Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-22 / 38. szám
1912. zseptember 22. 3V »kjt toányal Hírlap 5 Házasságot kötöttek: Pap János villamosszerelő és Szíjgyártó Mária nagybányai; Marosán István bányamunkás és Bölényi Mária varrónő nagybányai; Fuksz Pál bányamunkás és Lázár Erzsébst Gabriella szakácsnő nagybányai; Kopastyuk Demeter erdőmunkás és Zanek Mária napszámos nagybánya-kőbányatelepi; Heininger Károly épitő-mester szatmárnémetii és Geőce Anna Elvira házbirtokos nagybányai; Almer Lajos kereskedő és Muzsnay Olga Ilka nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak : Gorone Miklós asztalos-mester budapesti és Lucskás Juliánná nagybányai; Schuszter Ferenc íogorvos nagybányai és Nagy Irén Ilona Anna debreceni lakosok. Kérdezze meg házi orvosát, hogy nem-e akkor cselekszik legokosabban, ha már szappant vásárol, hogy csak a Kolozsvári Heinrich-féle Szent László fertőtlenítő pipere szappant veszi. Megóv minden betegségtől. A hétről. Mikor a zsidók az 5673-ik esztendőbe beléptek s újévi üdvözletekkel halmozták el egymást, - a keresztények mindnyájan abban a meggyőződésben valának, hogy a fergeteges csúnya időt a zsidó ünnepeknek lehet köszönni. Azóta eltelt 10 nap is s a fergeteges idő még mindig tart. Ezt már csak nem lehet a zsidóknak betudni! Szörnyűséges időket élünk! A téli ruhák előkerültek a szekrényekből, (nem a zálogházból,) fűtünk javában, didergőnk s szomorú, könyes szemmel nézzük a termés pusztulását. A piaci árak egyszerre óriás módon felszöktek; amit Korponay Kornél lapunk múlt számában mint mumust emlegetett, — az itt van már piacunkon hatványozott alakban. Meg-' csinálta a drágaságot az idő! A falusi népek hallatlan magas árakat kérnek minden kis semmiségért. Mindnyájan most akarnak meggazdagodni! Lehet családi- és drágasági pótlék a tisztviselőknek akármennyi; mind oda megy az a piaci zöldségárusok zsebébe. Húsról nem is beszélek! a legtöbb embernek a hús szó spanyolul van. Még azt se’ mondhatjuk, hogy ezután málélisztet veszünk s abból éldegélünk, mert a a máléliszt kilója 25 (mond: huszonöt) fillér, amennyi még sohasem volt. A folytonos hideg eső a gyümölcsöt is alaposan eláztatta. Savanyu, éretlen barackok, szilvák, körték kerülnek eladásra, amiktől csókra húzódik az ember szája. 0, csak legalább a csók maradjon meg az eddigi alacsony árak mellett, mert ha még annak árát is fölrugtatják az asszonyok, — akkor valóban koldusbotra jutunk. * * * Az Országházban e héten verekedtek. A nagyságos és méltóságos képviselő úrak elpü- fölfék egymást. Semmiféle politikai vonatkozású megjegyzést nem fűzünk a dulakodáshoz, csak aesthetikai szempontból latolgatjuk a gyönyörűséges dolgot. Sokszor láttunk már a cirkuszi porondon dijbirkozókat s megvalljuk: mindig undorodva néztük. Az ember — a magasabb rendű állat, — leszáll arról a magaslatról, hová őt a szellem, az az isteni szikra emelte; lesülyed a fogát csattogtató, vérszomjas vadállatok nívójára. Kötél vastagságú, kidagadt izmokkal, vérbe- borult szemmel ront egymásnak, hogy egymásba fojtsa a szót. Undorító! S mindez nem egyéb ott, a nemzet millióinak pénzén felépített országházban, mint égy rettenetes cirkuszi küzdelem valami kitűzött díjért: a hatalomért. Mi itt, az ország hat árain küzdő ideális lelkű emberek, busongva nézzük a reánk szakadt vizözönt, szomorkodva látjuk vetéseink tönkrejutását s fohászkodunk az Úrhoz, hogy vegye le rólunk e megpróbáltatást! A nagyságos urak azalatt oda fönt behasitják egymás koponyáját ! Hová lettek azok a pátriárkális jó idők, amikor anekdoták mellett intézték el a Haza ügyeit ? S jobban elintézték, mint most! Az anekdotáról jut eszembe, hogy a héten a zsidó ünnepek alatt hallottam egy pompás zsidó adomát. Kifúrná az oldalalamat, ha tovább nem adnám. Kohn Móric és Karfunkelstein Dávid marhavásárba indultak. Minthogy azonban Kohn Móricnak nem volt pénze, azért 1000 koronát kért kölcsön a Dávidtól, kinek szintén még maradt ezer koronája a vásárra, Mentek, mendegéltek, hát egyszer csak egy nagy erdőbe érkeztek. Mindketten megtapogatták pénztárcájukat s meggyőződtek hogy az ezeres bankó még áll, mint a Siónhegye. Alig mentek azonban pár lépést a sűrűbe, előugrott 3 bekormozott robusztus rabló: „Pénzt vagy életet!“ kiáltottak rájuk s rozsdás mordályokat szegeztek mellüknek. Kohn Móric nem jött zavarba, oda fordult a rablókhoz s igy szólt: „Tisztelt rablólében urak! oda adom minden pénzemet, de előbb engedjék meg, hogy a Dáviddal leszámoljak!“ S azzal kiveszi a kölcsönkért ezer koronát s oda nyújtja Dávidnak: „No Dávid, most megadom neked az ezer koronát, amivel tartozom; itt vannak a tanuk, a rablólében urak; aztán ne tagadd le!“ Hát bizony ilyen zseniális ötlet csakis egy Kohn Móricnak fogamzhatik meg az eszében. * * * Elmentek a fecskék. Nem sok örömük telt ez évben a nagybányai nyárban. Dideregtek, áztak-fáztak úgy, amint még soha! Borús szemekkel nézünk a távozók után s eszünkbe jut Eminescuhak, a nagy román költőnek gyönyörű verse: Nézd! már a fecske útra száll, Diófa lombja hulldogál. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. 1912. évi 49.574. szám. Termelt és a felsőbányái kincstári fűrész melletti rakodóra szállított bükkműfa' eladása a fűrészbérlettel. A nagybányai m. kir. főerdőhivatal kerületéhez tartozó kapnikbányai m. kir. erdőgondnokságban az 1913 — 1917. években a kincstár részéről termelendő és a felsőbányái kincstári fűrész melletti rakodón átadandó évi mintegy 400-500 köbméter bükkműfa nyilvános versenytárgyalás utján eladásra kerül. Ezen eladással a felsőbányái kincstári vizifűrésznek 1913. évi január hó 1-től 1917. évi december hó végéig tartó bérlete kapcsolatos. Ajánlatok kizárólag irásbelileg tehetők. A zárt Írásbeli ajánlatok folyó évi szeptember hó 30=ik napjának délután 5 órájáig nyújtandók be a fő- erdőhivatalnál, ahol is azok folyó évi október hó 1-én délelőtt 10 órakor nyilvánosan föl fognak bontatni. Kikiáltási egységár: a) a felsőbányái kincstári fűrész melletti rakodón átadásra kerülő bükkműfarönkőkért köbméterenként 13 korona. Fix haszonbérösszeg: b) a felsőbányái kincstári fűrész használatáért évenként 100 (egyszáz) korona. Bánatpénz: 500 (ötszáz) korona. A versenytárgyalási általános és részletes feltételek, ajánlati űrlap és boríték a nagybányai m. kir. főerdőhivataltól megszerezhetők. Budapest, 1912. évi augusztus hóban. M. kir. földmivelésiigyi minister. © © © © @ © © © © © © © « ÉRLESZULLIT US. © © © © © © © © © A Ganz-féle villamossági r.-t. helybeli üzemvezetősége SW" a fémfonalas izzólámpákat a mai naptól fogva a következő árakon árusitja: 16, 25, 32 és 50 gyertyafényü fémfonalas izzólámpa darabonként K 1.30 ugyan olyan, de homályositott üveggel ...........................................K 1.40 „ „ de gömbalaku világos.................................................K 1.50 „ „ „ homályositott üveggel......................K 1.60 100 gyertyafényü világos......................................................................K 2.80 100 „ homályositott üveggel......................................K 3.— Ezen izzólámpák bármilyen helyzetben égethetők (tehát ferdén is) és minden darab a vevő előtt áram alatt próbáltatik ki. Teljes tisztelettel Nagybánya és Felsőbánya városok elektromos műve Ganz-féle villamossági r.-t. üzemvezetősége. i©©©©©©©®®©©©@©©©©©©®©©©©® © © © © © © © © © Mladeiovszky Lajos Első Temetkezési Intézete Nagybányán, Felsőbányai-u. 7. i Pontos, olcsó, gyors kiszolgálás és kifogástalan rendezés. Lakás az üzlet mellett. - Sürgős esetekben éjjel is található. Díszes újítások, uj mennyezetes ravatalok fővárosi mintára, faragványokkal. — Egészen uj berendezések. Temetések rendezését a hozzá szükséges összes kellékekkel együtt, vidéken ======== is, a leg jutányosabb árban elvállaja. ======== Kapucsengő balkéz felől!
