Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-28 / 17. szám

1912. Április 28.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

17. szám. (3)

által sulytottak részére az egyházmegye 506 K segélyt adott s a panyolaiaknak is fog adakozni.

Soltész Elemér főjegyzői minőségében ezúttal szerepelt először, akit minden oldalról melegen üdvözöltek. Bogdán Lajos uj aljegyző a főjegyző kezébe lette az esküt. Mindketten pár köszönő szót intéztek a gyűléshez.

Balogh István tanácsbiró agg korára való tekintettel lemondott. A ő helyére és a Soltész E. tanácsbiró helyére a választást elrendelték.

Az uj tanítók letették az esküt. A szat- márhegyi lelkész és kántor kérelmére sáros időben temetéskor fuvart rendeltek nekik.

Bemutatták az országos ref. lelkészegyesület alapszabályait. A számvevőszékbe Kóczi Péter és Oláh Sándor tagokat választották. Egyházkerületi képviselőkül pedig az eddigieknek mandátumát egy évvel meghosszabbították, mivel jövőre úgyis általános tisztujitás lesz. Ezenkívül különböző kölcsönügyek, díjlevelek, építkezések, rendkívüli adók tárgyalása volt napirenden (összesen 67 pont) s ezeket pont 1 óráig egytől- egyik mind letárgyalták.

Délben közebéd volt a István király szállóban, hol mintegy nyolcvanan vettek részt. Az ebéd kifogástalan volt. Az esperes üdvözölte a vendégeket és a megjelenteket. Soltész főjegyző a vendégekért és az elnökségért ürített poharat. Papolczy Zoltán Neubauer Ferenc miniszteri tanácsost éltette. Kovács István szatmári ref. lelkész pedig tüzes beszédben a május 5-iki szatmári Caivineumi ünnepségre hívta meg az egyházmegyét. Hogy még igen sok szép köszöntő volt, azt amúgy is elgondolhatja a t. olvasó.

D. u. 47a órától 77a óráig bírósági ügyek következtek. A kakszentmártoni presbyter választás ellen beadott panaszt elutasították. Hel- meczy és Nagy Elek felebbezését adókivetés ellen elfogadták s 3 fegyelmi ügyet tárgyaltak, melyek közül Szabó Károly sárközujlaki lelkész fegyelmi ügye teljes fölmentéssel végződött.

A képviselők többnyire már pénteken d. u. 4 órakor hazautaztak, mintegy 25—30 főből állott társaság maradt itt estén s a polgári körben a dalárda nótái mellett csendes mulatságban emlegette a régi jóidőket.

Ezek után a ma reggeli vonattal utaztak el városunkból.

Dalok az irodából.

— Irta: Fliesz Henrik. —

Árnyak, kik hangtalan vakok, Kifosztott, árva koldusok, Megtiprott szürke emberek:

A beamterek.

I

MÜLLER GYULA

NAGY NAPTÁRA

1852-DIK SZÖKŐ ÉVRE.

JfS&i.

Minden rendű hivatalok, bár mely szakban működő álladalmi, ügy magán tisztviselők, ügyvédek, orvosok, iparosok, kereskedők, lelkészek, s minden ügyes-bajosok nélkülözhetetlen használatára.

irSés».

SZERKESZTETTE

FRIEBEISZ ISTVÁN.

Első évi folyam.

PEST 1852

MÜLLER GYULA SAJÁTJA.

I

Hitük: alázat és a gond,

Sebzetten járják a vadont,

Kém sirnak, ha szivük beteg :

A beamterek.

Elismerésük : korholás,

Kenyerük: az elkárhozás,

S vallják: jók a miniszterek,

A beámterek.

Keserves utjok véget ér,

És megfagy ereikben a vér És lesznak boldog emberek:

A beamterek.

De odaát is nesztelen Egy miniszter ha megjelen,

Alázattal köszöntenek:

A beamterek.

A mennyországban.

És szólt az Ur nagy sugaras özönben:

Fiam! Helyednek nem szántam e hont,

Te átkacagtál mindent, ami ront,

Mi földi vágy, azt dalokba lehelted,

Az üdvödet a poklokban kerested.

Tobzódtál csókban, léhán, hahotázva,

A korcsmából tértél az irodába,

Nem tisztelted a minisztereket,

Csak kószáltál, kacagtál módfelett.

Veled táncolt, kurjantgatott a sátán A napos fényben és az est homályán.

És kalapod, az ócska, a kopott Köszönteni óh sohasem szokott.

Makacs is voltál, mint sok más elődöd,

Ki már a sirba úgy beletörődött.

Fiam, helyed itt nincs, csak ott, ahol Rossz szivedet kiöli a pokol 1

És szóltam én, úgy lángolt a szemem:

Ne büntess meg hatalmas Istenem !

A bűnöm más mi volna, óh mi más,

Egy kis csipetnyi ébrenálmodás!

Egy irodában éltem nagy szegényen Egy kis falatnyi csöpp kolduskenyéren,

Szidott a főnök, szidott sok tanácsos,

Nem volt jogom egy drága gyöngyvirághoz. Nekem madár óh sohasem dalolt .. .

Az én szivem kripták honja volt.. . Reszkettem . .. féltem ... hiszen ö van, ő itt: A főnök úr . . . s majd rosszul is minősít! Pedig egy asszony vár otthon reám,

A hitvesem, a második anyám !

És láttam, hogy ma csak az boldogul,

Ki talpnyaló, ki bölcsen meglapul,

Ki gyáva — s hős a miniszter szemében,

Ha térdre roskad, nyafogva, szerényen,

Kezére édes, forró csókot ad,

Amely hatalmat, rangot osztogat! —

81. oldal.

Tudnivalók nevezetesebb fürdőinkről.

97. oldal.

Tátrafüred (németül Schmeksz.)

Fekszik Szepesmegyében Nagy-Szálók hegységhez egy órányira a Kárpátok keleti oldalán, az úgynevezett királycsucs (Königsnase) alatt. Magas, gyönyörű fekvése, vadregényes tája, örökzöld fenyvesei, friss levegője, gránitsziklákból eredő forrásai, a legkellemesebb fürdőhelyek sorába emelik. 1794-ben gróf Csáky István által állíttatott. Hideg vizgyógyintézete 1839-ben létesült. Van savanyu vize s meleg kádfürdője is.

A fürdő ügyes bérlője Rainer György, az évenkint látogatottabb fürdőt kényelmes épületekkel, nagyszerű sétányokkal látta el, s fürdés s konyhai ellátás tekintetében is a vendégek kényelméről gondoskodva van. A fürdői időszak leginkább julius közepétől szeptember közepéig tart.

Magas fekvése miatt, a magyar alpeseken

— S én felkacagtam! Ez csupán az élet?

Oh nincsen eszmény, nincsen hát igézet ? Hát nincs a hivatalban semmi más,

Csak árulás, csak hitvány talpnyalás?

Csak az a lángész, aki bókra kész ?

Az áruló, a bamba, a vitéz ?

Uram! Kegyelmes édes Istenem!

Egy gyehenna vonaglott lelkemen,

Színes, sok álmom összedermedett,

S a porba hullt a drága Feszület!

Igéd szerint, bár pokolra jutok Kacagni csak, de sirni nem tudok.

És szólt az Ur, a Szent, a Nagy , az Áldott: Megérdemled a mennyországot!

Heti krónika.

Kedden este megszólalt a vészkolomp s rohantak a vészvonatok túl a hídon a Veres- vizre. Égett a kincstárnak nagy fölszerelésü II. zuzója. Dacára a holdvilágnak és dacára a villam- világitásnak messzire látszott a vérvörös tűz, a mint a vízparton nagy területen öltögette lángnyelvét.

Biz elég szép kárt csinált, még olyan hatalmas gazdának is, mint a kincstár. Persze sok mese is bele került a tűz történetébe, az elolvadt arany, (mintha bizony az arany elveszne, mikor elolvad), a rombadölt munkásházak, (nincsenek is közelben munkások), a felrobbant benzin, (mintha bizony nem erre fordították volna a tűzoltók a legnagyobb gondot) stb, de fölösleges nagyítani a dolgot, olyan tűz volt ez, a milyen, hála az égieknek, igen ritkán fordult elő Nagybányán.

Éppen Szent György éjszakáján történt, mikor beköszönt a nyári évad s a nyolc-órás harangszó amugyis megijeszti az embereket, most már kétség kívül meleg lesz, mert kiharangozták a fűtést. Vannak ilyen egyéb biztos jelei is az időváltozásnak. Pl. mikor a Zacherlin hirdetést megkezdik a N. és V.-ben, vagy amikor megszólal a bányász-zenekar a ligetben stb., attól kezdve meleg lesz.

Sőt az is egyik jele a nyári félév beköszöntésének, hogy a ref. papok összegyülekeznek. A héten még ezen is átestünk rövidesen. Az esperes olyan praktikus volt, hogy péntekre tűzte ki a gyűlést, szombaton pedig otthonra kelletvén lenni minden prédikáló szentatyának, itt rövidre fogták a mondani valójukat s igy pár óra alatt végeztek az egész tárgysorral. Igaz, hogy ez merénylet a szólás szabadság ellen, de gyakorlatilag pompásan bevált.

A nyári félév küszöbén a vasúti menetrend is előre veti árnyékát. Felsőbányáról megkaptuk

a tavasz csak julius elején kezdődik, s midőn másutt a nyár forrósága tetőpontját éri, itt folytonosan enyhült tavaszi léget élvezhetni. Egyébiránt gyakori időváltozásai miatt, jó meleg ruhákról szükség a vendégeknek gondoskodni.

Újabb lakosztályaiban a szobák kandallóval vannak ellátva.

Olcsóság tekintetében többi fürdőinknek példányul szolgálhat. Egy szoba ára egy ággyal, a régi épületekben 12 p. kr. 24 órára. A csinos ágyneműért külön 4 — 6 p. kr. fizetendő. Az uj épület-osztályban több személyre való szobák ára 24. p. kr.-tól 40-ig van.

Ki saját konyhát akar tartani, tarthat, a közel helységek minden konyhai cikkeket olcsó áron szállítanak.

Különben rendes társasebédje van. Egy személy 30 p. krért öt hat igen ízletes s választékos ételeket kap.

Konyhája a vendégek egyhangú ítélete szerint, a legjobb mindazok közt, miket a fürdői élet felmutathat.

Koros Sándor polgári szabó értesítése.

Saját érdekében áll a Vármegyei, Községi, Elöljárósági, Tüzoltótestületi, valamint magyar államvasuti hivatalnokoknak ha egyenruhát akarnak rendelni, úgy forduljanak teljes bizalommal Koros Sándor I-ső rendű Egyenruha nagyiparoshoz

Debreczen, Széchenyi-utca 34. sz. (Csendőr laktanya.)

Előnyös ajánlattal és költségvetéssel készséggel szolgál. fpHf" Elsőrendű munkái. Szolid, gyors és pontos kiszolgálás

Úri öltönyök mérték után, a legújabb divat szerint készülnek. Egyenruházat felszerelésekből állandó nagy raktár.

Rendelések felvételére meghívásra leutazom személyesen mintagyüjteményemmel. —

.............. ■ ■