Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-11 / 6. szám
2 Nagybányai Hírlap 1912. február 11. katalin és Láposhidegkutközségekre is, ahonnan a módosított alapszabályok értelmében bármely nagykorú egyén beléphet a szövetkezet tagjai közé s élvezheti az általa nyújtót jogokat és kedvezményeket, ha legalább 1 drb üzletrészt jegyez, melynek állandó értéke 50 korona. Szövetkezetünk célja a jelleg megváltoztatásával korántsem csupán az üzletkör kiterjesztése s ez által a haszon fokozása volt, hanem hogy tagjaink érdekeit jobban szolgálhassuk. Mint ipari hitelszövetkezet, tagjainknak csak 5 évre terjedő kölcsönöket nyújthattunk, melyeknek összege egy tag részére nem lehetett magasabb a jegyzett üzletrészek összes értékének 15 %-ánál. Mint ipari és gazdasági hitelszövetkezet adhatunk tagjainknak külön jelzálogos kamatozó — és törlesztéses kölcsönöket 8000 koronáig, földkölcsönöket 30.000 koronáig s igy előmozdíthatjuk tagjaink részére az ingatlan, különösen a földbirtok-szerzést hosszú lejáratú, kényelmesen törleszthető kölcsönök által. Szövetkezetünk a nyújtott kölcsönök nagy részét az Országos Központi Hitelszövetkezet által félévenkint megállapítandó u. n. központi hitelből szolgáltatja, a mely a jegyzett és befi- zetet üzletrészek után állapittatik meg. Pl. 1911. dec. 31-én a jegyzett üzletrészek száma 396 volt á 50 K összes értéke 19800 K, ezekre befizettetett 13264 K 46 f. Ebből a központi hitel igy lesz megállapítva: a jegyzett üzletrészek egyszeres értéke 19800 K, meg a befizetett üzletrészek kétszerese 26528 K 92 f, vagyis az 1912. év első felére megállapítandó központi hitelünk 46 ezer korona. Ehhez járul még az évi osztalék ellenében élvezett 8000 K állám- segély, vagyis összes hitel 54 ezer korona. Ebből azonban a központ az általunk kezelt betét állomány 50 %-ának megfelelő összeget a betétek akadálytalan visszafizetése céljából visszatart s azt visszleszámitolás alkalmávál, midőn már az engedélyezett hitel igénybevéte- tett, csakis betétek visszafizetésére folyósítja. Ezekből látható, hogy egy szövetkezet hitele a jegyzett és befizetett üzletrészek összegétől függ, de ettől fíiggja tagoknak nyújtható hitel maximuma is, mely ma nálunk 19800 koronának 15°/0-a, vagyis 2870 K. A szövetkezeti szellemből folyó- lag tehát minél több a tagok száma, annál nagyobb mérvben vehető igénybe a szövetkezet által nyújtott kölcsön. — Itt említem meg, hogy kötelezvényeink és telekkönyvi beadványaink hallani. A kocsik és szekerek némán úsztak el a tompa hóban. A csöndességben a kanári oda-oda koccantotta csőrét a kalitka húrjához, amint hallgatózva tollászkodott. A lány az ablakmélyedésben üldögélt. A térdén olvasni való. Fehér blúza vállán nagy bolyhu, meleg sál. A hűvös ablak alatt frézszinü, puha védőpokróc. Reggelenkint későn öltözött fel. Az ablakfüggönyöket leeresztve hagyta. Sokáig ült a tükör előtt hosszú, izzadt hajával. Fakó arcát még halaványabbra puderozta. Reggelijét rendesen a kislány ette meg. Mindenkit kiküldött a szobából. Nem felelt a kérdésekre. Mikor felhúzta a függönyöket, hosszú ideig nézte a havas háztetőt. Aztán olvasni kezdett. Voltak könyvei, amelyeket szeretett. Csak azok kellettek neki. Sokszor egész délelőtt egy lapot fordított. Délben friss arccal lépett be az édesapja. Sietve jött a hivatalból. Hideget árasztottak a ruhái. Csak percek múlva mert a lányához közelebb menni. — Fiam, ma este lesz a nőegyleti szilveszter . . . Hisz nem vagy te beteg . . . — Beteg vagyok . . . — Ez kellene neked, fiam . .. Úgy elhagyod magadat . . . Beképzeled, hogy . . . — Sovány vagyok . . . Sápadt vagyok . . . Csúnya vagyok . . . És elkezdett sírni. Az apja nem merte a dolgot többé, előhozni. * * * A hivatalban az apja nyersen, türelmetlenül bánt az alantasaival. A hivatalnokai tudták, hogy beteg a lányai bélyegmentesék s a központ által engedélyezett kebelezési dijak 500 K-ig 4 K-ban, azonfelül minden megkezdett 500 K után 2 K-ban vannak megállapítva. A központ felügyelete mindenre kiterjed, így pl. a vezetők részére megszavazott minden legkisebb kölcsönhöz s a tagok 2000 koronát meghaladó kölcsöneihez a központ jóváhagyása szükséges. Ez az állapot a tagok közt olykor visszatetszést szül, pedig csak természetes, ha az, aki pénzt ad, annak biztosításáról a legnagyobb körültekintéssel gondoskodik. Ezek után áttérek 'szövetkezetünk 1911. évi forgalmának ismertetésére. Összes bevételünk 172.838 K 80 f., összes kiadásunk 171.912 K 76 f. volt. Ezek következőleg oszlanak meg : Bevétel: üzletrészekre 2045 K 30 f., váltóra 60679 K 20 f., kötvényre 17190 K, igénybevett központi hitel 52774 K, folyószámlán a központtól 17853 K 19 f., takarék betétekből 15429 K 02 f., kamatokból 5267 K 10 f., késedelmi kamatokból 96 K 15 f., költségekből 433 K 45 f., különbözőkből 991 K 87 f., letétekből 79 K 52 fillér. - Kiadás: Visszafizetett üzletrészekre 807 K 58 í., váltóra 77508 K, kötvényre 17544 K., központi hitel visszafizetés 41718 K, folyószámlára központnak 17572 K 75 f., takarékbetétek visszafizetésére 11491 K 51 f., kamatra 2701 K 08 f., üzletrészek 5 °/o-os osztalékára 550 K 30 f., költségekre 1856 K 02 f., letétekre 163 K 52 fillér. Mérlegszámla 1911. dec. 31-én. Vagyon: 1. Pénztári készlet 1312 K 30 f., 2. Váltó tárca 28904 K, 3. Kötvény kölcsönök 54210 K 90 f., 4. Kétes követelések 200 K, 5. Orsz. közp. folyószámlán 911 K 59 f., 6. Orsz. közp. üzletrészek 800 K, 7. Keresk. banknál betét 10 K, 8. Felszerelés 50 K Összesen 86398 K 79 fillér. Teher: 1. Befizetett üzletrészek 13264 K 46 f., 2. Államsegély 8000 K, 3 Orsz. közp. hitel 45550 K, 4. Takarék betétek 13106 K 45 f., 5. Tagok lététéi 26 K 96 f., 6. Tartalékalap 3966 K 15 f.. 8. Fel nem vett osztalékok 522 K 67 f., 8. Állam segély osztalék számlán 200 K, 9, Átmeneti kamat 440 K, 10. 1911. évet illető tőke — kamat adó 35 K, 11. értekesitési dij alap 50 K, 12. Tiszta nyeremény 1237 K 10 fill. Nyereség számla 1911. dec. 31-én. Tartozik: 1. üzleti költségek leírására 1186 K 22 f., 2. kétes követelések leírására 100 K, 3 tiszta nyeremény 1237 K 10 f. összesen 2523 K 32 f. Követel: 1. Kamatjövedelem 2523 K 32 fillér. Az igazgatóság a nyeremény felosztására nézve a következő javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: 10()/o> azaz 123 K 71 f. a tartalék- alapra, 560 K 95 f. az üzletrészek 5 °/0-os osztalékára, 150 K az igazgatósági és felügyelőbizottság együttes jutalmazására, 400 K a 8000 K állami segély 5 °/0-os osztalékára, a fennmaradó 2 K 44 f. pedig a tartalékalapra fordittassék,- Szövetkezetünk évi rendes közgyűlését f. hó 18-án tartja meg az ipartestület tanácstermében. Imre Károly. IPARÜGYEK. Az ipartestület ma, vasárnap d. e. 11 órakor tartja a városháza tanácstermében rendes évi közgyűlését, mely alkalommal az elnöki és 10 előljárósági tagsági állás is betöltésre kerül. A választások mindig nagyobb érdeklődést szoktak a testületi egyéb fontos ügyeknél kelteni s igy a mai gyűlés is a látogatottabbak közül való lesz. Az ipartestület múlt évi működéséről megjelent előljárósági jelentés a régi nyomon halad. Közli a múlt év történetét, melynek kiemelkedőbb mozzanata, hogy az ipartestület tagjai csoportosan vettek részt a szatmári kiállítás - megtekintésén, sőt 33 tanulót a maga költségén utaztatott be a testület a ■ kiállításra, a mely a nagybányai iparnak megmentette ugyan a hirét-nevét, de annak gyarapítására jelentékenyebben be nem folyt, mert alig nehány iparosunk vett csak részt a kiállításon. Sok oka van a távolmaradásnak, de a jelentés most nem tartja szükségét ezzel behatóbban foglalkozni. Annak idején az ipartestület érdemes jegyzője e helyen részletesen foglalkozott volt e jelenséggel; bevehette volna az elöljáróság jelentésébe is ! Nyomothagyó mozzanat az ipari életben, hogy az iparos tanoneoktatás a kereskedőitől szétválasztatott; az építőiparosok szakosztálya Csiszár József elnöksége alatt megalakult. A testület az elmúlt évben is több segélyt osztott ki s különösen igyekezett a házadósságot törleszteni, minek indokát abban találhatjuk, hogy a testület szaktanfolyamok rendezését a múlt évben sem tudta kieszközölni s igy minden erejével adósságai apasztására vethette magát; majd egyszer, talán nem is Nagy tisztelettel köszöntötték. Ha belépett az irodába, mind ránéztek és elhallgattak. Egy kora áprilisi napon sebesen, nagy ajtócsapódással jött a főnök a hivatalba. Az arcán valamit kiengedett a ráfagyott komorság. A hivatalnokok összepillantottak. (Jobban van a lánya.) Délelőtt az irodájában fel-alá járkált. Korán, szokatlan időben távozott. Tizenegykor. Nem várta meg a harangszót. Kétlovas kocsi állt az utcaajtóban. Hazahajtatott. Kis idő múlva a karján vezette le a lányát. Vigyázva, lassan lépegettek a lépcsőkön, mint két félős kisgyerek. Áz apja mosolyogva bátorította a bizonytalan járású beteget. A fiakker nyitott volt. Az áprilisi nap bolondozva, nedvesen, tiszta színben sütötte az utcákat. A lány szenvedő arca sápadt volt. Az apja délcegen, fiatalosan, hóditóan ült mellette. Könnyedén támasztotta karját a lánya háta mögé. Világított az arca. Bajusza gondosan kikötve, férfias arca üdén borotválva. Szerelmesen mosolygott a lányára, és beszélt neki folyton, jókedvűen, erőszakosan. Egy virágkereskedés előtt megálltak. Leszállt és virágot vett a lányának. A kocsi a fasorban vágtatott a liget felé. Meleg, csiklandós szél csapott szembe. A járdán gyönyörű asszonyok, lányok sétáltak. Mindenki a kocsi felé fordult. Az apjának folyton tartott a szava. — Ez a sok-sok nép . . . — Fiam, . nézd, micsoda toalettje van ? — Láttad, az a fiatalember, aki ideköszönt, annak a lánynak ... A túlsónak . . . Aki most. nyitja ki a napernyőjét. Az téged is ismer. Mért nem köszöntél neki ?- Fölségesidő ! Holnap is kijövünk kocsizni. — Fáradt vagyok apa! Menjünk haza. Az apja szólt a kocsisnak. Otthon a lány elkábgltan feküdt végig a díványon. Mikor nem esett az eső, ettől fogva minden nap kikocsikáztak. A lánynak jobb lett az étvágya. Éjjel nem virrasztott. Néha napján megtörtént, hogy kívánt omelettet, sonkát ebédre. Egyszer meghütötte magát és két hétig a szobát kellett őriznie. Megfájdult a feje a szobalevegőtől. Szeretett volna a szabadba menni. Az apja hozott haza három méter selyem- batisztot. Elhívták a varrólányt. O is segített a varrólánynak az apró munkákban. Megszerette a ruháját, mikor a nagy tükör előtt próbáltak. Május elején már gyalog tették meg az utat. Mindennap vásároltak virágot, frisset. Néha találkoztak régi ismerősökkel. Ha valaki hozzájuk ment látogatóba, ő is kijött a szalonba; beszélt velük egy-két rövid szót. Néha csatlakozott hozzájuk séta közben egy régi barátnője. A barátnője elhozta magával sokszor a bátyját is. Lassanként a fiúval mindennap találkoztak. És a fiú mondott neki néha olyant, amitől elmosolyodott. Az apja nem vett észre rajta változást. Csak arra ébredt egy napon, hogy a lánya az utóbbi időbén vacsora alatt, ebéd alatt élkérdezgeti a nap apró eseményeit. Ifj. Kárpáti Endre.
