Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-07 / 14. szám

4 Nagybányai Hírlap 1912. április 7. Tavaszi szimfónia. (Vass Qyuláoé Mikő Pálmának szeretettel ajánlva.) Mintha csak tegnap jártam volna itt Fönn a hegyen, a réti fák alatt . . . Köröttem mindent biborfénybe vont Az őszutói tiszta alkonyat. A téli szunnyadásra készülő Táj mélabúja most is megkapott; Megfáradod: szív bús érzésivei Néztem a gyorsan elhunyó napot. A kékes ködben izzó tűzkorong Lesiklott a szemközti domb megett. Acélkék égbolton kelet felől Üvegfehéres arc emelkedett . . . Olyan közeibe látszott lengeni, Olyan csekély távolba, mintha csak Papírsárkány voln’, melyet zsinegen Lármás suhancok fölbocsátanak. A déli ég-alj volt már csak vörös ... Ibolyaszin homály mindegyre nőtt. A lárva lassan úszott fölfelé . . . Kisebb lett s fényesebb, mint volt előbb. Bealkonyult, a lég élesre vált, - Szélrohám bámult lombot tépdesett, - S csak összébb vontam meleg öltönyöm;- Az est varázsa el nem engedett. Hisz e magány oly sokszor enyhité A lelkem mélyéig tört szenvedést.- Könnyű füstfátyol csalt tanyánk felől; — S meg vissza tértem, némán nézve szét. Az alkonypir már csak keskeny szegély A délnyugati dombvidék fölött . . . Az égen mind több csillag tűnt elő; S a telt hold teljes fényben tündökölt. A szölőtábla mellett vitt utam. Üres vesszőkön dércsipett levél . . . Az elmúlásról, - nem tudom, miért: Legbúsabb arcai nékem ez beszél.- A szél megujra átsüvöltve tört Csörgetve száraz szőlő-levelet . . . Bútsu-tekintettel néztem körül: Kedves magány Isten-Isten veled!- S fönséggel, vad szigorral jött a tél,- Hóval födött mezőt, völgyet, hegyet. Gyönyört s Ínséget osztva sors szerint; Nékem magányos, lázas éjeket.- Lámpánál az éjfél de sokszor ért Könyveim s ébren-álmaim között. — Az órák pillanatként szálltak el, Mig szántott toliam a papír fölött. Egyetlen üdvöm már: a lant, a dal! Utolsó mentsváram e bús öröm. Itt még elömbe lelkes pálya int: Álomvilág, - belül e bűvkörön.- A néma éj varázsa átölelt Sugallatos eszmék, álmok között.- Sokszor csak kályhatűz világított, Falra vetítve amint röpködött. Besüppedve öreg pamlag ölén Az ablaknál megbúttam csöndesen. Koromszin éjből hófödött fehér Házfödelek kiváltak élesen . . . Vagy holdvilág fényébe vesztek el Félénken, mint a zsenge képzelet. •— S csak vonta az álmok sziréndala Szenvedésekben mélyült lelkemet. Oly áldott, hű barát az éji csönd Annak, kit sorsa gyáván megrabolt. A bátor élet küzdelem elől Utam elzárta s eszközt sem adott. S mi eddig még betölti életem, Azt is lassanként a sors örli meg. Életutamra oly sok szirt tolul, Megtörve lassan kedvet és hitet. Minél hosszabb tél kedves énnekem. Tavasztól nem vár lelkem már gyönyört. S mégis, ha réti kis virágszemek Reám nevetnek zsendült gyep között S tudtam, ha jön, - áldást sokakra hoz;- Ajkamon dal csendüljön, nem panasz. Szemem egy barna pillangót követ; — S köszöntőm im, — az érkező tavaszt! Tavasz! Tavasz! Te szent, nagy ébredés! Hymnus ahoz, ki mindent alkotott! Éleszd föl lelkem áldozat-tüzét, Mely néha már-már lankadtan lobog; Oh mert a kétség úgy meg-megragad! Tépdes a kérdés sokszor vádolón, Hogy küldettetésem töltöm-e be ? Ha álmaimnak lelkem átadom. Feltört barázdák nyers földillatát Hajtja csapongó, éles szél felém. Kétségbe űzött lelkem úgy keres Vezérsugárt sorsom felhős egén; Természet-ébresztő szent őserő! Szivemről űzd el a fojtó ködöt; Álmaim hadd bontsák ki szárnyukat, Szétdult reményim romjai fölött. Hisz’ minden újult erőtől feszül A fákon sarju-ágak ezre nőtt. Csermely most áradatként zúg alá; Őszi vetéstől zöldek a mezők. Itt a hegyen virághimes a gyep, Madárcsicsergéssel a táj tele . . . Termő gályákon fűzve áll a rügy: A természet e nagy Ígérete. Keleti gyöngyöknél értékesebb, Mert egy-egy élet-forrás mindenik; Rejtett erők megújulásait, Dicsőséges uralmát hirdetik . . . Egy pár meleg nap és a rügyvilág Kitárja ékes drágaságait . . . Ha lelkem is egyszer, még egyszer így Virágba vonná az ábránd! — A hit! De nem! Ne kisértsen többé soha! Remények, vágyak óh ne vonjatok! Bizonytalan pályám hadd fussam úgy, Mint fényuszályos árva csillagok; - Szabályos utkörükből ütve ki, Kiket csupán száguldásra hevít; — S önlángjuk izzásában égve el, Futják pályájok végtelenjeit. Niola. HÍREK. Április 6. Személyi hirek. Dr. Harácsek László minisz­teri tanácsos pár nap óta körünkben időzik. - Hollós Oszkár, a Szatmár-nagybányai vasút igazgatója a lápos- völgyi vasút munkálatainak megkezdése tárgyában ide érkezett. — Baráti Ede közig, biró és Baráti Lajos a Bolond Istók szerkesztője a húsvéti ünnepeket Nagy­bányán töltik. - Révész János ev. lelkész a templom- építése ügyében Budapesten járt. - L. Berksz Lajos debreceni kir. törvényszéki jegyző családjával rokonai látogatására ide érkezett. — Lovrich Gusztáv fővárosi ügyvéd a húsvéti ünnepekre városunkba érkezett. Uj orvos doktor. Szo/col Edgárt, Szokol Pál dr bányatanácsos fiát, a kolozsvári tudomány egyetemen az összes orvostudományok dokto­rává avatták. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye rendes tavaszi közgyűlését ápr. hó 26. és 27. napjain tartja meg városunkban. Áprilisi hó. Nagycsütörtökön havazásra ébredt a város. Már napok óta olvastuk a la­pokban, hogy Mármaros megyében nagy hava­zások vannak. A levegő redkivül lehűlt a foly­tonos esőzés miatt, mig végre havazásba csapott át. Szerencsére csak rövid életűnek bizonyult; az első napsugárra eltűnt a hó. A hegyek azon­ban hóval boritvák. Háztulajdonosok figyelmébe. A vízve­zeték és csatornázási munkálatokat illetőleg azon téves hir került forgalomba, mintha a helybeli iparosok által készített vízvezeték és csatorna be­kapcsolások, feljogosított Deutsch cég és Bründl cég által megnehezittetnék vagy talán drágáb­ban eszközöltetnék, ha a munkálatokat a hely­beli iparosok végzik. Ezzel szemben fel vagyunk hatalmazva annak kijelentésére, hogy a bekap­csolások és illetve az utcai vezeték készítésére az engedélyt a város Tanácsa adja meg s a vá­ros mérnökének ellenőrzése mellett a bekapcso­lások azonnal eszközöltetnek, tekintet nélkül arra, hogy a belső udvari munkálatokat ki esz­közölte. Ä bekapcsolás dija egyenlő, akárki végzi is a vízvezeték és csatornakészitését. A nagy­bányai vízvezetéki szerelők. Leletek a Miszáth Kálmán utcában. A mostani csatornázás alkalmával a Mikszáth Kálmán utcában rendkívüli érdekes leletekre bukkantak. Harci bárdok, kard töredékek, lánd­zsák, sarkantyúk, lópatkók, különös formájú kulcsok, nyeregdiszek, melyek egyenesen török eredetre vallanak, kerültek napvilágra. A lele­teket nagy szorgalommal Kovács Gyula bánya­igazgatósági alkalmazott gyűjtötte össze s adta át Balezer György tanárnak. Sajnos, hogy a napvilágra került koponyákat ember- és lócson­tokat a munkások visszahányták s sok értékes régiséget pedig eltüntettek. Jó lenne a legszi­gorúbb felügyeletet gyakorolni! Uj doktor. Dumbravicsán János ügyvéd- jelöltet, városunk fiát a kolozsvári egyetemen múlt szombaton a jogtudományok tudorává avatták fel. Újabb adományok. A Kaszinó csator­názási munkálatainak költségeire újabban Pokol Elek 3 K, Nagy Z. Sándor 2 koronát adakozott. További adományok Virág Lajos igazgató nevére küldendők. A villanyos szinház előadásai. Ma husvét napján d. u. fél 4 órakor és este 8 órakor előadásra kerül: 1.) A királynő nyakéke dráma; 2.) Max és kutyája, komikus; 3. A há­remhölgy és a szabószámla, komikus; 4.) Klipp a varázsmester, komikus; 5.) Sada akrobaták, varieté; és 6.) Utazás Kabylien át, természetes kép. Hétfőn, husvét másodnapján d. u. és este: 1.) Az értékes nyakék, dráma; 2.) Beatrix d’ Este, dráma; 3.) A kis táncosné, vígjáték; 4.) Az automata butorszállitó, komikus; 5.) Kump nem sztrájkol, komikus; 6.) Selyem ipar Cam- bodgában, természetes; és 7.) A hőhullámok, komikus kép. Mindkét este a Pathé Fréres cég képei kerülnek bemutatásra s igy a közön­ségnek élvezetes estékre van kilátása. Jegyek előre válthatók Oalivtzky Károly ur üzletében. Pénzügy igazgatóság Szatmárnémeti= ben. Mint a Pénzügyigazgatás Írja: Szatmár- megyére kiterjedő hatáskörrel Nagykárolyban működő pénzügyigazgatóságnak régi székhelyé­re : Szatmárnémetibe való áthelyezése iránt Lukács László pénzügyminiszter a tárgyalásokat folyamatba tette. A szatmáriak régi óhajtása teljesülne ezzel. Megállapíthatjuk azonban, hogy ez az áthelyezés kizáróan a pénzügyi közigaz­gatás érdekében történnék. Szatmárnémeti város hatalmas fejlődése ugyanis majdnem állandóan több pénzügyigazgatósági tisztviselőnek folytonos jelenlétét teszi szükségessé, a mi a pénzügy­igazgatóságra nézve nagy idő- és pénzveszte­séggel jár. Azonkívül Szatmárnémeti Szatmár vármegyének majdnem kellő közepében, vasúti gócpontban fekszik s igy onnan a vármegyének minden része könnyen elérhető, holott a vár­megye egyik csücskében fekvő Nagykárolyból ez ismét csak nagy idő- és pénzveszteséggel jár. Egészségügyi szempontból is igen előnyös volna a tisztviselőkre nézve a változás, mert mig Nagybárolyban régi, dohos levegőjű épület­ben mindenféle betegség veszedelmének kitéve voltak kénytelenek dolgozni, addig Szatmárnéme­tiben uj, a modern igényeknek teljesen megfe­lelő palota fog rendelkezésükre állani. Hozzá a palotát nem az állam, hanem a város építtetné s az államnak a hivatali helyiségeket díjtalanul engedné át. Megállapodás történt a várossal arra nézve, hogy a tisztviselők olcsó és egész­séges lakásokat kapnának. Az áthelyezés idő­pontja természetesen ez időszerint még meg nem határozható. Halálozás. Richter Ede, Selmec- és Bé- -labánya szab. kir. város levéltárosa, városi tör­vényhatósági bizottsági tag életének 60-ik évé­ben, hosszas szenvedés után meghalt. Temetése nagyszámú közönség részvételével március 27-én délután volt. A boldogult nemcsak mint elmés és éles hirlapiró játszott szerepet Selmecbánya városának közéletében, de neve mint történetíróé is, országszerte ismeretes volt, kinek munkáit a hazai és külföldi folyóiratok is szívesen közölték s Kuruc idők c. történeti műve tudományos kö­rökben is elismerést s méltó feltűnést keltett. Az utóbbi időkben keveset dolgozott, csak elvétve jelent meg tőle egy-egy cikk, egy-egy ismertetés. Betegsége egészen megtörte, amely most véget vetett a tehetséges férfi életének. A meg­boldogultban Neubauer Ferencné testvérét gyászolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom