Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-22 / 16. szám
1913. április 22. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. ( Agybavizelés! z A kor és nemi adatok közlése ellenében felvilágosítást ingyen nyújt: Pfaller Georg l74_^Bajorors^áír__^^ $$ BÁNYÁSZAT. J A bányák termése. A bányák titokzatos mélységeiről régente valóságos mondák keringtek. Ma a bányászatot teljesen gyakorlati iparnak tekintik, mely ugyan most sem nélkülözi a csodákat. Ezek a csodák nem a mesebeli rejtélyek,, hanem azok a bámu- latraméltó, óriási eredmények, melyeknek az emberiség mérhetetlen hasznát élvezi. Rendkívüli haladásához ugy jutott el a bányászat, hogy seérzelmét a kiszemelt férfi előtt, mert a férfi szereti a titokzatosságot, a sejtést. Minden leányban van valami, amivel a férfi érdeklődését felkeltheti. Ezt a valamit használja fel a leány okosan elő- vigyázóan. Mutasson érdeklődést a férfi hivatása és gondolatai iránt. Legyen tartózkodó, ha mindjárt a vére hajtja is. Mindenből csak sejtessen a férfiúval, hogy a valóságról óriási képzeleteket alkosson magának. Ez a legjobb maszlag, amivel megfoghatja magának. Az asszonyokat különös nyomatékkai inti, hogy senki se érezze magát egészen biztosan a férje szerelmében. Legyen mindig résen s hódítsa meg férjét nap-nap után újra mindennemű ravaszsággal. Különösen külsejét ne hanyagolja el, hogy igy mindig kívánatos legyen. Az öregedéssel szálljon szembe s tüntesse el az ősz hajszálakat és a ráncokat. Többet nem mondok el az asszonyokról! Talán még ez is igen sok volt. Szeplő-krém és szeplő-szappan használata teljesen elegendő, hogy vörös arca, vörös orra, vörös keze hófehér, tiszta és finom legyen és a csúnya bőrbántalmaktól, valamint szeplőtől, májfolttól és pattanástól a legrövidebb idő alatt megszabaduljon. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. IRODALOM. Innocens Méta; Takarodó. Vékony kis füzetben 12 kis rajz jelent meg Budapesten a fennebbi cim alatt. Egy finom leányoslélek szelíd megnyilatkozásai. Minden sora meleg, édes líra, mely tele van színnel, lendülettel, érzéssel. Szinte azt mondhatnék, hogy egytől-egyig költemények, a közvetlenség bájával megírva. Stílusa egyszerű, mintha csak álmokat mesélne; leányos álmokat szemérmes titkolódzással. Ö maga mondja egyik bájos kis rajzában: „Ugy érzem, hogy minden öröm, boldogság, ifjúság, remény és szerelem ; csak mese. Mese, amely igy kezdődik: hol volt, hol nem volt.“ A füzet Barca József váci-utcai könyvnyomdájában jelent meg és ára 1 K. 20 fillér. Melegen ajánljuk, mert bizonyára kedves olvasmánya lesz a nőknek. Lapunk múlt számának tárcájában mutatványt már közöltünk belőle, mely alkalomból a jeles irónő a következő sorokat intézte lapunk főmunkatársához: „Nagyon szépen köszönöm a kedves figyelmet s igen örülök, hogy bemutatni méltónak találták szerény kis novellámat. Iparkodni fogok ezt egy ujjal meghálálni. Szives köszöntéssel.“ gitségül vette a munkagépeket. A Föld mélyébeu ma már szakadatlanul zakatolnak a gépek. Ezek a gépek viszik le a bányászok seregét, azok szállítják a felszínre -a lefejtett érceket, az ásványokat és a fekete gyémántot: a kőszenet. Egy billentyű könnyed nyomására az erős érckarok megmozdulnak, száz meg száz lóerejü gépezetek jönnek mozgásba és mintha könnyű gyermekjáték lenne, ugy szaladnak a szállítókocsik és suhannak fel a mélyből a napvilágra a megterhelt kosarak. Csakis a legtökéletesebb gépek alkalmazása tette lehetővé, hogy a bányák a világ rengeteg szükségletét ki tudják elégíteni. Az ősi fűtőanyag: a fa, az iparban ma már nem nagy szerepet játszik. Valóságos veszedelem lenne tehát, ha csak a fát használnák fűtőanyagul, mert hiszen — mint kiszámították — a fából papírgyártás is ugy pusztítja az élőfát, hogy az erdőségek belátható időben elfognak tűnni, ha ugyan a tudomány ezen a téren nem pótolja a fát. Mi lenne, ha a bányászat nem juttatná a világot a szénhez és mi történnék, ha a bányából felszínre hozott vas és egyéb érc nagy részben nem helyettesítené az építkezéseknél hajdan használt fát ? A bányászok az 1910-ik évben 1140 millió tonna (1 tonna — 10 métermázsa) szenet hoztak napfényre. Ebből a mennyiségből háromszáz olyan egyiptomi gúlát lehetne felépíteni, aminőket a régi fáraók a maguk emlékezetére rengeteg kőanyagból emeltek. Ha pedig ezt a szenet egyetlen gúlába lehetne összerakni, akkor az oldala 1500 méter vagyis másfél kilórrléter és a magassága 1165 méter lenne. Ha csak azt az árat tekintjük, amelyért maguk a bányák adják el a szenet, akkor is ez a széntömeg több mint hatezer millió koronát ér. Az óriási mennyiség legnagyobb részét az északamerikai Egyesült-Államok termeli: 440 millió tonnát. Anglia 264 millió tonnát, Németország pedig 221 millió tonna szenet termel. A magyarországi széntermelés most már kilenc és félmillió tonna, vagyis 95 millió métermázsa. Mivel a kereskedelem és ipar egyre fejlődik, mindig több és több szénre van szükség és a bányák fekete gyémántjából folyton több válik hamuvá és füstté. A nemes fémeket már a legrégibb időktől fogva bányásszák és ezeknek a termelése egyre fokozottabb mértékben növekedik. 1910-ben 7000 métermázsa vagyis 700 tonna aranyat termeltek Ennek értéke kétezer miliő koronánál is több, az egész mennyiség elszállítására pedig 56 kettős vasúti teherkocsi kellene. Transzvál, s délafrikai búrok földje egymaga 250 tonnát szállított ebből a fémből. Az ezüst is a legrégibb idők óta használt nemes fém, melyből az aranynál sokkalta nagyobb mennyiséget bányásznak, de az értéke jóval kisebb. Az évenkint termelt ezüstből akkora ötkoronásat lehetne verni, mely élére állítva 30 méter magas korong lenne, a vastagsága pedig egy méter. A magyar bányák a legutóbbi évben 3500 kilo- gram aranyat és 11 ezer kilogram ezüstöt termeltek. A magyarországi bányák összes termékeinek 1911 -ik évi értéke 160 millió korona volt. Óriási emelkedés mutatkozik a bányák kihasználásában, mert 1895-ben még csak 73 millió koronát tett ki a magyar bányászat termelésének értéke. BÁNYÁSZATI HÍREK. Vájná Miklós Gyermekkori pajtásaim egy- _____ re-másra dűlnek ki a sorból. Maholnap egyedül állok, mint az országút szélén a korhadó tilalomfa. Hosszú névsort sorolhatnék már föl. Akikkel együtt töltöttem boldog ifjúságomat, azok már majdnem mind elköltöztek a túlvilág bányatelepeire, hol Szent Péter a művezető s hol még most is németül éneklik: „Der Bergmannstand sei hochgeehret!“ amig majd oda kerül közéjük a magyar fordító is, a selmeci diák dalok magyar szövegével. Meghalt Vájná Miklós az egyenes lelkű, hűséges jó barát, kit mindenki szeretett s aki viszont mindenkit megbecsült. Harmincöt évig állott a kincstár szolgálatában s mindenkor becsült, szeretett tagja volt a bányász testületnek. Szolgált Nagyágon, Marosujvárt, Sel- mecen, Nagybányán, Budapesten s utoljára Tordán. Haláláról a tordaí sóbányahivatal tiszti- és altiszti kara adta ki a következő gyászjelentést: A tordaí m. kir. sóbányahivatal tiszti- és altiszti kara mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett főnökük Vájná Miklós m. kir. bányafőmérnök, a tordai m. kir. sóbányahivatai főnöke folyó évi április hó 11-én reggeli 9 órakor, életének 57-ik és buzgó szolgálatának 35-ik é/ében váratlanul elhunyt. A megboldogult földi maradványai folyó hó 13-án d. u. 3 órakor fognak a m. kir. sóbányahivatalnál levő lakásáról a ref egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Emlékét kegyelettel őrizzük! Nyugodjék békében ! Torda, 1913. április hó 11-én. Tanulmányút. A m. kir. pénzügyminiszter Spissdk Béla kohómérnököt ki pár évig Kohóvölgyön is szolgált, — Svájcba és Németországba küldte hosszabb tanulmány útra. Hivatalos körút. Veress József m. kir. bányatanácsos a gép- és építészeti hivatal főnöke Felső- Kapnik- és Erzsébetbányára rándult hivatalos ügyekben. Díszoklevél. A szélaknai állami gyermekjáték készitő-mühely felügyelő bizottsága — a milánói nemzetközi kiállításon való igen sikeres részvételért, — Martiny István főbányatanácsost díszoklevéllel tüntette ki. Az erdélyi földgázforrások. Megírtuk, hogy a péuzügyminisztérium néhány külföldi szakértőt is megbízott az erdélyi földgázforrások minőségének és a földgáz mennyiségének megállapításával. De nem csak külföldiek, de magyar szakértők is foglalkoztak a becslésekkel s jelesül a sármási földgázforrás szerintük naponkint kétmillió köbméter gázt szolgáltat, évenként tehát hétszáz millió köbméterre lehet becsülni a kiömlő gáz mennyiséget. Ami pedig a földgáz minőséget illeti erre is van már becslés: világításra és egyéb ipari czélokra felette alkalmas. Most pedig arról lehetne szó, hogyan kell értékesíteni ezt a gazdag erőforrást. A pénzügyminisztérium néhány terv alapján már tárgyalt a pénzintézetekkel s ezeknek a tárgyalásoknak egyelőre csak annyi az eredménye hogy a nagy bankok a gáz kitermelésére elsöb- séget kaptak, aminek ellenében őket terhelik a becslések és az összes előmunkálatok költsége. A földgáz értékesítésének problémája azonban egykönnyen meg nem oldható s éppen azért mostanában alig lehet arra gondolni, hogy létesüljenek olyan vállalatok, amelyek a földgáz értékesítését összekötik erdélyi ipartelepek létesítésével. Mégis, ha az összes kísérletek kedvező eredménynyel járnak, — ami különben kétségtelen — meg fog alakulni az a nagyszabású részvénytársaság, amely az erdélyi földgáz értékesítésével foglalkozik s lehet, hogy még ennek az évnek a végén, vagy a jövő év elején meg is kezdheti működését. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. vállalkozna a német nyelvben némi jártassággal birn egyént perfect németre hitanitani. Cim: VSSS GYULA urnái, (Haracsek-cég.) Hirdetmény. A helybeli református egyház kőaljai birtokán (a ligeti lövőház mellett) egy szénatartó április hó 23-án, reggel 9 órakor nyilvános árverésen el fog adatni. A presbyterium.
