Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-19 / 20. szám

Külön bíráskodásuk is volt a bányamunká­soknak, a bányatörvényszékek évszázadokig ítélkeztek, majdnem napjainkig. Bányász orvosok is voltak, igy a híres Agricola is gyógyította a bányászokat, de egy- sersmind elleste tudományukat is s megírta az első bányaműveléstan- és ércelőkészitést a keresztény időszámitás kezdete óta. Különben a szociális kérdés tanulmányo­zásánál nem egy kiilünös adatra fognak még j bukkanni a bányászat történetében is. így a legrégibb kollektiv szerződések •egyikét a bányászatnál kötötték. Mert nagy múltra nézehetnek vissza a fémbányák. Pontos adatok ugyan nem mindenütt állanak rendel­kezésünkre, de azért tudjuk, hogy a VIII-ik században a cseh, tiroli és morvaországi bá­nyákban már mindenesetre volt művelés, a Harz hegység bányászatáról 965-ben K. u. már tudunk, továbbá ismeretes, hogy a XI. században a szász- i országi bányáknál is fejtették az ércet, mig a j mannsfeldi rézbányák 1200 körül hallották először j a bányászok ék és kalapácsát csengeni. A szénbányászat, melynél most az óriási sztrájk volt, sokkal fiatalabb, bár egyes adatok ennek ellenkezőjére engednek következtetni; igy Chinában állítólag már kétezer év előtt fejtettek szenet, a mi lehetségesnek látszik, ha elgondoljuk, hogy ez a menyei birodalom a világ szénben talán leggazdagabb országa. A belgiumi világhírű s mérhetetlen gazda­ságú széntelepeket 1200 körül K. u. kezdették művelés alá fogni, mig az angol szén rétegek közül a New-Castle mellettiekbe hajtották be az első tárnákat és ott mélyítették le a legrégibb szénszállitó aknákat is. Ezek látták az első szénszállitó vasutat, is mely a modern vaspályák őse volt. Franciaország 1300, a Saarvidék 1429, Oroszország 1719 s végre Amerika 1820 körül kezdett szenet termelni és bányamunkás sere­geket szervezni. Ezek azután már a modern munkás moz­galmak befolyása alatt állottak s azok jelszavait hangoztatva küzdöttek béremelésért, vagy mun­kaidő leszállításért. S a mily mértékben erősödtek a munkások uj szervezetei, annál jobban elmosódtak a régi, j talán római időkig visszavezethető bányász szokások s intézmények s az internacionále dala j mellett vonulnak fel a vörös zászló mellett a I bányászok s a régi bányászdalokkal talán már csak a gyermekeiket ringatják álomba. Küzdenek milliókra menő tömegek; mosta munkabér minimum kivívása állította őket harc­vonalba, holnap imét más okból hagyják abba j a munkát s bámulva látjuk, hogy a sokaktól konzervatívnak hitt bányász nép mennyire j átalakult. Ők csinálták most a legnagyobb bérmozgalmat, amit eddig a világ látott, róluk beszélt mindenki. A világ legnagyobb és legszomoruhb múlt­tal biró munkás népe a bányász, nem csoda tehát, ha elveti hagyományait s iparkodik ebbe e forrongó uj világba beleilleszkedni, hogy most küzdjön azért, a mit eddig nem volt képes soha elérni. A régi ködös múlt rémképei után érthetővé válik ez s ha túl is mentek talán a követelések­nél a mértéken, úgy ezt az évezredek rettenetes elnyomása után beálló ellenhatásnak kell minő­sítenünk. Újból megindult az angol bányák üzeme s egy uj tövénnyel bővült a szigetország alkot­mánya. A tőke társadalma élesen elitélte ezt a küzdelmet, mely milliókat emésztett fel, számos egyént tett koldussá, sőt a gazdag brit népnél nem is egy szegény ember éhhalálát okozta. ítélkeznünk nem lehet, száz és száz év múlva fog a történész objektiven bírálni s vagy felmagasztalja a küzdő bányászokat, bátorsá­gukért, erélyűkért és kitartásukért, vagy pálcát tör fölöttük s az egész küzdelmet immorálisnak ítéli. Addig azonban csak regisztrálhatjuk az előttünk lepergő tényeket s összemérve azokat a múltból kiásott adatokkal, eltűnődünk a dol­gok változásán. Mert az uj idők éles szelét annál jobban érezzük, mennél iukább tudtuk most magunkat beleélni a letűnt nemzedékek lelki világába. N agy bányai XXlrlap 5 Bányászati és Kohászati kiállitás Nagybányán. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület folyó évi közgyűlését augusztus hó 25>én Nagybányán fogja megtartani, a mely alkalommal a Nagybánya-Vidéki osztály a kerületi kincstári bánya és kohó termékeiből szakkiállítást rendez, a mely kiállítást aug. hó 25-én délután gróf Teleki Géza őnagyméltósága, egyesületi elnök fogja ünnepélyesen megnyitni. Ezen kiállítássá! karöltve a Nagybánya-Vidéki osztály alkalmat kíván nyújtani különösen a magán cégek- és vállalatoknak, hogy az ideérkező bányá­szati és kohászati szakférfiak előtt különleges gyárt­mányaikat bemutathassák. A f. hó 2-án megtartott bizottsági ülés hatá­rozata értelmében ezennel értesittetnek azon hazai magán cégek, vállalatok, a kik különösen a bányá­szatra vonatkozó tárgyak, stb. gyártásával vagy eladá­sával foglalkoznak, hogy a kiállításon mint kiállítók is szívesen láttatnak s résztvehetnek azon határozott kikötés mellett, hogy az általuk kiállítandó tárgyak részére saját költségükön pavillont (a mely lehet deszkaponyvából összerótt) emelni s azt a kiállitás befejeztével saját költségükön eltávolítani s az eset­leg okozott kárt megtéríteni kötelesek. Azon esetben, ha a kiállító a kiállított tárgyak egynémelyikét üzemben kívánja tartani s igy bemu­tatni, úgy Nagybánya város elektromos művétől (Ganz-féle vili. r.=t. üzemvezetősége) illetve a városi villany hálózatból motorikus célra, áramot kaphat a városi díjszabás szerint. Ha a kiállított tárgyaknak biztosítása kiván- tatnék, úgy ezt a kiállító fél eszközli, illetve a fel­merülő költségeket viseli. Térdij egyáltalában nincs, — azonban a kiál­lításra szánt tárgyak összes szállítási költségét a kiállító fél viseli. A tárgyakat a kiállitás helyéről augusztus hó 28-án a kiállító elszállítani köteles. A kiállitás a jelentkezők száma szerint vagy a helybeli gazdasági iskolában s ennek mintegy 1400 m-. területű udvarán vagy pedig a város tulajdonát képező Széchenyi ligetben fog megtartatni. A kiállításon való részvételre jelentkezni lehet f. évi julius hó 1-ig György Gusztáv kir. főmérnök, osztály-titkárnál, a ki egyúttal a kiállításra vonatkozó megkeresésekre szívesen szolgál felvilágosítással. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hirek. Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, kerületi bányaigazgató és Martini/ István főbányatanácsos, bányaügyi előadó, miniszteri utasítás folytán sürgősen Oradnára utaztak. Az igazgatási teen­dők ellátásával Oblatek Béla bányatanácsos bíza­tott meg. Bányászati osztálygyülés és bányász­estély. E hó 11-én a bányaigazgatóság tanács­termében osztálygyülés volt, melyen a tagok szép számmaljelentekmeg. A lefolytgyülésrőlsahozott határozatokról egyik következő számunkban, a hivatalosan kiadott jegyzőkönyv utján számolunk be olvasóinknak. Este 8 órakor az „István“ szálló éttermében bányászestély volt, hol az egylet tagjai családjukkal együtt jelentek meg s ősi bányászszokás szerint bányászdalok mel­lett mulattak az éjféli órákig. Jelen voltak asz- szonyok: György Gusztávné, Bertalan Miklósné, Stoll Tiborné, Gellért Béláné, Wagner Józsefné, Neubauer Ferencné, Govrikné. Dr. Tóth Gáborné, Dr. Kádár Antalné. Leányok: Neubauer Margit, Berksz Emmi, Gellért Elma, Bertalan Máriskó, Govrik Margit és Weisz Piroska. Kálmán Menyhért úri- és női-cipész ajánlja a nagyérdemű közönség szives — figyelmébe újonnan berendezett “ cipész-űzletét; hol állandóan raktáron tart mindenféle, de csakis saját készítésű férfi-, női- és gyermek-cipőket. Mérték utáni megren­deléseket, valamint javításokat a legpon­tosabban eszközöl. Érzékeny lábakra .....: különös gondot fordít. XT zlotlioly: Felsöbányai-utca 7-ik szám a Rész- \ — vénytakarékpénztár átellénében. = / KN--------— - -------J—sJ A Calox oxygen fogport állan­dóan rendeljük és használjuk: Dr. Nagy Emil fogorvos B.-pest. Dr. Gondos Dr. Kádár Dr. Lakatos Dr. Selegián Dr. Wagner Dr. Winkler A Calox fogpor hatalmas bacteroid, mely olyan összetételű, hogy a fogak ártalmatlan fehérítése mellett a kifejlődő oxygen a fogak között lera­kodott egyéb betegségeket is előidéző mikrobákat megöli s igy a fog romlását meggátolja és a szájüreget állandóan fertőtleníti, tehát: fertőző betegsé­gektől is megóv I — Egy szab. acél doboz (3 hónapra elegendő) 1 K 50 fill. Kapható: Nagybányán: Bajnóczy S. gyógy tárában. Budapesten: Dr. Jármay Gy. ,, Zöldfa-utca. Budapesten: Lányi P. drog. Koronaher­ceg-utca. Budapesten: Müller J. L. illatszerésznél Koronaherceg-utca. Debrecenben: Központi drog. RexésTsa. Szinérváralján: Gerber gyógyszerésznél. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. ÍG2 I Vízvezeték, csatornázási és központi vízmelegítő I vállalata készít: fürdő- és mindenféle egész- [ ségügyi berendezéseket, szakszerű és I Ízléses kivitelben. - Részletfizetéseket elfogad. | Horgany fürdő-kádak raktáron vannak! Lakás és iroda : Felsőbányai-utca 48. fRobelly-ház) LYA JÁNOS törvényszékileg bejegyzett czég Nagybányán. #•-----------------------------------------------------­Fürdőmegnyitás! Városunk legkellemesebb kiránduló helyét, Virág István misztmogyorósi mely Nagybányától háromnegyed óra járás­nyira fekszik gyönyörű, festői vidéken, f. hó 19-én,- vasárnap nyitják meg. Kedvezőtlen idő esetén a megnyitás f. hó 27-ére, Pünkösd másodnapjára lesz elhalasztva. E sósviz a leggazdagabb lúgos (konyha­sós) savanyuvizek közé tartozik, sok jód- tartalommal. - A kiránduló közönségnek minden kényelme biztosítva van a kies fekvésű fürdőhelyen. Reuma, csúz, köszvény, isiás és mindenféle izületü betegségek ellen kitűnő hatású gyógyvíz; azonkívül mint ivóviz, tisztán vagy borral vegyítve páratlan a maga nemében. KOCSI a fürdőtulajdonos Varga­utca 2. sz. alatti lakásán bármikor kap­ható a fürdőbe és vissza 3-4 személyre 5 koronáért. s Úgy a megnyitás, mint a fürdőszezon , idején pompás magyar konyha és tiszta, hamisítatlan italok állanak a közönség rendelkezésére. Szolid árak! Tiszta szobák! Mintaszerű ellátás! w-------------------------------------------------+

Next

/
Oldalképek
Tartalom