Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-31 / 13. szám
2 NTagytoányai Hírlap 1912. március 31. A város előtt más forrás is áll; ott van a játékbaba-gyár, papirmalotn és végre a 2-ik fernezelyi hídnál kőbánya létesítése, mint Borossebesen, mely 4 vagy 5 vármegyét lát el épület kövekkel. Ezzel kapcsolatosan tégla, tetőcserép, deszkakereskedést is lehetne részvénytársasági alapon szervezni. Nagyobb városokban raktárokat állitni és azokban mindenféle építkezési anyagot felhalmozni. Ez Nagybányára nagy forgalmat jelentene és nem kell az államtól kérni, ezt a város is megteheti a saját erejéből! A mi a papirmalmot illeti, azt nem Nagy- I bányán, hanem Magyarláposon kell felállitni j nagybányai tőkével. Újságpapír gyártás lenne a fő, mert ez nagy keresletnek örvend és nem kíván oly fejlett technikát, mint a fiumei rajz- papír, melyet Agyagfalván megpróbáltak gyártani, de itatós papír lett belőle. A játék gyártásról részletesen irtani volt a Nagybánya és Vidékében, itt ismétlésekbe nem bocsátkozom, csak azt említem meg, hogy a brassói faipari iskola fafaragászati végzett növendékeiből vagy négy-ötöt küldene ki Nagybánya városa Nürnberg és Sonnenberg városába egy-két évre, hogy a gyárba beállva munkásnak a kézügyességeket elsajátítsák, a munkabeosztást, a gépeket és ezek kezelését megismerjék. A gépekre jó lenne ( pár hónapra technikust is kiküldeni. így aztán az ismeretek birtokában a székely és a helybeli lakók faragászati hajlandósággal biró ifjaival a gyárat kis üzemben meginditnák és fokozatosan nagyüzemmé fejlesztenék. Mindezeken kívül a kertgazdaságot bolgár- kertészet behozatalával kell emelni. Nem szégyen-e az, hogy a bolgárok kertismeretükkel innét viszik hazájukba az aranyakat, mi pedig összetett kezekkel nézzük? Hát birka, disznó, szarvasmarha tenyészetre, házi-nyul fajták és szárnyas állat szaporításra nem keletkezhetnek-e üzleti alapon részvénytársaságok? S azokkal nem csak a belföldi keresletnek, de az exportnak is megfelelhetnénk. A falu népéta környéken beható gazdaságra kell tanitni, hogy a gazdasági termelés nagyobb legyen, hogy a közvetítő kereskedések árhullámzatokat ne idézzenek oly nagy mértékben elő, mint ma. Állami szövő és fém ipari szakiskolát kell Nagybányán állítani. Majd minden városnak van valami szakiskolája; némelyiknek kettő is, csak Nagybánya részesül úiellőzésben. Miért, mert Nagybánya egyszerre selmeci akadémiát akar, nem elégszik meg kisebbfajta szakiskolával. Faipari szakiskola itt közelben van. Fém ipari utolsó kívánságomat. Kérlek — Csókolj meg! Szeretlek . . . — Mit ? Mit mondasz ? — kérdé az asz- szony és odahajlott a beszélőhöz. — Azt, hogy szeretlek. Szerelmes vagyok a te kék szemeidbe, a te égő arcodba, a te isteni termetedbe. Szeretlek, mert szép vagy, - mert tetszel nekem. Most mondom ezt. — halálom óráján, - elhiheted. Az asszony hallgatott. Csak nézte a férfi titkostüzü, szénfekete szemeit és érezte forró, kábító lehelletét. Kezdett átváltozni. Föltámadt benne a hiúság és _ a vad szerelem érzelme. Hiszen fiatal, izzó-vérrü török asszony volt . . . Gionetto látta a hatást. Beszélt tehát tüzesen és hizelgően. (Ez volt egyedüli fegyvere a biztos halál ellen.) Tiszta török nyelven hazudott tovább az asszony szépségéről, a szerelemről, a boldogságról. Don-juani szavakkal ecsetelt egy álomszerű, édes gyönyört ... és beszélt egy vigasztaló boldog jövőről. Hizelgett, mint egy macska. S az asszony égett. Forró volt a teste, a lelke, a szive, mindene .. . Odalopódzott arcára az önmaga által is fékezhetetlen, legyőzhetetlen asszonyi szerelem. Az olasznak nyert ügye volt ... De csak egy pillanatig, — mert az asszony félművelt lelkében egyenlő harcos lett a bosszú és a szerelem.^ Állati sikoltással emelte föl a tőrt és az őrülteket jellemző megkétszereződött erővel hosszú s mély barázdát szántott vele a férfi szivében. Azután csendesen lehajolt és fölfogta csókjával a haldokló elszálló sóhaját . . . Künt száguldott tovább a szél és részleteket dúdolt az olasz-török viszálykodás borzalmaiból. szakiskolát, mivel itt mindenféle géptípusok találhatók s az államnak is nagy fémipari üzeme van a bányáknál, könnyen fel lehetne állítani. Ilyen van Kolozsváron, Áradon, Marosvásárhelyen és Szegeden. Az ötödik Nagybányán lenne. Ide 6 elemi osztály kell, a tanfolyam 4 év. Ezen iskolában szakképzett iparos segédeket képeznek. Szövőipari szakiskola Kassán, Késmárkon, Nagydisznódon, Pozsonyban és Nagybecskereken van. Tehát öt helyt, hatodik lenne Nagybányán. Az előképzettség 6 elemi vagy két polgári. Ha az iparágak között széttekintünk, azok kétfélék: mellék és fő iparágak. Nagybányán eddig csak mellék iparágak meghonosításával tettek kísérletet, melyek oly kevés jövedelmet nyújtanak, hogy utána alig lehet megélni. Ilyenek a kalapfonás, bőrsütés, kosárfonás stb. - A szövőiparos képzettsége és ügyessége szerint 2 koronától 6 koronát keres meg naponta. Sőt az ügyes gobelinszövők még többet is! Az ilyen szakiskolák szaporítása országos érdek is; a debreceni iparkamara területén se szövő, se fémipari szakiskola nincs, tehát az alkalmat meg kell ragadni. íme, mennyi tennivaló a közel jövőben! Ezek a törekvések teljesen lekötik a polgárság egyetemét anélkül, hogy rájuk lehetne sütni az osztályérdekek kultuszát s anélkül, hogy politikai problémák megfejtésére különös szükség lenne oly értelemben, a minőben azt bevezetésem szerint az apostrofált lap szándékolja. Szabó József ipari és gazdasági szaktanító. hírek. Március 30. Búcsubanket. Múlt szombaton este búcsúztatták Hubai/ Zsigmond főerdőtanácsost, az itteni kir. főerdőhivatal volt főnökét barátai és tisztelői, kit a földmivelésügyi miniszter alig 2 és fél évi ittléte után a mármarosszigeti erdőigazgatóság élére állított. Az István szálló nagy éttermében mintegy 100-an jelentek meg a búcsúzó főerdőtanácsos tiszteletére és pedig a főerdőhivatal tisztviselői, a bányaigazgatóság részéről sokan, a város tanácsa és a ref. egyház presbitériuma teljes számmal, azonkívül a közélet és társadalom előkelőségei. Minden búcsuzás szomorú ! Szomorú különösen akkor, ha egy közkedvelt egyén távozik, ki úgyis mint hivatalnok, úgyis mint társadalmi ember sziv- jóságával és szeretetteljes modorával megtudta a maga részére embertársait hódítani. Az első búcsúszót Burdáts János kir. erdőtanácsos mondotta a távozóhoz tiszttársai nevében. Hangoztatta azt a meleg ragaszkodást, melylyel a főerdőhivatal minden tisztviselője viseltetett a főnök iránt, ki valósággal jóságos atyja volt tisztviselő társainak. Burdáts beszéde mély hatással volt az egész társaságra. Utána Stoll Béla a Kaszinó nevében búcsúzott Hubaytól. Soltész Elemér ev. ref. lelkész az egyház képviseletében búcsúzott el az egyházi életben kiváló érdemeket szerzett főgondnokától. Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, bányaigazgató a testvér-bányászok nevében szólalt föl s konstatálta azt az előzékenységet, mit minden hivatalos érintkezésben az erdészet részéről tapasztalt s mit a jeles főnök férfias magatartásának s nemes gondolkodásának tulajdonit. Ekkor állott fel szólásra Hubay, s meghatva mondott köszönetét az elhangzott jó kivánatokért s Ígérte, hogy Nagybányát soha el nem fogja felejteni. Bálint Imre erdőtanácsos Hubay családját köszöntötte fel igen szép virágos szavakkal, mire Hubay a jelenvoltak családjainak éltetésével válaszolt. Az estélyt mindvégig emelkedett hangulat jellemezte s csak a hajnali órák táján kezdett oszladozni a közönség. Ki kell emelnünk az István-szálló részvénytársaság kitűnő konyháját, mely a legkényesebb ízlést is kielégítette; a felszolgálás is gyors és kifogástalan volt. — Lapunk részéről is szívélyes búcsút mondunk a távozó főerdőtanácsosnak! Kitüntetés. A király dr. Lakatos Ottó minoritarendi tartományi főnöknek kiválóan hasznos szolgálatai elismeréséül a III-ad osztályú vaskoronarendet adományozta. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyiminiszter Katona Lajos kir. járásbirósági telekkönyvi I betétszerkesztő írnokot Mátészalkára helyezte át. Nagyheti szertartások. A róm. kath. plébánia templomban virágvasárnapján 10 órakor lesz a barkaszentelés, a nagymise és a passió. D. u. 3 órakor szent beszédet tart Szőke Béla, utána litania. Hétfőn és kedden 7 és 8-kor szentmise, d. u. 4-kor litania. Szerdán d. u. 4-kor Jeremiás siralmai. A nagypénteki szertartások d. e. 9-kor kezdődnek. D. u. 4-kor prédikál Szőke Béla, utána Jeremiás siralmai. 6 órakor Szentség betétei. Nagyszombaton reggel 7-kor tűz, húsvéti- gyertya- és keresztkutszentelés, 9-kor nagymise. í Este 6-kor ünnepélyes feltámadás körmenettel. Husvét vasárnapon reggel 7 és 8-kor csendesmise, fél 10-kor prédikál Szőke Béla, 10-kor ünnepélyes nagymise, d. u. 3-kor vecsernye. Husvét hétfőn 8-kor kismise fél 10-kor prédikál Kirchmájer Ferenc, 10-kor nagymise. - Az | ev. ref. templomban virágvasárnap d. e. Révész '' János, d. u. Palágyi István. Nagypéntek d. e. Soltész Elemér, d. u. Palágyi István. Husvét I-ső napján d. e. Soltész Elemér, d. u. Palágyi István. Husvét II-od napján d. e. Palágyi István, d. u. Palágyi István tartják az istentiszteleteket. Husvét másodnapján Soltész Elemér Erdőszádán oszt úrvacsorát. Jótékonyság. Thaisz Péter és Thaisz F'anny testvérek, fővárosi és helybeli birtokosok az evangélikus egyháznak egy igen értékes és művészi kivitelű hatalmas ezüst templomi serleget adományoztak s azt megküldötték a lelkészi hivatalnak. Ebből a serlegből fogják az uj templomban fölszenteléskor az első úrvacsorát kiosztani a püspök jelenlétében. Kiválóan értékes, nagyszerű adományukért fogadják egyházunk nemesszivü, bőkezű pártfogói hálás köszönetünket. Szabó Adolf felügyelő, Révész János lelkész. Emlékeztető. Április hó 8-án, husvét másodnapján a Polgári Kör hegységeiben, a Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj- egylete táncvigalmat rendez. Belépti-dij: személyjegy 2 K, családjegy (3 személyre) 4 korona. Püspöki beiktatás Szamosujváron. Hos'szu Vazul Dr. görög katholikus püspököt a pünkösdi ünnepek alatt fogják székébe beiktatni és pedig határozott óhajtása értelmében minden rendkívüli ünnepség nélkül. Gyászhir. Az iparos osztály egy érdemes tagja, városunknak egy dolgozó, derék polgára költözött el ismét az élők sorából. Vass István csizmadiamester halt meg a múlt pénteken. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Alantirottak úgy a saját, valamint a kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtól megtörtén tudatjuk, hogy a felejthetetlen hitves, gondos jó édesapa és nagyapa, szeretett testvér, unokatestvér, illetve sógor Vass István f. hó 22-én hajnali 2 órakor, fáradhatatlan életének 51. és boldog házasságának 27-ik évében hosszas, gyötrelmes szenvedés után jobblétre szenderült. Kedves halottunkat f. hó 24-én délután fél 4 órakor fogjuk ref. vallás szerint Erdélyi-ut 52. számú gyászos háztól örök nyugalomra helyeztetni. Nagybánya, 1912. március 22. Áldás és béke lengjen porai felett ! Özv. Vass Istvánná szül. Seres Ilka neje. Vass Lajos és neje Fontányi Margit gyermekei. Vass Pistuka unokája. Kerekes József és családja, Vass Emma férj. Szelei Zsigmondné testvéréi. Szerencsy József és neje, Suba Károly és neje és családja, Becsi József és neje, Seres Károly, Seres Árpád, Szelei Zsigmond, özv. Kerekes Mihályné sógorai és sógornői. Állami tisztviselők fürdőkedvezménye. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy az állami tisztviselőket az állami gyógyfürdők az idén is kedvezményben részesítsék. A rendelet szerint XI-VII. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők özvegyei és hozzátartozói Herkules-fürdőn, Vízaknán, Rank- íüreden, Fenyőházán, Tátralomnicon, egy-egy szoba használatát egy havi időtartamra részben díjmentesen, részben pedig percent engedménynyekkel igénybe vehetik, csupán a takarításért kell naponta csekély díjazást fizetni. A miniszter rendelkezése folytán a fürdő használata is díjmentes. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen férjem elhunyta alkalmából részvétüknek adtak kifejezést s ezáltal mély fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják ezúton hálás köszönetünket. Nagybánya, 1912. március hó 29. Özv. Vass Istvánné.
