Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-15 / 50. szám
4 1912. december 15 Nagybányai Hírlap Minket annál is inkább érdekel, mivel az „Ópium álmok“ rajzeiklurát annak idején ismertettük lapunkban s mivel, hogy ő is azok közé tartott, kik Nagybányára bejártak éveken át s — kimaradtak. Elmaradásának, mely hisszük nem végleges,' okai között, mint igen sokaknál a többi vissza nem térő modern fiatalok között, — sejtjük — nem utolsó oka helyett foglal az a „maradi szellem“ egyoldalú terrorizmusa, ami az utóbbi években itt mind jobban lábra kapott. De kinek fontos ez itt? — Tárca rovatunkban közöljük a füzetből Harsány! Kálmán jeles Írónak Aiglonról írott cikkét. A háború és a takarékbetétek. A legtöbb embert most a háborúról jövő hírek foglalnak le és mindenki aggódva tekint a közeljövőben beállható mozgósítás elé- Természetes, hogy a legsötétebben azok látnak, akiknek van mit félteniük- Ezek azután félelmükben a saját fantáziájukban megszületett rémeseteket is továbbítják és ezzel nemcsak a saját életüket keserítik meg, hanem a miénket is, mert oly keservesen tudnak a jövő felett meditálni, hogy az ember maga is gondolkodóba esik- A félők és rettegők között a legelső helyen a kis tőkék tulajdonosai állanak, akik rémülten olvassák a börzék eseményeit, a háborús híreket és a legelső hírre veszik ki a takarékból a pénzüket- Mindez azért van, mert az emberek tudatlanok és azt hiszik, hogy háború esetén elvész a pénzük- Pedig nem történik annak semmi baja. Ha esetleg kitörne a háború, a pénzt nem a pénzintézetektől veszik el, hanem a hadikincstárból, amelybe béke idején folytonosan gyűjtik a pénzt arra az esetre, ha háború találná az országot- Annyira nem nyúlnak a takarékpénztárakhoz, hogy az 1907-es második hágai konferencián még arra is határozat hozatott, hogy a győztes ellenség nem érintheti a bankok őrizte betéteket- Tehát háború esetén a pénz jobb helyen van a bankban, mint a ládafiában, ahová nem terjed ki a nemzetközi megegyezés oltalma- Az az ijedelem, amely most a magyar és osztrák betevő közönséget uralja, onnét datálódik, hogy állami- pénzügyeink csak az utóbbi évtizedekben rendeződtek- Tudomásunk van még arról, hogy a múlt század elején a két devalváció milyen nagy csapást mért a bankópénzre- Azóta azonban financiális helyzetünk oly előnyösen változott meg, hogy az egysorba Stilizálni csak nem szabad, aki tökéletes natnralizmussal is tud rajzotni, irreálisnak csak annak szabad lennie, aki reális is tud lenni- Fölfelé : — emettől ameddig van. Az olyan művésznek, mint Sassy Attila, a merőben naturalisztikus munka csupán skálázás, étude-játszás, a melynek a nyilvánossághos mi köze sincsen- Az vigge ki a mtüerméből, aki nem tud különbet, gőgös emberi mívoltunkhoz méltóbbat, aki nem tud emberteremtette világot alkotni. Sassy Attila tud s még hozzá ‘egészen különöst, egészen egyénit s ha jó szelleme megóvja attól, hogy valaha bárminemű „iskolához“ csatlakozzék, izmusos lobogó mellé álljon, vagy karját csak egyetlen „hasonló irány követő“ karjába is öltse, egyre érettebben és érettebben fog következő fejlődési fokain megjelenni, mert azok közé a szerencsésen nyugtalanok közé tartozik, akik soha meg nem állnak akik holtig fejlődni vágynak. került a francia, angol és német valuta rendszerekkel. Az akkor értéktelen államjegyek helyett ma ércfedezettel rendelkező bankjegyek vannak forgalomban- miáltal egyforma értékű lett a bankjegy az aranypénzzel- A közelmúlt európai háborüi sem voltak runok okozói, ami épen a valuta rendszerek szilárdságának tudható be. Így például az 1870-es német-francia háború idején mindkét nemzet bankjai teljes mértékben bírták a betevők bizalmát, ami még akkor sem csökkent meg, amikor a németek Páris kapui előtt a békefeltételeket diktálták. Tehát mindenkinek több oka lehet félni a bábomtól, mint a betevőknek, kik nyugodtan gyümölcsöztethetik pénzüket továbbra is azokban a bankokban, melyeket elég jónak tartottak arra, hogy pénzüket a békésebb időkben is elhelyezzék. Városatya választás. Kedden zajlik városunkban a képviselőtestületi tagválaszíás, a mely ezidő szerint csak suba alatt kelt némi érdeklődést, bírálat terére sohasem tolhatok s Így bizonyos tárgyi célok és ezek kitűzése nélkül az egész aktus lényegtelen formaisággá zsugorodik össze- — A következő képviselők kerülnek most választás alá: Réti István, Szerencsy József, Bertalan Miklós, Hanzulovits Kristóf, Bónis István, Hefler Ignác, Rozsos István, Jancsovits József, Morvay Gyula, Jégh János, Sólyom Ferenc, dr. Nagy Gábor, Bányai József, Boda Gyula, Farkas Sándor, Csepey Ferenc, Kiss Lajos, Ajtai Nagy János, Spiculi Károly, Klement Károly, Steinfeld Béla, Virágh István és Kovács István. Épület avatás nagy, méreteiben impozáns, történelmi mozanatokban gazdag ünnepe volt a magyar kultúrának, a vidék lakosságának és Szatmár Németi társadalmának: dec. 8 ánés 9-én avatták fel egyik legrégibb tanintézetének, az 1636- ban a nagy Pázmány Péter által alapított kir. kath. főgimnáziumnak újépületét s adták átamaga rendeltetésének. Az ünnepségen városunkból Rentz János dr- igazgató és Péclay Ólán hittanár vettek résztA Szilágycseh-alsószopori vasút kiépítése, mint a történtekből, megállapítható, most már tényleg a megvalósulás utján van- Ugyanis Bay Lajos a diósadi kerület agilis képviselője, ki egyik hatalmas mozgató ereje e tervbe vett vasút képzésének, a napokba . Reidl Béla vasúti mérnökke ^ a stracirozási munkálatok és tervek elkészítése végett a tervezett útvonalat beutazta. Dula Jancsit, a népszerű cigányprímást elvitték katonának. Szombaton, a reggeli vonattal rukkolt be hátrahagyván árva bandáját, aki a következő verssel adta tudtára a nagyközönségnek a csapást: Dula Jancsit katonának behívták, Jön a muszka, védeni kell a hazát, Jól tette az ármádia, hogy behívta a Dulát, Muszka háton majd elhúzza a nótát- Jancsi pedig igy énekelt a vasúton: „Vonó helyett puskát veszek kezembe. Kalap helyett sapkát teszek fejemre, Sapkámnak a simléderét lehúzom a szemembe A golyómat a. muszkának a szivébe lövöm be! Adakozás. Állami el- iskolánkban tanuló szegénysorsu gyermekek segitéáére az előző számban kimutatott összegen felül adakoztak: Ref. egyház csupán ref. vallásu gyermekek segítésére 225 korona 75 fillért, M. kir. bányaigazgatóság 150 korona, Nagybánya város takarékpénztára 20 korona, Nagybányai Kereskedő és Kereskedő Ifjak Köre 15 korona, özv. Lovrich Gyuláné, Maday Pál, Boda Gyula, Mórágyi István 5—5 korona, Gólya János 4 korona, Bernhardt Adolf 3 korona, Husovszky Janka, Kovács István, Bom- mersbach Péterné 2—2 koronát. Ruhát adtak : Soltész Elemérné, Maday Pálné 5—5 K, Szűcs Károly adótárosné, Klein Hermán 3—3 korona értékben, melyet a tanítótestület köszönA vándorbiróság. Az utóbbi napokban, a nagyobb vidéki lapok poétikus bevezetéssel megírták, hogy már 1913. január elsejétől kezdve visz- szatér az a régi, patriarhalis világban, hogy kakukfüttyös, terebéjes tögyfákalatt tartanak törvényt a járásbirák, kik e célból bejárják a hegyet és völgyet, maguk elé csőditve a panaszos pornépet és rögvest ítélkeznek elevenek és holtak fölött- A „körcikk,,, amely bejárta a sajtót, tévesen informálta közönséget. Való ugyan az, hogy az uj polgári pörrendtartás a falusi és a pusztai jogkereső közönség nagy kényelmére elrendeli, hogy az egyes járásbíróságok területén több apróbb törvénykezési kerületet kell alakítani• Ezeknek a kerületeknek központját azután egy-két he- tenkint, előre megállapított napokban és időben fölkeresi egy-egy járásbiró s tárgyalási napot tart. Meghallgatja a panaszokat, kisebb ügyeket azonal elintéz, rövid utón idézvén be a tárgyalásra a feleket. Hatáskörébe tartoznak a kisebb bűnügyek is. így például megszűnik az a képtele nállapot, hogy néha egy napi járásföldröl a fél falut be kell idézni ^ két szomszéd kölcsönösen kétes becsülete miatt. Ennyi igaz a dologból, mert a vándorbiróságok csak 1914 január elsején kezdik még a működésűket Egy esztendeig tehát még be kell zarándokolni az akáclombos falvak föl-és alpereseinek a kőből épült bírósági épületekbe. Csak 1914-ben ül vadonatúj talárjában a járásbiró a kakukfüttyös, terebélyes tölgyfa alá, hogy statáiiter mondjon ítéletet a kamámasszonyok becsületsértési pőrében... — Sajtóhír. Az „Uj Szatmár“ cimü rediká- lis napilap, mely az év elején indult meg és a közönség körében nagy népszerűségnek örvendett, a nehéz pénzvíszonyok miatt a nyomdavállalattal együtt megszűnt. — Az „A Polgár“ napilap pedig, mely az „Északkelet“ és a „Szatmári Friss Újság,, folytatása, bejelentette, hogy ezután csak hetenként és pedig vasárnap fog megjelenni. Gyönyörű s impozáns a fővárosban is párját ritkító ékszer kiállítás melyei az idén meglepi a debreceni közönséget az országoshirü Lőf- kovits Arthur és Társa cég. — Mindenki talál ott valami aprózágot ami Ízléses finom kiállításával tetszését s főleg maradandóságánál fogva a legalkalmasabb karácsonyi ajándéknak bizonyul. — Jól. teszi a vidéki vásárló közönség, ha már most felkeresi a ezéget egy levelező-lapon aziránt, hogy küldjön egy választékot karácsonyi újdonságokból. — Ezt örömmel teljesiti a ezég, hogy lehetővé tegye a vidék vásárló közönségének is a legjobb örömet szerző karácsonyi ajándéktárgyak beszerzését. — Á Bikszádi természetes gyógyásványviz vegyi alkatrészeinél fogva a legjelesebb gyógyhatása felülmúlja a hason összetételű külföldi ásványvizeket. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld a Bikszádi Gyógyfürdő Igazgatósága rí i 0
