Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-06 / 14. szám

NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. tébe költözködik. Az épületben a modern paeda- gógia minden igénye kielégítést nyer. Maga az épület három emeletes és 120 siketnéma növendék befogadására alkalmas. A növendékek nem szerint leányok és fiuk külön-külön internátusbán nyer­nek elhelyezést. Az intézetben az oktatás céljaira 12 tanterem, 3 slöjd, rajz, kézimunka és torna­terem van berendezve. Az inpozáns épület szépen rendezett kertben áll, amelynek közepén a növen­dékek részére 3500 ni- nagyságú játszótér van. Az intézetben a siketnéma növendékek szakszerű tanításban és nevelésben részesülnek. A siketné­mák az intézetben elsajátítják a hangos beszédet, a mi nagy áldás a siketnémára nézve, mert a ta­nult siketnéma többé nem jelekkel, hanem élőszó­val közli az épérzéküekkel a gondolatait, valamint azok hangos beszédjét is megérti. Megtanulnak irni, olvasni, számolni s mindazon ismeretek bir­tokába juthatnak a melyek az életben szükségesek. Kikerülve az intézetből valamely iparágra lépnek s megkeresik a mindennapi kenyerüket. Égbe kiáltó bűnt követ el tehát az a szülő, aki siket­néma gyermekét ily intézetben nem taníttatja. Saj­nos, dacára annak, hogy az intézetben szegény- sorsú siketnémák ingyen vétetnek fel, sajnos na­gyon sok szülő testi és lelki nyomorúságban ott­hon tartja siketnéma gyermekét. A siketnémák debreceni intézetében 30 hely üresedett meg. Fel­vételre folyamodhatnak nemre és vallásra való te­kintet nélkül minden 7-10 éves, ép ésszel bíró siketnéma gyermek A szegény gyermekek felvé­tele ingyenes. Felvilágosítást ad az intézet igaz­gatósága. Dühöng a kanyaró Debrecenben. Deb­recenből jelentik: A városban már nehány hét óta dühöng a kanyarójárvány, úgy, hogy Debrecen belső és külső területén ezerötszáz gyermek fek­szik betegen. A tiszti főorvos jelentése szerint a járvány szerencsére nem veszedelmes, a halálozás igen kevés és van rá remény, hogy a megtett óvóintézkedések következtében rövidesen elmúlik a veszedelem. Az iskolákat nem zárták be, mert az újabb orvosi tapasztalatok szerint ez az intéz­kedés úgy sem szünteti be a bajt. Országos állatvásárok. Április 7-én Hagy- másláposon és Szinérváralján, 14-én Nagykároly­ban, 15-én Érendréden, 18-án Csengéiben, 21-én Mátészalkán, 22-éu Aranyosmegyesen, 29-én Szat­márnémetiben; 30-án Misztótfaluban. — Itt em­lítjük meg, hogy a kereskedelemügyi minister en­gedélye folytán az ápr. 28 és 29-ére (a gőr. kath. husvétra) eső felsőbányái vásár az idén — kivé­telesen. — május 5 és 6-án fog megtartatni. Öngyilkossági kísérlet. M/űss Lajos gyógy­szertártulajdonos fiatal cselédje múlt hétfőn élet- untságból marólúgot ivott. Súlyos állapotban vit­ték be a városi kórházba, hol azonnal orvosi ke­zelésbe vették. Az öngyilkosjelölt már túl van a veszélyen. Mozikocsi a vasúton. Az étkező- és háló­kocsit a modern vasúti közlekedésben most legú­jabban a „mozikocsi“ követi. Néhány amerikai vasúttársaság már bevezette az uj kocsit, hogy az utazó közönséget a hosszabb utazás esetén moz- gófénykép-előadásokkal szórakoztassa. Az uj szer­kezetű kocsi hasonlít a nagy amerikai szalonko­csikhoz; a kocsi egész belseje alkotja a hosszú, keskeny nézőteret, amelynek egyik végében áll az előadókészülék. A kocsi az előadás közötti szüne­tekben rendes utazókocsi gyanánt használható. Az előadás tartamára lebocsátják a zsalugátereket. Eleinte attól féltek, hogy a kocsi rázkódása befo­lyásolja a filmképek tisztaságát és világosságát, de a gyakorlat leküzdötte ezeket az aggodalmakat; kitűnt, hogy a készülék akkor is a legtökéletesebben működik, amikor a vonat a legnagyobb sebesség­gel halad. Anyakönyvi közlemények. A helybeli áll. anyakönyvi hivatalnál múlt hó 21-től a következő lejegyzések tétettek; Születtek: márc. 18. Széchenyi István kő­műves mesternek „Ferencz“ márc. 28. Jablonov- szki András bányamunkásnak „Aranka“ márc. 26 Búd Miklós napszámosnak „György“ márc. 25. Berger Sámuel czipész mestetnek „Lajos“ ápr. 3. Libotyán Gergely napszámosnak „Szeréna“ nevű gyermeke. Elhaltak-, márc. 31. özv. Piát Mihályné Szabó Flóra róm. kath. 75 éves napszámos végelgyen­gülésben ápr. 1. Náthán Veronika izr. 29 napos szakácsnő gyermeke, bélhurutban, Nájsli Ilona, rom. kath. 6 éves bánya altiszt gyermeke szivbé- nulásban. Házasságot kötöttek-. Vojt Géza tímár mes­ter és Virág Juliána nagybányai; Tóth Imre gép­szerelő és Beregszászy Ilona nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Szelezsán Pál bá­nyamunkás Laboda Rozália szobaleány, nagybá­nyai, Kosztin János fuvaros és Csokoíyisán Mária nagybányai, Mocsirán László bányamunkás és Várgovszki Julia nagybányai lakosok. Szeplő-krém és szeplő-szappan használata teljesen elegendő, hogy vörös arca, vörös orra, vörös keze hófehér, tiszta és finom legyen és a csúnya bőrbántalmaktól, valamint szeplőtől, májfolttól és pattanástól a legrövidebb idő alatt megszabaduljon. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. Egyről-másról. Túlestünk a tisztujitáson. Az izgalmak le­csillapodtak ; a zöld asztal mellett fölkavart hul­lámok, a fehér asztal mellett szépségesen elsimultak. Semmi sem zavarta a békés egyetértést, csakis a pezsgős üvegek durranásai. Mert hát pezsgős banket volt! No meg a Miskolczy-féle jeles ba­kator sem hiányzott. Az ételek elsőranguak voltak, amint hogy nem is lehet más az „Istvánban.“ Csak egy kissé szűkén volt kimérve, aminek nem épen az István az oka, hanem azok, kik nem Ír­ták alá előzetesen a köröztetett ivet, hanem utó­lagosan lepték meg a társaságot. Baj azonban még sem volt. A konyha igazgatóság gyors tempó­ban segített magán s pompás pecsenyékkel pótolta a hiányokat. Pohárköszöntő is volt fölös számmal. A felekezetek papjai vitték a vezérszerepet. Négy pap beszélt, mind a négy nag> tudással, ékes­szólóan. Boldog arcokat lehetett látni mindenfelé. De egyiknek sem sugárzott arcáról annyi fény, mint az uj árvagyáméról. Pedig a fiatalember feje fölött még sok villám fog cikkázni- No de ha jó villámhárítója van, — akkor el is csípi azokat a villámokat. Ha nincs : akkor beléje üt, akárcsak a szuhai malomba. * * * Áprilisban vagyunk. Ez az a hónap, amikor meg van engedve, hogy bolonditsuk egymást. Az esztendő többi 11 hónapjában nincs megengedve, de azért ép úgy bolonditják egymást az emberek, mint áprilban. A férj a feleségét, az asszony az urát, a vőlegény a menyasszonyát és viszont; a diák a professzorát, a professzor nem a diákját, hanem az igazgatóját és tanfelügyelőjét, no meg itt-ott a diák szülőjét; a hivatalnok a főnökét; a hivatalvezetők az igazgatójukat; a képviselők a kerületüket stb. stb. egy végnélküli bolonditás az egész világon. Természetesen, nem mindenkinek sikerül. E sorok írója például hiába akarna egy szép asszonyt elbolonditani, — nem hallgat reá sem áprilisban, sem a többi hónapokban. A pap hirdeti az üdvösséghez vezető utat, de maga nem követi. Tehát az is bolondit. Az ilyen papot az ördög aztán elhelyezi a poklok legmélységesebb fenekére s ott folytonosan azt súgja fülébe, hogy a mennyországban van! Még az ördög is bolon­dit. Ilyen nagyrészt az egész emberiség s nem is lesz jobb. Mert, ha az Isten egyszer egy olyan tökéletes embert teremtene, milyet a bölcsészek magukban elképzelnek, — azt már az első napon bezárnák a bolondok házába. * * * Úgy hírlik, egy pár nagybányai fiatalember | ez év folyamán házasodni óhajt. Örvendetes : S hogy még jobban megkedveltessük a házasság gondolatát az ifjúsággal, egy pár akszióinát gyűj­töttünk csokorba okulásukra. íme például: A jó házasság örökös nászi állapot. A há­zasság szentség és pedig azért, mert sok mártírja van. A legnagyobb szerencse az, ha valaki egy szerencsétlen házasságtól meginenekszík. Amelyik házban délidőben üresek a fazekak, ott a férj és feleség összeütik a fejőket. A legtöbb férfi mikor megházasodik, azt hiszi, hogy csak akkor éh való­jában, — pedig nem él, csak létezik! Minden nőnek joga van nehány férfit megcsalni és egyet — a férjét, — szerencsétlenné tenni. A jó feleség Őrködik felettünk; a szeretőinket mi őrizzük. Mikor a férfi az anyakönyvvezető elé viszi meny­asszonyát, úgy néz ki, mintha bekötött szemmel | haladna az örvény szélén. BÁNYÁSZAT. $£)' Néhány szó a villamos balesetekről — Irta: Dr. Iványi Ernő. — A villamos balesetek elkerülésének két fölté­tele van: egyrészt, hogy az egész telep és annak egyes részei a modern biztonsági előírásoknak megfelelőleg építtessék és időközönkint annak kar­ban tartása ellenőriztessék, másrészt pedig, hogy nagy feszültség esetén az egész üzem egy szak­értő elektrikus felügyelete alá helyeztessék, kinek különös feladatát kell hogy képezze, hogy a mo­dern üzemelőirások pontosan betartassanak. A kis és nagy feszültség között természetesen éles határ nincsen, de azért mégis szükséges, hogy ezen határ megállapittassék. A legnagyobb feszültség, mely még a kis feszültségű áramnak sorába so­rozandó, 250 volt. A nagy feszültségű berendezé­seknél mindenütt alkalmazandó figyelmeztető tábla, mely egyrészt a villamos berendezés fölösleges érintését tiltja, másrészt pedig jelzi, hogy az áram 1 berendezés nagy feszültségű- Miután ezen óvin­tézkedések dacára emberi gyarlóság folytán mégis efőfordulhatnak balesetek, szükséges, hogy a keze­lőszemélyzet az első segélynyújtásra begyakorolva és az alábbi utasítások kifüggesztése által köteles­ségére figyelmeztetve legyen. Ha a sérült az áramkörrel még érintkezésben van, ki kell szabadítani. A vezetéket feszültség- mentesiteni kell a legközelebbi kapcsoló kikapcso­lásával, vagy biztosíték kivételével szükség esetén a gép Vagy transformator leállításával, vagy a ! vezetéknek egy nem fémes száraz tárggyal való (deszka) elszakitásával, esetleg földeléssel. Az áramsujtott egyént száraz ruhájánál fogva vagy más szigetelésre alkalmas módon a földtől és vezetéktől elemeljük, esetleg száraz deszkát tolunk alája, mire az áramkör megszakad. Ha csak lehetséges az áldozat csupasz teste nem érintendő. A segítségnyújtó mentésközben vigyázzon ma­gára. A kis feszültségű áramok is veszélyesek lehetnek. Csupasz kézzel vezetéket ne fogjunk meg, saját szigetelésünkre ügyeljünk, száraz desz­kára, száraz pokrócra, száraz ruhaneműre álljunk és áramkörben lévő sérült nedves ruháját szigete- letlen kézzel ne érintsük (gummi kesztyű, szige­telőfogó). Ha az áramkörből kiszabadított sérült eszmé­letlen és nem lélegzik, azonnal mesterséges légzést kell alkalmazni a következő módon :

Next

/
Oldalképek
Tartalom