Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-29 / 52. szám

vidovics Artur karácsonyfát 10 korona, Sztretye János játékedényt 2 korona értékben adott az „Erzsébet“ óvodának. Készpénzben begyült és perselyben 230 korona. Értékben 49 korona- Pénzben, értékben 279 korona. A begyült összegből 100 gyermek játékot, 10 teljes ruházatot, élelmet kapott. Perselypénzből 100 korona értékű amerikai hintát vásároltak, melynek egy részét törlesztették, a többi fedezte az ünnepély költségeit­Köszönet és hála az óvónőtől mindazoknak, kik adományaikkal a kicsinyek végtelen boldog­ságát megszerezték.-r- A magyarság szaporodása. A statisz­tikai havi közlemények most megjelent október havi füzete szerint az 1912. év október havában 65121 gyermek született élve a magyar biroda­lomban. Az elhunytak száma: 34723-ra rúgott. A természetes szaporodás 30398 főnyi volt- A szaporodás 9338-al volt több az idei októberben, mint 1911- októberében- Ha pedig az első tiz hó statisztikáját hasonlítjuk össze, még kedvezőbb az eredmény. A szaporodás 45473-al több a múlt év megfelelő szakának szaporodásánál. Ezzel szemben azonban a házasságok statisztikája igen kedve­zőtlen adatokat mutat fel' Az 1912- év 10 első hónapjában 8711 -el köttetett kevesebb házasság, mint az 1911- év tiz első hónapjában. Hogy en­nek mi az oka? Avval valószínűleg mindenki tisztában van: a rossz pénzviszonyok. Kinek telik a mai súlyos viszonyok között hozományt adni ? Örülnek a családapák, ha kenyeret tudnak adni, vagy ha azt biztositani tudják gyermekeiknek. Akinek meg van pénze, az sem adhatja azt most oda, mert mit tudja, hogy milyen idők fognak még következni, amikor az egész gazdasági rendszerünk óriási rázkódtatásnák van kitéve s amikor az egész gazdasági rendszerünk összeomlással fenyeget. A kereszthegyi áll. óvodás gyermekek karácsonyfájára s a szegény gyermekek fel­ruházására adományoztak: A bányaigazgatóság 50 K, a Nőegylet 30 K, Neubauer Ferencné 5 K, ] Bertalan Miklósné 2 K, Altnéder Ferencné 4 K, Sándru Miklósné 6 K, Gönczy Józsefné 5 K, Román Györgyné 2 K, Bárok Lajosné 1 K, Rusz Györgyné 1 K, Policsek Bözsi 20 f, Gönczi Károly és neje 2 K, Moldován István 1 K, Glück Fáni 20 f, Szabó Ferenc 2 K, Stoff Ferencné 40 f, Fülöp István 1 pár cipő, Gáborka, Márta, Helén 1 K, Krusniczky Józsefné 1 K, Klimo Mária, 1 K, Madán Ferencné 1 K, Martiny Istvánná 1 K., Isten nevében 30 f, Weisz Piroska 1 K, özv. Lajos, Györgyné 60 f, Oblatekné 1 K, Wagnerné 1 K, Gólya Jánosné 2 K, Péter András 1 K, Junger Béla 40 f, Seresné 60 f, Hoffman Árpád 2 K, Bónis Istvánná, kis ruhák, 1 pár cipő, kötény, 10 mti. karton, 2 játék, Pap Demeterné 1 K, Kovács Gyuláné 1 K, Szövetkezet cukorka és narancs, Spinetti Utóda 1 K, N. N. 40 f, Lakatosné 1 K, Mladeiovszky Lajos 1 K, Lábas Mariska 50 f, Kádár Miklós 1 K, Lévai Mártonná 40 f, Rozsos Istvánné ruha és 1 K, Kosztin Péter 1 K, Kenyeres György 1 K, Sipos Lajos 1 K 50 f, Almer Lajos 1 K, Lendvay Asztaltársaság 2 K, Gergelyfi Gusztáv 1 K, Kuszkó József 1 K, Hoffmann Árpádné egy doboz cukor és tészta, Makrayné 2 K, Horváthné 60 f, Barta Pisti 40 f, Ruskálné 60 f, Puklusné 40 f, Vavrik Mihály 1 K, Glück cukorka, dió, Mayerné aszalt gyümölcs, Kupás Mihály 1 pár cipő, Révész János 1 koronát- Fogadják a nemes- szivü adakozók a kisdedek nevében hálás köszö­netéin- Fizesse vissza a jó Isten százszorosán. A begyült adományból a december 22-én tartott ünnepély után 95 drb játék, 28 ruha, 14 kötény, 14 zsebkendő, 17 pár cipő lett kiosztva s minden gyermek almát, cukrot, tésztát kapott. Nem mulaszt­hatom el ez utón is hálás köszönetem kifejezni a Nagybányai Hirlap _____________________________ _ 1912. december 27. na gytekintetü Bányaigazgatóságnak, hogy ez al­kalomra a villany bevezettetését kieszközölni s a felszereléshez anyagot, a színpad felállításához deszkát engedélyezni kegyeskedett. Fogadja hálás köszönetem Sztracsanyek Béla kincstári gépész úr is, hogy a villany bekapcsolási és felszerelési munkálatokat díjtalanul elvégezni s Moldován István gép- és építészeti-rajzoló úr is, ki a szín­pad felállítását s díszletek elkészítését szintén díj­talanul elkészíteni s ezzel az ünnepély fényét emelni szívesek voltak-1 Köszönöm a nagyérdemű közönségnek is, hogy oly szép számban meg­jelentek. Kiváló tisztelettel Kandó Katalin kereszt­hegyi áll- óvónő. Lelkész-pályázók. A szatmári ref. egyház üresedésben levő egyik lelkészi állására választás­ra jogosult pályázók a következők : Baja Mihály mikeesporti lelkész, Boros Jenő óvári-i s. lelkész, Birtha József lévai lelkész, Varga Jenő méhteleki lelkész és Kiss Bertalan szamoskeéri esperes-lelkész. Mozi. Színművészet helyett szépséges mozi­képekben gyönyörködünk. E héten is szebbnél- szebb felvételek, úgynevezett „slágerképek“-ben volt részünk, melyek minden alkalommal tele házat vonzottak. Csak azt az egyet kérjük, hogy a szi n lapok ne hirdessenek egyebet, mint amit valóban be fognak mutatni. Most is megtörtént, hogy a „Balkán háború bor­zalmai“ cim alatt valami amerikai fölkelést, csatá­rozást mutattak be, ami miatt a közönség zúgoló­dott. Jó lenne, ha időnként a Pathé cégtől is rendelnének filmeket, mert Móric és Makszi, valamint Pali és Rozália kedvencei voltak a közönségnek. A moziképek után — múlt héten, — valami kabaré is volt, amiről azonban jobb, ha nem beszélünk! Szegény Lendvay Márton meg­fordul sírjában, ha tudomására jut, hogy a „Lendvay színházban“ miket hoztak színre. A mármarosszigeti irodalmi estély. Említettük, hogy a mármarosszigeti „Szilágyi István“ irodalmi kör meghívta a Teleki Társaságot, az 1913. január hó 9-én tartandó felolvasó ülé­sére. A Teleki Társaság elnöksége felhívást bo­csátott ki, hogy a kik a kiránduláson részt óhaj­tanak venni, jelentkezzenek- Ez ideig jelentkez­tek: Révész János, dr- Ajtcii Nagy Gábor és Révai Károly, kikhez valószínűen még dr. Vass Gyula is csatlakozni fog- Az elnökség már e napokban értesíti a Szilágyi István kört a látogatásról. A magyar helyesírás szótára és szabá- iyai. Minden írással foglalkozó ember érzi a szükségét egy olyan szótárnak, mely az irodalom­ban és az üzleti életben' használt minden szónak írásmódját magyarázza. Ilyen munka a magyarban még nem volt. Most van nyomás alatt fenti cimü közel 400 oldalas mü, mely az összes magyar és a nálunk használatos idegen szókat a jelentés magyarázatával közli. .Mintegy 200.000 szóalak mellett a helyesírás körébe vágó minden kérdést magyaráz, a helytelen és kerülendő szólásokat és szókat föltűnted. Azonkívül sok olyan cikket tar­talmaz a könyv, melyek az írással foglalkozók által nélkülözhetetlenek, mint: a cimek, a szám­nevek és a származékaik írásmódja, földrajzi ne­vek, a tulajdonnevek és származékaik írásmódja a helységnevek helyragozása stb. A könyv janúár hó közepén jelenik meg. Bolti ára 5 K. Olvasóink azonban féláron kapják, ha megrendeléseiket janu­ár hó közepéig a szerző címére (Horváth Endre, Kispest, Báthori-u- 48 sz-) beküldik. Három pél­dányig való rendelésnél a szállítási költséget a rendelő, azonfelüli rendelésnél a szerző viseli. Gyűjtőknek minden tiz példány után egy tisztelet­példányt küld. Tessék mintalenyomatot és gyűjtő- ivet kérni. — Mennyi lakosa van Ssatmármegyé- nek? A vármegye egész lakossága 361.740. Járásonkint csoportosilva': Avasi járás 24-365, csenged járás 28899- erdödi járás 31-711. fehér­gyarmati járás 31.631. mátészalkai járás 45.191, nagybányai járás 30.584, nagykárolyi járás 43.759 nagysomkuti járás 30.093, szatmárnémeti járás 34.063, szinérváraljai járás 28.136, Felsőbánya r, t. város 4.422, Nagybánya r. t. város 12.877. Nagykároly r. t. város 16.078, Szatmáron 34.899 lakos van. Amint a számból látható, Szatmár vár­megye járásai közül a mátészalkai járásnak van a legtöbb lakosa. A hétről. Angyaljárás volt a héten! Tündérfényü ka­rácsonyfákkal röpködtek az angyalkák azokba a házakba, hol jó gyermekek laknak. A rosszaknak bizony nem vitt egyebet vesszőnél. Néhol megvan az a szokás, hogy az „öregekének is viszen az angyal valamit: az apának pipát, dohányzacskót, a mamának ridikült vagy valami ékszert. E tekin­tetben én egészen más állásponton vagyok. Az öregeknek teljesen elég az a véghetetlen örömérzet, ami megragadja szivüket a karácsonyfa alatt lát­ván gyermekeik boldogságát. Minek még egymást is meglepni sokszor haszontalanságokkal ebben a szűk világban! Ha rajtam állana azt mondanám á röpködő angyalnak: „Vigyél egy kis jobb erköl­csöt az öregeknek! Hogy az apa ne korcsmázzék olyan sokat, a mama pedig hagyjon föl a cifrál- kodással.“ Mennyi elvesztegetett fillér maradna meg! De az is bizonyos, hogy az ilyen eszmék hirdetéséért a hét krónikására nem egy házban fogják rá olvasni azt, hogy „tökéletlen vén em­ber!“ Ám az igaz mondásért valahogyan csak ezt í is elviselem. * * * Zimonyban egy katona leszúrta társát s az szörnyet halt. Miért? Azt felelik rá: hazafiságból? Nehéz dolog ebbe beleszólani! De lássuk az ese­tet. Egy szerb fiú, katona pajtását rá akarta venni, hogy szökjenek át a szerb hadseregbe. A hazájá­hoz luí katona se’ szó, se’ beszéd: leszúrta a csábitót, mire őt elöljárósága kitüntetéssel halmoz­ta el. Mint ember elitélem a gyilkost; mint hazafi — egekig magasztalom! Ma olyan időket élünk, amikor az embernek háttérbe kell vonulnia a ha­zafi előtt. A ki hazáját elárulja, az megérdemli a halált! És nem is az egyszeri halált. Százszor kellene megölni őt! Hát hogyha még az áruló egyúttal katona is, ki esküt tesz hazája és kirá­lyának zászlójára. Sokan azt mondják: nem kellett volna leszúrnia, hanem adta volna át a hadbíró­ságnak. Mint ember én is azt mondom, mint ha­zafi helyeslem tettét s ha tőlem függne, arany érdem keresztet tűznék a „gyilkos“ mellére, bár tudatában vagyok ennek a latin közmondásnak: „Judex damnatur, ubi nocens absolvitur.“ Mikor egy bűnöst feloldoznak a biró fejére száll az ítélet. * * * Még egy-két nap és az 1912-ik évet eltemet­jük a többi mellé, hogy soha többé viszont ne lássuk Ősi szokás szerint vig torral kell Szilvesz­ter éjszakáján az elmúlt esztendőt koporsóba zár­ni. „Vig zene zendül, pohár összecsendül !“ S az éjféli 12-ik órában egy pillanatra mélységes csönd támad, hogy utána mindjárt tüzes ifjúsággal, per­dülő könnyedséggel megszülessék az Urnák 1913- ik esztendeje. Sokan szeretnénk tudni, hogy az uj év mit rejt méhében ? Vájjon több vigság s kevesebb szomorúság vár-e a szenvedő, küzdő emberiségre? De a jövő előttünk mély rejtély marad! S talán jobb is igy! Mert ha előre látnánk szomorú sorsunkat, a mártiromságok szakadatlan láncola­tát, — elvesztenénk erőnket a további küzdelemre s gyáván lerogynánk. Előre hát a szeretettel szivünkben s köszönt­sük az uj esztendőt: B. u. é. k. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom