Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-25 / 8. szám
1912. február 25. 1800 — 2000 méter tengerszinfölötti magasságban levő havasokon nevelt szarvasmarha. Ezért ajánlom én, aki már tizenegy Ízben hoztam ilyen importot, a tarka marha behozalalát Kanton Bern-nek azon részéből, melyet Szimmentálnak neveznek. Megengedem, hogy talán Miesbach környékén, Bajorországban 50 — 100 koronával olcsóbban szerezhető be szimmentáli jószág, mint itt, azonban az legnagyobbrészt istállón nevelt jószág. Ilyen, általam megfelelőnek tartott jószág található kanton Bernnek Thun városától Lenk fürdőhelyig terjedő részében. Úgy vélem, legjobban tájékozom tisztelt gazdatársaimat egy ilyen import keresztülviteléről, ha elmondom, én hogyan járok el. A wien — párisi gyorsvonattal este 8 órakor Wienből indulva Selzthal Innsbruckon át másnap délben 12 óra körül átlépi az utas Buchsnál a svájczi határt s 2 órakor Zürichben kiszáll, onnan Bernen át Thun-ig váltva jegyet, este félnyolc órakor érkezik oda, ott megbál, másnap reggel elsőnek megnézi Christian Grossniklas istállóját. Ezen tenyésztőnél igen szép, tömeges és meglehetősen jó tejelő anyagot talál, mely anyag közvetlen az istálló előtt elterülő katonai gyakorlótéren legel egész nyáron át körülbelül 80 nap kivételével, mely idő alatt a szimmentáli Alpeseken legel. Grossniklas felvilágosítást nyújt készséggel a Thun környékén levő jobb tenyésztőkről. Megjegyzem azonban, hogy ezen a vidéken, Thun környékén, ő a legnagyobb és egyszersmind a legjobb tenyésztő, de más istállókban is áll néhány megtekintésre érdemes jószág, melyek között mindig akad egy-két, céljainknak megfelelő példány. Innen aztán tetszés szerint kocsin, vagy vonaton Spiesig megyünk, ahol Jakob Iseli és testvére Emil Iseli in der Schlüsselmatte a legjobb tenyésztők. Ez utóbbitól most novemberben is vásároltam a Bars- megyei Gazdasági Egyesület számlájára két darab előhasi tehenet, melyek 650 — 670 kiló élősúly mellett naponta kétszeri fejesre 20 — 20 liter tejet adnak, darabonként 1000 frank árban. Innen tovább menve a Szimmentál bejárata előtt, elérünk a gyönyörű fekvésű Wimmisbe. Itt én a legjobb tenyésztőnek Schmidt dr.-t tartom, kinek kiváló szép és különösen nagy- széné fejősállománya van. Jó tenyésztő még itt Stadthalter Schmidt, az öreg Lördscheri, továbbá Karlen, Isten testvérek. Tiz percnyi gyalogolás után Reutigenbe jutunk, hol Hans Burger- nek kiváló tenyészete van. Ennek felünően szép és jó fejősjószág áll mindig az istállójában, mely még édes apjának tenyésztői ügyességét dicséri. Széli Kálmán őexcellenciájának legelsőrendü tenyészbikája, Viktor ebből az istállóból került ki. Hans Burger is készséggel szolgál íölvilágo- sitással a környéken található jobb marha minőségéről és hollétéről. Reutigenből a mesés szép Simme völgyébe jutunk és pedig Laterbach, Oeyt és Diemtigen községekbe, melyek mind egy rakáson vannak. Itt azután már marha dolgában minden gusztusunkat kielégíthetjük. Itt van Fritz Beer, Jakob Imobersteg, Stöcker, Arnold Kunz, Küng, Grossrat Hadorn s több más tenyésztő istállója. Diemtigennél balra elágazik a Diemtigthal, melyben Horbodennél Neukomm korcsmarosnak, Rotháadban Stukkinak és még tovább Schwen- denben Hans Rebmannak van kiváló szép jószága. Innen ismét a Simme völgyébe visszatérve elérkezünk Szimmentál gyöngyéhez, Er- lenbach községbe. Itt lehet venni jószágot 600-6000 frankig darabonként. Ez a lelke, a legjava a szimmentáli marhának. Itt oly tenyésztők, mint Nationalrath Rebmann, Christian Hofer, Rudolf Regez, Hans Zumwald stb. tenyésztik a minden kívánságot kielégítő szebbnél-szebb szimmentáli marhát. Van itt testnagyság gyönyörűen kiegyenlített formában, ideális csontozat és tejkvantum, amennyi csak kell. Itt Rudolf Regez, a „Verband für Simmenthaler Fleck Viehzucht“ titkára kötelességének tartja a vevőközönséget mindenben útbaigazítani. Ő tud és ismer mindent és készséggel, ingyen minden önérdek nélkül szolgál fölvilágositással és elkíséri a vevőt az egyes istállókba. Ezért neki csak egy meleg, barátságos kézszoritás jár. Ezt azért hangsúlyozom, mert az ottani tenyésztők a közvetítő kereskedőkét minden uton-módon mellőzni akarván, készséggel állanak a vevőközönség rendelkezésére. Innen tovább menve, Boltigenben megnézzük Gebrüder Ultsi istállóját. Nagybányai Blrlap Ezen istállóban számra nézve a legtöbb, ha nem is mind elsőrendű jószágot találunk. Még tovább, Zweisimmenben akadunk egy kiváló tenyésztőre, Kari Haneter-re, kinek föltűnően jó, de legtöbbnyire nagyon drága jószága van. Ő is szívesen ad felvilágosítást a környéken levő jószágról. Végül még Gebrüder Tritten an der Lenk istállóját említem meg. Van ezeken kívül Svájcz- ban még sokféle szimmentáli fajta, ha nem is mindig tisztavérü tenyészet, melyek azonban részint mint Bern város környékiek, legnagyobbrészt istállókban nevelődtek, részint pedig mint a kanton wattiak és kanton freiburgiak, nem föltétlenül tisztavérüek. Ezen utóbbi marhánál a vevőközönség ki van téve annak az eshetőségnek, hogy importált és telivérnek tartott szimmentáli marhája egy kevésbbé szép napon fekete-tarka ivadékot hoz a napvilágra, tudniillik ezen marha a fekete-tarka freiburgi, mely csak az utóbbi időben lett a Szimmentálból importált bikákkal piros-tarkára festve. Ad vocem piros-tarka, arra ne számítson egy t. gazdatársam sem, hogy ő Bernből nálunk berninek nevezett sötétvörös köntösű jószágot fog importálni, mert akad ugyan elvétve száz között 1—2 darab pirostarka jószág, ami azonban vagy nem tisztavérü, vagy mint atavizmus egyáltalában semmi átörökítő tehetséggel nem bir. Tisztelt gazdatársaim, azt hiszem, saját kárukon is tapasztalhatták, hogy ezen vidékekről importált piros-tarka bikáik mennyi füstös- szinü ivadékkal lepték meg. Ezeknél a füstös ivadékoknál a feketetarka freiburgi ős jelentkezik. Az általam leirt vidékeken kb. 900-1000 frank átlagárban köztenyésztésre kiválóan alkalmas fiatal hasasüszőket és teheneket lehet beszerezni. Ezekben akartam tisztelt gazdatársaimnak tizenegy import alkalmából szerzett szerény tapasztalataimat elmondani és végül sok szerencsét kívánni az esetleges behozatalhoz, mert mint mindenben a világon, úgy a szarvasmarha importálásában, valamint annak tenyésztésében is szerencse a fődolog. Vépy-Vogronics Ödön. HÍREK. Február 24. Hamvazó szerda. A keresztényvilág „szánom-bánom“ napja; a megkinzott s kimerült idegek nyugalomba vonulásának ideje. Az élvezetektől megcsömör- lött szervezet pihenőre tér, hogy uj erőt merítsen a fakadó tavaszon kínálkozó gyönyörökre. Helyes dolog, hogy a testi szervezetet egy időre megkíméljük a sorvasztó gyönyörök tulcsigázott élvezetétől; de vájjon nem lenne-e az is bölcs cselekedet, ha forrongó lelkünket lázas képzelő tehetségünket, túlfeszített elménket is oda vezetnénk a vezeklés útjára? A közmondás is azt tartja: Minden farsangnak böjtje szokott lenni! A naptár szerint ez a böjt február hó 21-én kezdődik és tart április hó 7-ig, tehát 46 napig. A keresztény templomokban megkezdődnek a böjti prédikációk. Csak lenne befolyása a lelkekre is! Az erkölcsök szelidülése jótékoriy hatással van a társadalmi viszonyokra. Közeledünk egymáshoz s szivünkben érezzük a szeretet meleg napfényét. Hintsünk hamut fejünkre a múltakért s vezekeljünk, akkor aztán megtisztult szívvel a szeretet jegyében kezdhetünk uj életet. Előléptetések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Dergács Sándor, Bozsenik Béla, Dr. Káplány Antal, Fülep Imre áll. főgimnáziumi tanárokat a VII-ik fizetési osztályba, - Deli Géza és Borbcís Géza tanárokat a VlII-ik fizetési osztályba léptette elő. Gyümölcsészeti előadás. Múlt vasárnap Zoltán Ákos gazdasági felügyelő Bernhardt Adolf, a nagybányai gyümölcsértékesitő r. t. igazgatója kíséretében Felsőbányán járt és délelőtt a város tanácstermében szép közönség előtt, délután a Polgári körben hasznos szabadelőadást tartott a gyümölcsfák okszerű kezeléséről és hasznosításáról. Az előadások nagy érdeklődést keltettek és bizonyára meg lesz annak reális haszna is. 3 Részvénytársasági közgyűlések. A nagybányai István király szálló-bérlő r. t. ma, vasárnap d. e. 11 órakor tartja első évi rendes közgyűlését a városi takarékpénztár helyiségében. - Az „Aurora“ takarék- és hitelintézet r. t. közgyűlése március 1-én d. e. 10 órakor lesz a Vár-utca 2 sz. uj helyiségben. — A kis- bányai „Persely“ szövetkezet, takarék és hitel- intézet március 4-én d. e. 12 órakor tartja 25-évi rendes közgyűlését Kisbányán, az iskola nagytermében. — A nagybányai Kereskedelmi Bank r. t. 22-ik évi közgyűlése március 10-én d. e. 11 órakor lesz intézeti helyiségében. A Teleki Társaság estélye. Óriási érdeklődés nyilvánul meg a jövő szombaton megtartandó Teleki-estély iránt. Látszik, hogy a Társaság hosszas hallgatása már bántotta a közönségnek azt a részét, mely a szellemi élvezetek iránt kiváló fogékonysággal bir, A páholyok nagyrésze már jegyezve van s a földszinti zárfszékek iránt is nagy érdeklődés mutatkozik. Az elnökség mindent elkövet, hogy magas nívón álló estélyben részesítse a hálás közönséget. Igen érdekes lesz a dalkör szereplése kitünően betanult dalaival Szaucsek karnagy vezetése alatt. A bányászzenekar is 3 uj operarészletet tanul, melyek újdonság számba fognak menni. A felolvasások elsőrangú irók műveiből lesznek, tele érdekességgel, finomsággal. Az elnökség által kiadott meghívón kívül falragaszok is fogják jövő szombaton tudatni a közönséggel az estély megtartását, melyen bárkinek joga van megjelenni, minthogy belépő dij nincs, csakis esetleges adományokra számit a Társaság. A meghívó és műsor a következő: Meghívó a Teleki Társaságnak 1913. évi március hó 2-án este 8 órakor, a Lendvay-szinházban tartandó felolvasó ülésére. Műsor: 1. Nyitány. Előadja a bányász-zenekar. 2. Elnöki megnyitó. 3. „Vársz-e rám a forrás partján ?“ Előadja a dalkör. 4. Költemények. Irta és felolvassa Szávay Gyula, a Kisfaludi és Petőfi Társaság tagja. 5. Operarészlet. Előadja a bányász-zenekar. 6. Bányászat és művelődés. Irta Kápolnai Pauer Viktor vendég, felolvassa * * * 7. Magyar népdalok. Előadja a dalkör. 8. Elbeszélés. Irta és felolvassa Tersánszky Józsi Jenő r. tag. 9. Induló. Előadja a bányász-zenekar. Kezdete pontban 8 órakor. Belépés díjmentes! Esetleges adományok a Társaság nemes céljaira köszönettel fogadtatnak. Kik páholyokra igényt tartanak, szíveskedjenek ebbeli igényeiket február hó 29-ig Németh Béla titkárnál bejelenteni. Nagybánya, 1912. február hó 26. Németh Béla titkár. Révai Károly elnök. Erdélyi Muzeum. A Kolozsvárt, Dr. Erdélyi Pál egyetemi tanár szerkesztésében megjelenő „Erdélyi Muzeum“ tudományos folyóirat XXVIII-ik kötete hozza Révay Károly „Nagybánya történetéből“ cimü munkáját, mely lapunkban is már megjelent. Megbízatás. A m. kir. igazságügyi minister Gazda László szilágycsehi kir. járásbirósági jegyzőt a szilágycsehi járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó he- lyetesévé rendelte ki. Szávay Gyula Nagybányán. A Teleki Társaság március 2-iki felolvasó ülésének illusz-s tris vendége lesz: Szávay Gyula, a Kisfaludy és Petőfi Társaság tagja fog egy pár költeményt felolvasni. A jeles költő, ki ez idő szerint Velencében vah, levelet irt Révai Károlynak, melyben tudatja, hogy március 2-án ide érkezik. Villanyos színház. Az elmúlt héten ismét alkalmunk volt a Lendvay-szinházban ■ a Pathé Fréres párisi cég gyönyörű képeiben gyönyörködni s megelégedéssel konstatálni, hogy a feliratok és szövegmagyarázatok már nagyrészt magyarul vannak, mely körülményt a közönség élénk tapssal és éljenzéssel szokott honorálni. A bérlő-részvénytársaság kitünően berendezett mozija már oly jó hírnévnek örvend, hogy a vidékiek is csapatosan látogatják, mit elsőrendű képei folytán teljes mértékben meg is érdemel.
