Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-10 / 45. szám
V. évfolyam. Nagybánya, 1912. november hó 10. 45. szám. TÁRSADx^-LMI 2U 23 IÍETIIjAF. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: r. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hiinyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők. Kiadóhivatal: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete, Rákóczi-(FŐ)-tér 14.----------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ■ Jaj népünknek! Többször irtunk lapunkban arról a nagy veszedelemről, mely a magyar földet Erdélyben az oláh terjeszkedés következtében fenyegeti. Egyenesen a csodával határos az a szívósság, mellyel az oláhok a magyar földet megszerzik. Eltekintenek a nyereségtől, el még a föld valódi értékétől is, csak az övéké lehessen a föld. Pénzintézeteik egész működését ezen cél vezérli. Kicsiny, kopár talajú, sziklás földre is szívesen adnak az adósságverte magyarnak kölcsönt. Mikor aztán a kamat a föld fölött tovaszálló füstöt is lenyomja s a szegény magyar gazdaember nem bírja el a sok terhet, akkor szépen megvásárolják maguknak. Néhány hónap múlva már oláh kézen van az egész birtok. Így azután nemcsak számban, .de erőben is folyton növekednek az idegenek Erdélyben, a magyarok pedig pusztulnak és vesznek. Mintha csak a költő szava menne itt is teljesedésbe: „mint oldott kéve széthull nemzetünk!“ Igazán úgy vagyunk ezzel az áldott szép Erdély-földdel, hogy innen-onnan csak a magyar szegénység bizonyságára emlegethetjük. Fenn a minisztériumban gyönyörű magyar nevekre keresztelik el az oláh községeket, de akármelyikbe megyünk is be, mindenütt oláh szó, oláh érzés kiált felénk, mert saját hazánk földén idegen szellem veti meg a lábát. Mi pedig azt kérdezzük: Mit ér a magyar név, ha a föld idegené s a nyelv, a Szellem, az erő nem a miénk? . . . . Most az az alkalom adja újból ajkunkra ezt a keserő panaszt, hogy Szol- nok-Doboka megye köriratban hívja fel erre a szomorú helyzetre az összes vármegyék és az országgyűlés figyelmét. Sürgeti, hogy a kormány, a nemzet, a vármegyék, az»: egész magyar közönség tegyen valamit ebben a kérdésben. Valóban ideje lenne, hogy felébredjünk és tegyünk valamit! Politizáló nép vagyunk, mindig az ország dolga miatt fő a fejünk. Emiatt hasonlunk meg egymással és gyűlölködünk össze legjobb embereinkkel. Beszélüuk kormánypártról, meg ellenzékről, de nem beszélünk magyar pártról, mely áldoz és dolgozik a magyar érdekekért. Kétségbevonjuk egymás hazafiságát, de amellett csak üres szavakon rágódunk. Nézzetek a bérc-övezte Erdély-felé, mig az örökös politikai gyűlölködés tart, addig kihúzzák a földet magyar véreink lába alól. Mig a kormány az ellenzéket, az ellenzék a kormányt szidja, addig pusztul a magyar legszebb kincse: az ősök vérével szerzett haza földje! . . . Mondok néhány adatot is. Az utolsó öt évben Szilágymegyében 8813 kát. hold ment át oláh kézre, Szolnok-Dobokában 12549, Kolozsvármegyében 15000, Torda- aranyosban 6199, Kisküköllővármegyé- ben 5456, Alsófehérmegyében 3774, Hunyadmegyében 2434, Nagyküküllőben 3561, Maros-Tordában 3650 kát. hold magyar földet vásároltak meg az oláhok. És ez csak az utolsó 4 év adata. Oly nagy számok ezek, hogy nem is merjük összeadni. Szolnok-Doboka megye jajkiáltása odakerül minden vármegye asztalára. Akiknek van szavuk a vármegyeházakban, erősítsék a maguk szavával ezt a jajkiáltást, hogy még messzebb hangozzék. Valóban itt van már a 12-ik óra, hogy a törvényhozás házában megkezdődjék valahára ismét a rendes, békés, becsületes munkálkodás korszaka s e téren is hozzanak oly törvényt, mely erősiti, megtartja és magyarságában megvédi a magyar földet! Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásról jólismert Tréger Lajos elsőrendű borbély- és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi-(Fő)-tér, Mi- norita-rendház alatt. — Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szakszerűséggel és vigyázattal. nóLYA JÁN05 Nagybányán. Vízvezeték, csatornázási és központi vízmelegítő vállalata készít: fürdő- és mindenféle egészségügyi berendezéseket, szakszerű és ízléses kivitelben. — Részletfizetéseket elfogad. Horgany fürdő-kádak raktáron vannak I Lakás és iroda: Felsőbányai-utca 48. fRobelly-ház.) Sz amerikai művésznő hangversenye. Díszes — de nem nagy — közönség gyűlt egybe szerdán este a Lendvay színházban, hogy meghallgassa Miss Helen Ware hegedüvirtuoz játékát és Fligl József zongoraművész brilliáns kíséretét. A páholyok mind tele voltak, de a földszinten alig 40-en ültek, mig a karzat teljesen üres volt. Nem csodálkozunk a részvétlenségen! A komoly klassikus zenének vajmi kevés bámulója, illetőleg hozzáértője van. Meg aztán a közönség nagy része inkább szereti a mozit vagy a hasonló mulattató dolgokat, amiket olcsóbban is megnézhet. Ezen már nem segíthetünk! Százszor elmondtuk ezeket „Nagybánya“ laptársunkkal egyetértőén, — de azért a világot sarkaiból mi ugyan ki nem fogjuk mozdítani. Nagybánya még kis város ahhoz, hogy egy klasszikus estén megtöltse a színházat, különösen akkor, ha még azok is távollétükkel tündökölnek, kiknek föltétlenül ott lenne a helyük. Mentségül szolgál azonban a mai sanyarú gazdasági helyzet, mely nem engedi meg, hogy a szellemi élvezeteknek áldozatot hozzunk, különösen folytonos fölemelt helyárakkal. De térjünk az előadásra. A műsor a következő volt: 1. Brusch Concerto, adagio ma non troppo recitativo,finale. Előadja zongorakisérettel Mis Helen Ware. 2. a) Rondo alla Turka Mozart. b) Valse Impromptu Raff. Előadja Fligl zongoraművész. 3. a) Ave Maria Schubert-Wilhelmy, b) To a vild rose Me Dovell, c) Spanyoltánc—Sarasaié. Előadja zogora kísérettel Mis Hellen Ware. Tíz perc szünet. 4. ) a) Románc-Rubinstein, b) Mazurka-Moskovszky, c) Chanson-Sans paroles. Előadja Fligl zongoraművész. 5. Magyar ábránd-Ernst. Előadja Miss Helen Ware zongorakisérettel. Miss Helen Ware előadása, mesésen kidolgozott teknikája, az a könnyedség s precizitás, a mellyel a legnehezebb tere, kvint s flagiolette oktáv passageokat veszi, egyszerűen tüneményes. Brusch Concertóját bravúros tudással s lelkesedéssel adta elő, magával ragadva nemcsak a hozzáértő, de a laikus közönséget is. Az erőnek — melyet bámul az ember, hogy a gyöngéd női karokban hová van elrejtve, — ép oly könnyen ud kifejezést adni, mint például „To a wildt rose“-nál kifejtett remek tisztaság, finomság s a legmagasabb fogásoknál pianissimo vett oktáv- flagíolettejeinek. Schubert „Ave Máriája“ s Sarazate „Spanyoltánca“ szintén csak azt bizonyítja, hogy Miss Helen Ware vérbeli művész-genie, akinek még nem írtak oly darabot, amelyet ő a szerző intehLapunk mai száma 6 oldal.
