Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-22 / 43. szám
1911. október 22. 3 HÍREK. Október 21-, Szüret. A magyar kalendáriumba két gyönyörű magyar ünnepet kellene beiktatni s helyettük elengedném a többi ünnepeket: az Aratás és a Szüret két hangulatokkal, ősi tradíciókkal telt megszentelt napját. Kelet bölcsei a japán nagy természetimádata már régen megérezte, az igazi ünnepek jelentőségét s a cseresznye virágzás ünnepét szentelte meg, mikor a tavasz és megújulás nagy érzését mindenki érzi. Nekünk ilyen két napunk lehetne az Aratás és a Szüret. Mennyi szent hagyomány, poézis igaz hangulat fűződik a magyar szüretek emlékéhez. Badacsony ormain valamikor országra szóló híres vigságok között teltek meg a hordók és csebrek. Talán sehol a világon nincs oly méla mélységes hangulata az ősznek, mint minálunk. A dércsipett piros lombu venyigék felett a magyar őszök mélázó hangulatába, oly igazán magyar lélekből fakadó harmóniával árad ilyenkor az életöröm. A szüreti vigasság magyar vigasság. Köd és enyészet borong a szőlőhegyek ormán s vérforraló magyarok gerezdje éretten mosolyog a tőkék tövén. Fenn az órmokon köd és méla- ság, lenn a völgyben muzsikaszó, vidámság a teli hordók körül. Olyan régi kurucos hangulata van a szüreti nagy tüzeknek, melyeket a hegyek közt gyújtanak s a puskaropogás, muzsikaszó, mind valami néplélekből fakadó életöröm áradása, amely mégis mélabus, mint az ősz és a magyar vigasság és mosolygó, mint a magyar bánat. Lassankint a mai kufár szellem ebből a nagy szimbolikus magyar őszi ünnepből is egyszerű gazdasági aktust formált. Ipari módon, hangulat nélkül préselik a bort a hegyek alján s oly kevesen vagyunk, akik megsiratjuk a vidám szüreti torok hangulatát. És bár igazuk van a reálisan számitó embereknek, mégis kár kiölni a nép leikéből fakadó régi hagyományokat. Ezek az ünnepek tették széppé és vigasztalókká az életet, mit ér a haszon, a. gazdagodás, a tülekedés, ha kivész, megsava- nyodik a kedély, nincs öröm és hangulat. Túl okosak, számítók vagyunk, de a régiekben több élet bölcsesség volt, ők tudtak örülni és szépen élni, mi csak tülekedni tudunk. Eljegyzések. László János bodrog- keresztúri ref. lelkipásztor jegyet váltott Szűcs Károly m. kir. adótárnok leányával: Bős kével. — Bal kő Sándor fiatal mészáros tegnap tartotta eljegyzését Petky Károly polgártársunk leányával: Ilonkával. Esküvő. Kerekes Sándor főgimnáziumi tanár ma lép házasságra Egrespatakon, Csók András körjegyző leányával: Gizikével. Tanuk Virágháti Jenő magyarcsentvei körjegyző és Ajtai Nagy Gábor dr. ügyvéd lesznek. Fráter Loránd. Tehát az estély elmarad! A hetek óta nagy garral hirdetett estély állítólag egy hárfás sztrájkolása miatt elmarad. A nagybányai közönség a szó szoros értelmében fel van ültetve. De tulajdonképen nem is az a baj, hogy Fráter Loránd nem jön, kanem inkább az, hogy neves művészek akartak itt zeneestélyt tartani s kénytelen-kelletlen el kellett őkel utasítani azért, mert jön Fráter Loránd. így most már elmondhatjuk, hogy se’ pénz se’ posztó. Sajnáljuk Bajnóczy Sándort, ki annyit fáradozott s végül is az ügy ódiuma az ő nyakába szakadt. Különben ezt a felültetést megjegyezzük magunknak. Mert semmiféle men- tegetődzéssel nem lehet a baklövést jóvátenni. Egyházkerületi gyűlés. A tiszántúli ref. egyházkerület őszi közgyűlése november 22-én következő napjaira hivatott össze Debrecenbe. A nagybányai ref. egyházmegyét e gyűlésen Széli György esperes és Helmeczy József orsz. képviselő, főgondnok, továbbá Sátor Dávid tanácsbiró, szinérváraljai lelkész és Torday Imre világi főjegyző fogják képviselni. Gyorsírásból órákat ad Várady József okleveles gyorsirástanitó Iskola- ér 1. szám. KTnsy bányai Hírlap Dalestély. A nagybányai Dalegyesület f. év november hó 11-én a Polgári Olvasókör termeiben táncmulatsággal egybekötött dalestélyt rendez. A részletes műsort a legközelebbi számunkban hozzuk. Kiemeljük azonban előre is Mácsai Sándor debreceni theologiai tanár, karra átirt „Vársz-e rám a forrás partján“ cimii dalát, melylyel a theologusok múltkori hangversenyük alkalmával oly nagy sikert értek el. Gaedicke bankháza Budapest, Kossuth Lajos-utca 11. ismét a legnagyobb nyereményeredményeket érte el. A m. kir. szab. osztálysorsjáték szerdai záróhuzása alkalmából ugyanis nyolc szerencsés ügyfele nyerte meg a 605,000 kor onás főnyereményt az 55503. számú 8/8 sorsjegygyei. Nyilatkozat. A ,,Nagybánya“ legutóbbi számában nevemmel kapcsolatban egy cikk jelent meg oly tartalommal, mely szerint én „vezetőtanáromról“ sértő módon nyilatkoztam és ellene heteken át izgattam s e miatt a vezetőség „szabályok szerint“ kizárt a festőiskolából. E téves információval szemben kijelentem, hogy én a nagybányai szabad festőiskolában „tanárt“ nem ismerek; az illető festőtől korrektúrát nem kértem s nem is tartoztam elfogadni. Nem nyilatkoztam róla sértően; az pedig, hogy korrektúráit nem találtam helyeseknek s e véleményemet nyíltabban mertem kimondani, mint más - még nem „izgatás.“ Az ügy személyes részét illetőleg ennek megfelelően jártam el s a vezető „tanár“ megoldási formát ajánlott fel két megbízottam utján ily módon: Ha én kimondom azt, hogy u. n.: „sértő“ nyilatkozatom nem személyek ellen irányult, a vezetőség újból tárgyalni fogja ezt az ügyet. Erre én levélben azt feleltem, hogy ily szellemben vezetett festőiskolának nem leszek többé tagja. Ez a valódi tényállás! E levél hitelesített másolatát bárkinek kész vagyok felmutatni. Ezzel az ügyet részemről végleg befejezettnek nyilvánítom. Harsányt György Lajos. Arany zsebórák és arany láncok állandó nagy raktára Rezső Gyulánál. A nagykárolyi polgármester ünnep= lése. Abból az alkalomból, hogy a nagykárolyiak derék polgármesterét, Debreceni Istvánt, a király ő felsége királyi tanácsossá nevezte ki, tegnap nagy ünnepeltetésben részesítették polgártársai. A városi képviselőtestület díszközgyűlést tartott s este fáklyás menettel tisztelte meg az ünnepeltet. Városunkból dr. Makray Mihály polgármester vett részt az ünnepségen. Keresztelő“ és nászajándékok, gyermek evőkészletek szép kivitelben, jutányos árban Rezső Gyulánál A „Teleki=Társaság“ estélye. November hó 4-én este, a Lendvay színházban a Teleki- Társaság — igen érdekes műsorral, — felolvasó estélyt tart, mely alkalommal zene- és énekszámok is fogják élénkíteni a műsort. Belépődíj nincs, esetleges adományok a társaság nemes céljaira köszönettel fogadtatnak. Bővebben majd jövő számunkban Írunk, a mikor is a megállapított teljes műsort is közölhetjük. Neubauer Margit versei az Ország= Világban. Bájos munkatársunk verseit közli az „Ország-Világ“ október 15-iki 42-ik száma. Örülünk, hogy tehetséges Írónőnket már a fővárosi lapok is kezdik méltatni s büszkék vagyunk arra, hogy a „Nagybányai Hírlap“ bocsátotta őt először szárnyra. Legújabb madéra párnák rum- burgi anyagból 65 krajcárért Kesz- tenbaumnál. A gőzkürt. Olvastuk a múlt héten, hogy Steinfeld Béla megvásárolta az Almer-féle gőzmalmot s még áldomást is adott az István szállóban. Gratulálunk Steinfeldnek a vételhez, de van egy kérő szavunk is hozzá, amit úgy hisszük — minden nehézség nélkül teljesíteni is fog. Sokan panaszkodtak, hogy a malom gőzkürtjével az alkalmazottak visszaélnek. Néha egy félóráig visittatják, úgyannyira, hogy a közelben lakók az idegességtől valóságos őrjöngésbe esnek. Ezeknek az idegeseknek nevében szólunk a gavallér Steinfeld Bélához: Kegyelem! Rendelje el az ott alkalmazottaknak, hogy ne játszódjanak a gőzkürttel, ne vonják kinpadra idegzetünket! Nem lenn.e-e elégséges 3 rövid füttyentést adni, ahelyett, hogy szörnyűséges skálákat játszanak végig rajta ? Bánffy Dezső szobra. Vettük e felhívást: Hazánk közönsége áldozatkészségéhez fordulunk, midőn kérjük, tegye lehetővé, hogy báró Bánffy Dezső emléke megörökittessék. A nemzeti alapon álló magyar állam-férfi előtt évszázadokon át el volt zárva az ut, hogy állami életünknek tényleg irányt szabjon; ez okozza, hogy mai napig kevés olyan politikusunk támadt, aki bírja az államvezetés és igazgatás művészetét. Báró Bánffy Dezső pályájának összes mozzanata fényesen bizonyítja, hogy ezekkel a tehetségekkel nemcsak teljes mértékben rendelkezett, de mindeniket egyesíteni tudta a fajszeretet melegével és annak belső értékével. Eszményiesen önzetlen nemzeti cél, kitartó munkaszeretet, lankadatlan férfias erély vezette minden törekvését és az O szellemének minden idegszálát. Az erős, következetes jellem erejével ragaszkodott elveihez; azoktól soha el nem tántorodott, azokkal szemben soha meg nem ingott. Követendő példát nyújtott a parlamentarizmus egyik fontos tételére, mert meggyőződése kizárta azt is, hogy, midőn, a miniszterelnöki méltóságból eltávozott, támogassa azt a politikát, mely az övétől külömbözött férfias szilárdságban. Báró Bánffy Dezső szelleme átértette a magyar faj európai helyzetének azt a mozzanatát is, hogy nemzetünk létét az a szerep biztosítja, melyet mi magunknak kivívunk a nyugati civilizáció utjain és ha azzal együtt haladni akarunk, nem riadunk vissza azon áldozatoktól, melyeket az általános emberi törekvések menete megkövetel. A halál immár feltárta báró Bánffy Dezső politikai pályájából azt, ami abban értékes, a mi abban maradandó. Mert látjuk, hogy életének minden pillanatát a kimerithetlen munkavágy és az a magyar nemzeti érzés ereje fonta egybe, amely sohasem pihent meg, a mely sohasem változott. Életének homokóráján lepergő gránit-szemek megteremtették azt a talajt, amelyre hisszük, reméljük, politikai barátainak éppen úgy, mini: ellenfeleinek áldozatkészsége ráhelyezi az Ő egyéniségéhez méltó, annak megfelelő elismerést: a maradandó és szilárd ércemléket. Az Ő emlékének elhelyezésére annak a megyének a székhelye a legméltóbb, ahol 15 évre terjedő főis- pánsága alatt oly sok példáját adta a modern, demokratikus áliam és közigazgatási élet megalapozására, a társadalmi erők kifejtésére; és annak a szellemnek megtestesítésére, melynek mind e mai napjg egyetlen, következetes, rendületlen hive Ő volt. Szellemének és munkájának emlékét országos részvéte által az erdélyi részekben megörökíteni azért látnok szükségesnek, mert annak ereje és értéke éppen itt: a nemzetiségi ellentétek és a részleges ön- kormányzati állami élet körében tör elé legméltóbban, mint előre vetett sugara báró Bánffy Dezső országos politikájának és miniszterelnöki munkájának. Itt szükséges, mert itt tanulságos az a látható jel, melyet egy vármegye hálája kezdeményez, de a melyet egy ország elismerése valósit meg. Bizalommal kérjük ez okból tisztelt Cimet, hogy adományával is ismerősei körében gyűjtéssel e célt előmozdítani kegyeskedjék. A befolyó adományokat a gyüjtő-iv kíséretében Ilosvay Jenő kir. tanácsos, Dés r. t. város polgármesteréhez, mint az emlékbizottság pénztárosához Désre méltóztassék beküldeni. Dés, 1911. évi október hó. A Báró Bánffy Dezső Emlékbizottság nevében: Gróf Bethlen Balázs Szolnokdoboka-megye főispánja, mint az Emlék- bizottság elnöke. Maiéter Zoltán udv. tan., a Szavosvölgyi vasút vezérigazgatója, biz. alelnök. Voilh Gergely kir. tan., nagybirtokos, biz. alelnök. Sterba Dezső a Szamosvölgyi vasút főfelügyelője, biz. alelnök. Dr. Torma Miklós biz. alelnök. A „Vasárnapi Újság“ október 22-iki száma Liszt Ferenc születésének százéves évfordulójával foglalkozik. Gróf Zichy Géza, Hampelné Pulszky Polixéna, d’Izos Kálmán, Csudáky Bertalan cikkei a Lisztre vonatkozó képek, reliquiák, torzképek stb. nagy sokasága valóságos ünnepi albummá teszi a számot. Ezenkívül vannak még a számban képek a hét aktualitásairól: a mély-furók kongresszusáról, Márkus László Attila-darabjának előadásáról a Nemzeti Színházban, a Tájfun párisi előadásáról, Márk Lajos amerikában festett képeiről, az egri szüretről stb. Szépirodalmi olvasmányok : Lampérth Géza és Majthényi György versei, Kaffka Margit regénye, Krúdy Gyula novellája, Athértőn angolból firditott regénye. Tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjátékstb. - A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt kor., a „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. kerület, Egyetemutca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsób újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér.
