Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-11 / 32. szám

2 N agy bányai Hírlap 1912. augusztus 11. Agyagipari virág-vázák, virág­edények és virág-cserepek. Ezeket látjuk napok óta csinosan rendezve a Rákóczi-tér Vásárhelyi-féle virágüzletének kirakatában. A felirat igy szól: A nagybányai agyagiparosok 1912. évi tanfolyamából. Érdeklődve bemegyünk az üzletbe és valóban meglepve nézzük az eredeti uj formákat, a különböző szinvegyüléket és ízléses népies festést; kérdezzük az árát és alig hihető: 10 fillértől kezdve a legszebb ibolya váza - és 80 fillértől - egy koronáig* nagy díszes fali tál. Mondja az árusnő, hogy a képkiállitás megnyitására jött idegen vendégség sokat vá­sárolt, ládákba csomagoltatták a díszes apró tárgyakat és küldték azt Budapestre, Becsbe, Münchenbe stb. Kérdezzük mindennek termelő forrását és megtudjuk, hogy Rák-utca 41. sz. a. házikóban összegyűlnek naponta a helybeli összes agyag­iparosok és családtagjai és ott a kereskedelem­ügyi Miniszter kiküldöttje Farkasházy Fischer Vilmos agyagipari vándortanár vezetése alatt készítik a jelzett műtárgyakat. Elmegyünk hát oda - s igazán elragad­tatva látunk idősebb embereket, családapákat, kik nem röstelik a tanulást, sőt lelkesedéssel foglalkoznok ők és feleségeik, gyermekeik, se­gédeik és tanoncaik, hogy legszebb munkájukat mutathassák be aug. 25-én a Nagybányán tar­tandó bányászati és kohászati országos kiállítás alkalmával a helybeli ipartestület által tervezett külön iparkiállitáson külön felállítandó pavil- lonban. A műhelyben készülő remek szép munkákból várható és már előre biztosítható sikeres ered­ményről, fogunk annak idején külön jelentést tenni; elmondhatunk még egyet-mást a fazekas­mesterségnek múltjáról és jelen helyzetéről: a nagybányai fazekas iparnak régebben igen jó hire volt, nagy távolságról jöttek és vásárolták ezt — mert a nyers anyagja a legjobb minőségű volt; mutatja ezt a városi muzeum egyik fülkéjében összegyűjtött érdekes régi edény collektió melynek cserepei majdnem elpusztit- hatatlanok! - igaz, hogy a külső csinre nézve nem sok gondot fordítottak; e tekintetben a mai készítményekkel hatalmasan haladtunk és éppen ezen összehasonlitásban találjuk a mostani tanfolyamnak jogosultságát és üdvösségét. Régebben nem kellett oly sokféle verseny­nyel küzdeni, mint ma; a most országszerte zománcozott bádogedények olcsósága megnehe­zítette a fazekasok megélhetését — a minimumra sülyedtek az agyagedények árai. — s igy a a minimumra szállt le a kereset is, — a fazekas­mester, a ki még régebb időben szépen megélt a keresetéből — sőt vagyonkát is gyűjtött, - ma már küzd a létért - és a nagybányai állapotok­hoz hazonló az agyagipar helyzete az egész országban; és épen ez indította az illetékes köröket arra, hogy ennek nem az utolsó - sőt kötött. Az egyházi festészetet az igaz, Grünvald kultiválta, de erről nem szólhatok, mert nincs a kiállításon. Minő mesterművek. Bohémek karácsonya. Holdtölte. Három királyok stb. este és szürkületben felvett impressziók. Mit szóljak a végtelen színskálákról, melyek az összes műveken szebbnél-szebben átvonulnak. Az iskolán csak­ugyan meglátszik hogy szabad iskola, mert az egyik mű legapróbb részletig kidolgozza alakját, pl. I. teremben a „Hegyi beszéd“ — a másik pedig nagy vonásokat vet a papírra, a többit a képzeletre bízza. Hogy melyik helyesebb azt eldönteni nem lehet. Az iskola fejlődés alatt áll. A legszélsőbb irányzatok is igen nagy tanúságokat rejtenek magukban. Minden csak addig szélső, mig megszokjuk. Milyen riadalom volt pl. a női nagykalapokra. Mennyi kritika és gúny után honosult meg. így vagyunk a nem­tetsző irányzatokkal is, azok megszokottá lesznek, csak aeszthetikai alapon nyugodjon és művészi legyen. Festőművészeinknek kitartást és egyet­értést kívánok továbbra is, akkor nemcsak a jelen, de a jövő is kétségbevonhatlanul övék lesz; mert tudod mi az akarat ? de az erős akarat a költő szerint . . . Az, mely előbb, utóbb, de győzelmet arat.“ szabó Jí)zsef. nagy múltú iparosságnak a megmentésére min­dent megtegyenek: a fazekas ipar uj életre keltése érdekében, uj formák, tetszetős különböző alapszínek és Ízléses népies festést visznek a fazekasságba, mindinkább az iparművészet felé terelik azt s igy teszik lehetővé, hogy a kül- j földről beözönlő készítményekkel szemben siker­rel kiállják a versenyt. A fazekas mestereknek művészi tökélyre kell emelniök iparukat, ha maguknak és családjuk­nak tiszteséges megélhetést akarnak biztosítani. I A fejlődés alapfeltételei e tekintetben megvannak a magyar agyagipar múltjában, a népies művé­szetben. Ezt az irányt kell tovább fejleszteni, mert akkor olyan fokra emelkedhetik ez az iparág, a milyen eddig még sohasem volt. Farkasházy Fischer Vilmos törekvése oda irányul, hogy ennek a felfogásnak megnyerje a ! hazai fazekasokat; e célból tartózkodik most itt Nagybányán és az általa vezetett agyagipari tanfolyamon fáradhatatlanul oktat, magyaráz, lelkesít és mint örömmel tapasztalható, a legszebb siker kilátásában. Bozán Péter, Lendvay színház. Szombaton megismételték a „ Kornevil/ei harangok"-at Aradi Aranka és Németh Gyulá­val. Jó közepes ház nézte végig a pompás előadást, pedig azok, kik ez estén jelen voltak, majd mindnyájan láttták a múlt héten e darabot; de vonzotta őket a két vendégművész játéka. Mert ritkán is van alkalom ilyen magasabb művészi élvezetben részesülhetni. Első helyen az elismerés koszorúját kell nyújtani Intődy karmesternek s a 64. ezred jeles zenekarának. Intődy óriási munkát végzett, mikor átírta a darabot a Németh Gyula gyönyörűséges bari­tonjához. A zenekar pedig a legprecízebb, leg­finomabb munkát végezte. Különösen az operett előjátékát bámulatos finomsággal adta elő. Mit mondjunk a játszó személyzetről ? A múlt­kor már elmondtuk véleményünket, mely minden tekintetben csak magasztaló lehet. Aradi Aran­káról tudjuk, hogy Szerpolettje páratlan a vidéki színpadokon. Ez estén meg különösen jó kedvvel játszott, mintha maga is segíteni akart volna Németh Gyula dicsőségének kivívásában. A mi Németh Gyulánkról az elragadtatás hangján emlé­kezhetünk meg. Belépője óriási sikert aratott, melyet meg is kellett ismételnie. A III. fel­vonásbeli szolója pedig fölséges volt. Játéka, föllépése, mozgása minden tekintetben kiváló, diszkrét, finom. Gyönyörű babércsokorral lepték meg tisztelői. Ernyei-1 megint ki kell emelnünk erőteljes drámai játékáért. Az összes szereplők érezték az est ünnepélyes voltát s hatványozot­tan igyekeztek beleilleszkedni. Vasárnap a „Gésák" ment szabad szín­padon, meglehetős nagy közönség előtt. Az előadás hátramaradt a csütörtökivel szemben. Vontatottan, kedvetlenül ment. Különösen a kar feltűnő rosszul énekelt. Okát nem tudjuk adni; előttünk teljesen érthetetlen. Aradi Aranka azonban ismét az volt, aki először s aki mindig kifogástalan. Hétfőn az „Elvált asszony“ operett ment kitudja hányadszor már Nagybányán. Alig volt közönsége, ami nem csoda, mert az unalomig le van már játszva. Pedig Aradi Aranka magas nívóra emelte a játékot. A többi szereplők is — dacára az üres háznak, - jó kedvvel játszottak. Kedden szintén az agyon játszott „Obsitos" került színre. Közönség alig volt. Jó ismerőse mindannyiunknak; dalait a mesterinasok is fütyülik széltiben-hosszában. Kár, hogy nem adnak egy pár uj darabot, vagy ha már régit vesznek elő, legyenek azok a húsz év előtti időkből, mert azok az újdonságok ingerével hatnak és közönséget vonzanak. Az Igazgató saját magát károsítja ezekkel az elcsépelt dara­bokkal, amit mi igazán sajnálunk. Szerdán Molnár Ferenc szenzációs vigjátéka a „Testőr" került színre igen csekély érdeklődés mellett. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert ezt magas nívójú előadásban látta már a nagybá­nyai közönség. A mostani előadás is megfelelt a követelményeknek; Spóner Ilonka, Gáspár Jenő, Szelényi Emília kitünően játszódtak. Ernyei-nek is, ki a címszerepet adta, - tisztes­séges sikere lett volna, ha egy kissé jobban megtanulja szerepét. Csütörtökön telt ház előtt ment „Szép Heléna", ez az elejétől-végigbájos zenéjü operett, melyet gyermekkorunkból ismerünk. Természe­tes, hogy a telt házat a zónaelőadás idézte elő s ami az igazgatónak tanulságul szolgál. Régen nem láttunk olyan összevágó, pompás előadást, mint ez estén. A Stella-pár játéka magas nívóra emelte. Aradi Aranka csodaszép volt vörös hajával, briliáns énekével, pazar kosztümjével. Stella, Gáspár, Ernyei, Bay pompás alakok voltak. Csáky szépen játszott, de nem volt hangjánál. Füzes Lenkéről mindig csak dicsé­retest mondhatunk. Ez estén is enni-való bájos volt. Szelényi Emília Clytemnestrája páratlan a maga nemében. A pénteki gyönyörű előadásról legközelebbi számunkban Írunk. HÍREK. Augusztus 10. Személyi hirek. Ráth Ferenc premontrei kanono'í, a kassai konviktus alkormányzója rokoni látogatásra ide érkezett. Nyíregyháza előkelősége Nagybányán. Mint értesülünk, e hó 18-án egy 25 tagból álló előkelő társaság jön át Nyíregyházáról hozzánk Bállá Jenő városi tanácsos vezetése alatt, hogy a képkiállitást megtekintse. Prodam Guidó Nagybányán. A hír­neves aviatikus Prodam augusztus hó 25-én Nagybányán repülni fog. Az István szálló bérlő részvénytársaság nagy áldozatokkal szerződtette a jeles pilótát, hogy a mondott napon három­szor szálljon föl a bódonkuti esetleg a klastrom- mezei térségen. Kedvezőtlen idő esetében köteles Prodam 3 napig Nagybányán időzni s e 3 nap alatt a fölszállást teljesíteni. Ha hosszabb ideig tartana a rossz idő, a pilóta visszatérhet Buda­pestre, de egy hét múlva köteles újból Nagy­bányára jönni és kísérletet tenni. Prodam, mint aviatikus igen jó hírnévnek örvend; nem régen röpülte át a tengert Fiúmétól — Abbáziáig, s átszállóit a Monte Maggiórán is. Az István szálló bérlő részvénytársaság vállalkozása valóban elis­merésre méltós nemcsak környékünkön, de a megyében s a szomszédos megyékben is nagy érdeklődést keltett. Reméljük, hogy a röpülés napján egy pár ezer vendég össze fog gyűlni városunkban. A képkiállitási sorsjegyek húzását elhalasztották. A Szent István napra terve­zett sorsolást a kiállítási bizottság 26-ára halasz­totta, amikor is a bányászkongresszus alkalmá­ból nagy idegen forgalom lesz városunkban. Ajánljuk olvasó közönségünknek a sorsjegyeket, melyek darabonként 1 koronáért haphatók Harácsek, Kovács Gyula és Frankovics urak üzletében. halálozás. Dr. Sziklaváry Zoltán vesz- prém harsányi orvos, városunk szülötte, a na­pokban hosszas szenvedés után elhunyt. Ebtulajdonosok figyelmébe. A héten veszett ebek garázdálkodtak városunkban; ennek folytán a rendőrség 40 napi ebzárlatot rendelt el. Az utcán kóborló ebek kímélet nélkül ki fognak irtatni. Felhívás. A földmivelési ministeriumtól ez év őszén kérelmezzük a kedvezményes ojt- ványok kiadását. Felhívjuk ez utón úgy a gaz­dasági egyesület tagjait, valamint a gazdaközön­séget, szükségleteiket a mennyiség és faj meg­jelölésével legkésőbb e hó 30-ig Molnár Antal egyesületi pénztárosnál (Mándy ház lakatos-utca 3-ik bolt) bejelenteni. Később érkező jelentke­zések figyelembe nem vétetnek. Gazdasági Egyesület. Hatvanharmadik év­fordulója a nagy nemzeti gyásznak, a világosi katasztrófának! Világosnál 1849. augusztus hó 13-án bukott el nemzetünk. E napon jutott a 13 vértanú hős hóhér kezekbe, melyek elvezették őket Aradra, a bitófák alá. Nézzük meg Thorma János fes­tőművész halhatatlan képét e szent napon s ál­dozzunk a hősök megdicsőült emlékének. A magyar közönség előtt eléggé ismert volt eddig is a Kolozsvári (Heinrich-féle) gyógy- szappangyár kiváló hírneve, de mégis nagy re­kordot jelent, hogy egy élelmes nagy amerikai cég évi 100.000 kor. értékű szappan átvételére kötelezte le magát. Augusztus 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom