. A nagy Themistokles, ki félezer évvel időszámításunk előtt Athén nagyságának kiepitőjeként megteremtette a piraeusi kikötőt, aki a perzsa ellenes háború párt lel|<e volt, ezekből a bányákból merített, mikor hajóhadát megépíttette. Ez a hajóhad volt pedig az, mely egyesülve Artemisionnál az Eurybiades által vezérelt spártaj hajókkal, Xerxes óriás flottáját Salamisnál megverte. A laurioni ezüstbányáknak köszönhette tehát egyrészt a müveit hellén világ fennállását, mert nélkülük eltiporta volna a kelet inferiórisabb, de hatalmasabb népe: a perzsa a görög műveltségetMikor később a gyönyörű akropolisi építkezések Perikies alatt megkezdődtek s Athén mint egy csodálatos álomkép bontakozott ki márvány templomaival gyönyörű szobraival, mesés lépcsőivel : ismét a laurioni sötét bányák ércei tették ezt lehetővé. Fennállását, hatalmát és szépségét Athén ezeknek az ezüstércereknek köszönhette, melyeket e bércek mélységeiben rabszolga seregek fejtettek. A bányák jövedelme folyton növekedett egészen a Krisztus előtti 4 évszázadig. Ettől a kortól kezdve, mindinkább hanyatlottak üzemei, mig végre 102-ben K- előtt a rettenetes rabszolga lázadás végett nem vetett a bányászatnak. A kétszáz évvel ezutáni állapot már siralmas tengődés volt csak: salakokon és hányokon talált jobbnak ígérkező talérdarabokon rágódtak a kohók. Pedig mikor fénypontján volt az üzem 600000 rabszolga is dolgozott a földalatti üregekben. Ötszáz évig ontották tehát a laurioui ezüstbányák kincseiket. Az érc ólomfényle volt 25—60°/« ólommal és 1—2° o ezüsttel. A régiek csak a leggazdagabb telér részeket dolgozták fel kohóikban. Később, amint említettem már csak a salakok és a hányok újbóli feldolgozására szorítkoztak. Strabo (Geogr. 9. 1) szerint. A mostanában még kihasználás tárgyául szolgáló s salakhányók két millió tonnára lettek becsülve s 1865-ben egy francia s 1875-ben egy görög bányatársaság vette azokat modern eszközökkel feldolgozás alá. Agyag táblácskákra karcolt rajzokból, régi kohókból származó kemence töredékekből eléggé | tájékozottak vagyunk már a régiek kohászatáról | melyet Laurionban folytattak. Strabó és Plinius müvei e téren kútforrá- sokul szolgálhatnak.. Az attikai ezüst igen híres volt, finomságát nagyra becsülték s az athéni bagolylyal diszitett ezüstpénzeket mindenütt kedvelték. El kellett azonban mindennek pusztulnia. A bányák rosszabb termelési évei után az utolsó kegyelem döfést a rabszolga lázadás adta e vidéknek, utána már nem tartották érdemesnek a feldúlt j telepeket az eredeti méretekben tovább is üzem- ! ben tartani. A laurioni ezüstbányák már csak két társulat érdekeit érintik, gondolhatnák azok, kik a történelemben járatlanok. Ez azonban korántsíncsen úgy. Az igaz, hogy jelenleg közvetlenül csak egy francia és egy görög bányatársulat él a laurioni ércekből. Azonban az a tény, hogy Athén a perzsa veszedelemtől megszabadult, hogy felvirágzott s hogy Perikies alatt kifejleszthette pompás tehetsé- j I geit s igy a klaszikus kor vezércsillaga lehetett azt nem kis mértékben ezeknek az ezüstérceknek tulajdoníthatjuk. Athén művelődésünkben, óriási szerepet ját- ) szott. Minden tudósunk egész művészetünk most is érzi hatását s igy adósai vagyunk mindnyájan a laurioni hegység szegény rabszolgáinak, kik ve- rejtékes munkájukkal lehetővé tették talán az egész mostani fényes civilizációnkat, melyre oly büszkék vagyunk. — BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hírek. Martiny István főbányatanácsos és b. Kováts Géza főmérnök családi ügyekben Budapestre utaztak. Beteg főbányatanácsos. Részvéttel értesülünk, hogy Weisz György főbányatanácsos pár nap óta betegen fekszik. A betörő bányamunkás. A kisbányai angol bányarészvényfársaság feljelentette Babics Nucz bányamunkást, aki föltörte a bánya kézi raktárát s onnan nagyobb értékű tárgyakat lopott el. A csendőrség letartóztatta a betörő bányamunkást s átadta a szatmári kir. ügyészségnek. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. PAP AURÉL oki. magán bányamérnök irodája NAGYBÁNYA, Bercsényi Miklós=u. 7. Elvállal: föld- és bányaméréseket, háromszögeléseket, lyukasztási méréseket, adományozási méréseket, tér., épeket és kérvények szerkesztését,- zártkketatmányok fektetését és bejelentését, ide gén ubányák megvizsgálását, szakvélemények megad ását, bányavétel és eladás közvetítését, bánya és erdei vasutak építését, altisztek által vezetett bányaüzemnek időnkénti megtekintését s ellenőrzését, kutatások vezetését, építkezési tervek készítését, építkezések vezetését és ellenőrzését s bármely más — a mérnöki. szakbavágó : : munkák foganatosítását. : T Fizessünk elő a „Nagybányai Hírlapra. Ajánlható Beszerzési Források: A hirdetések szövege időközönként tetszés szerint megváltoztatható. E rovatban közölt hirdetés E rovatban közölt hirdetés csakis egész évre adható föl. '% # % 0 % ^ % # % 4* minden egyes megjelenése 20 fillér. Etádé. Kiadó. Kiadó. Kiadó. i Kiadó. 1 Korcsog Mihály kőműves mester, építési vállalkozó Virág=utca 7. sz. Telefon: 59. Kiadó. Értesítés. Elsőminőségü, különféle átmérőjű BETONCSÖVEK a legjutányosabb árak mellett kaphatók az „Első nagybányai cementcső- gyár"-nál Harácsek ¥. Utódai, ahol a megrendelés eszközölhető. (Gyártelep : Nagybánya, Rákóczi Ferenc-tér 14. sz. alatt.) Kiadó. j . _. Kiadó. Oltvány eladási Aki kifogástalan fajtiszta gyümölcsfa oltványt akar ültetni, az siessen Szász János faiskolájából venni alma, körte és szilvafát mig a készlet tart. Tessék árjegyzéket kérni.
