Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-19 / 8. szám
1911. február 19. N agy bányai Hírlap 3 A kaszinó közgyűlése tegnap d. u. 5 órakor volt nagy érdeklődés mellett, melyet az keltett, hogy szóba került a Kaszinónak az István-király szállóba való átköltözése. Lapunk zárta miatt a részletes referádát csak jövő számunkban hozhatjuk. Az esti Széchenyi lakomára közel százan iratkoztak fel, sokan a nők közül is, úgy hogy az előre láthatólag jól sikerült. Az emlékbeszédet dr. Renc János főgimn. igazgató tartotta. Legszebb China-ezüst tárgyak és evőeszközök nagy raktára Rezső Gyulánál. A hernyó és a cserebogár kötelező irtása. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter körende- letet intézett valamennyi törvényhatósághoz, melyben elrendeli, hogy legkésőbb február 28-áig a legtágasabb körben hirdessék meg a hernyó, vértetü és cserebogár irtásának kötelezettségét. A szigorú körrendeletnek, mely birság kirovásával fenyegeti meg a mulasztókat, az a magyarázata, hogy az alsófoku hatóságok még mindig nem elég szigorúan hajtják végre a mezőrén- dőrségre vonatkozó törvény szakaszait, mert a községi elöljáróságok a mulasztókkal nem járnak el kellő erélylyel. Ennek következtében vidékenként a hernyó, vértetü és cserebogár rendkívül nagy károkat szokott okozni, sőt itt-ott az egész termést elpusztítja. A miniszter kötelezőleg elrendeli, hogy az almafát pusztító vértetü és általában a gyümölcsös és szőlőben oly nagy károkat tevő cserebogár miként való kiirtásáról, a tennivalók sorsáról a gazdákat s munkásokat körülményesen tájékoztassák és oktassák ki. S mivel a cserebogárnak éppen erre az évre számíthatunk nagymértékű rajzására, a miniszter különös súlyt helyez arra, hogy a cserebogár irtása körül a gazdák a kárttevő rovar ellen egységesen fognak védekezni, de e mellett utal arra is a miniszter, hogy voltaképpen a cserebogár pusztító pajorját gyakori szántással és a pajornak ki- szedegetésével az egész évben foganatosítani kell, ha a kegyetlenül falánk, pusztító bogártól a gazdák megszabadulni akarnak. Tekintettel arra, hogy Szatmár- megye a legnagyobb almatermelő megyék egyike az országban, a földmivelési miniszter rendeletét mi is a gazdaközönség figyelmébe ajánljuk. Gólya János (Felsőbányai-utca 48. sz.) készít a városi szabályrendelet értelmében cement- és vízvezeték- csatornázásokat, fiirdő- és árnyékszék- berendezéseket együttesen és külön-külön, jutányos árak mellett. A „Vasárnapi Újság“ február 19-iki számának legnagyobb érdeklődést keltő közleménye az Izabella bálról fölvett pompás képek, melyek a bájos, magyaros bál egyes mozzanatait, azok résztvevőivel, nagyon érdekesen mutatják be. A többi képek közt érdekesek a Magas porta égéséről, a zalaegerszegi Csányi-szoborról, a tátralomnici téli sportéletről s az ott felállított új drótkötél-pályáról, a Panama-csatorna építéséről, a new-yorki nagy robbanásról stb. közölt képek. Szépirodalmi olvasmányok: Rákosi Viktor regénye, Telekes Béla és Dutka Ákos versei, Bállá Ignác novellája, Marcelle Tinayre franciából fordított regénye. Egyéb közlemények: cikk a bécsi Rothschildokról, Alexander Bernát színházi cikke, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt kor., a „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. kerület, Egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagyérdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában lévő Lendvay-téren a „Nemzeti-Szálló“ helyiségében megfelelő istálló és kocsi-szin áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisítatlan italok mindenkor kaphatók. Tisztelettel a vendéglős. Pali és Felix, két kis fiú - Szinnyei-Merse Pálnak, a nagy festőművésznek unokái látogatták meg a minap a Jó Pajtás szerkesztőségét. Ők hozták Faragó Gézának azokat a pompás képeit, melyeket a kitűnő művész számukra rajzolt s melyek közül az elsőt legújabb, február 19-iki számában közli a Jó Pajtás. Sebők Zsigmond és Benedek Elek kedves gyermeklapjának ugyanebben a számában egész sereg érdekesebbnél érdekesebb kép van: Dörmögő Dömötör kalandjai Debreczenben, Szívós Béla elbeszélése, Lampérth Géza és Bányai-Rácz Sándor versei, Elek nagyapó meséje, Márton Ferenc szép képe, Váradi Antal cikke a régi Budapestről, Rákosi viktor pompás regénye, tréfás cikk (képekkel) a fogfájós elefántról. Kis Krónika rovat aktualitásai, a rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki a szám rendkívül gazdag és érdekes tartalmát. - A Jó Pajtás-t a Franklin Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s kívánatra mutatvány- számokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala (Budapest, Egyetem-u. 4.) Pályázat. A nagysomkuti járásbíróságnál betöltendő irnoki állásra 4 hét alatt lejáró pályázat van hirdetve. Kérvények a szatmárnémeti kir. törvényszék elnökéhez adandók be. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál febr. 12-től a következő bejegyzések tétettek: *Születtek: febr. 10. Kovács István szij- gyártómesternek halvaszületett leány; febr. 11. Ferszigán István napszámosnak „György“; febr. 5. Berindán Pál fuvarosnak „Mária“; febr. 9. Szarka László bányamunkásnak „Sándor“; febr. 12. Gorgán János napszámosnak „Sándor“; febr. 9. Tivadar Mária napszámosnak „Géza“; febr. 12. Somotyuk János erdőmunkásnak „Mária“; febr. 10. Kardos Károly zenésznek „Pongrácz“; febr. 13. Csicsó Demeter napszámosnak „László“; febr. 15. Danyiluk Flórián erdőmunkásnak „Flóri“; febr. 13. Gersch Mór mészárosnak „Irén“ nevű gyermeke. Meghaltak: febr. 9. Sándor Mária, gk., 6 hónapos, bányamunkás gyermeke, tüdőgyula- dásban; febr. 13. Szabó Teréz özv. Augusztái Tamásné, rk., 88 éves, nyug. bányászná, vég- elgyengülésben; ,febr. 13. Kovács József Zoltán, gk., 2 hónapos, kertész gyermeke, tüdőgyula- dásban; febr. 13. Mezei Lajos, ref., 22 éves, fuvaros, mellhártyagyuladásban; 1910. szept. 14. Kis Róza, rk., 4 hónapos, bányamunkás gyermeke, görcsökben; febr. 14. Ferenczi László, gk., 4éves, bányamunkás gyermeke, szamárhurutban; febr. 16. Kretz Flóri özv. Popán Demeterné, gk., 40 éves, napszámos, méhrákban; febr. 16. Oncsa Flóri, gk., 2 éves, fuvaros gyermeke, torok- difftheriában. Házasságot kötöttek : Ancsa András napszámos és Gergely Anna napszámos nagybányai; Porcsai József molnársegéd, zsibói és Székely Nagy Ilona nagybánya-borpataktelepi; Morzsa István villamossági társascégnél szerelő és Kosztin Róza elvált Pap Györgyné nagybányai; Kosztin Demeter parkett asztalos-segéd és Márk Anna szakácsnő nagybányai; Moldován Mihály erdőmunkás és Jancsiik Flóri nagybánya-fekete- patak-telepi. Kihirdetés alatt állatmlc: Filep György bányamunkás és Molnár Róza Mária szolgáló nagybányai; Szigyártó János kereskedő és Rá- bay Margit Jolán varrónő nagybányai lakosok. Ügynökségi irodámban alkalmazást nyer egy kereskedelmi iskolát végzett, német nyelvet teljesen biró, valamint a gépírásban gyakorlott leány. Schwartz Sámuel. (Kossuth-Lajos-utca.) Frack-ingek és frack=mellények, cilinderek mesés szép kivitelben Kardos Jenő üzletében kaphatók. Keresztelő- és nászajándékok, gyermek evőkészletek szép kivitelben, jutányos árban Rezső Gyulánál CSARNOK. Az unalom. Mikor kezdődik az emberi életben az unalom ? s mik az indító okai ? Erről a tárgyról egy francia bölcsész könyvet irt, melynek lapjain sok megfigyelésre méltó van, habár — úgy látszik, — a mi bölcsészünk meglehetős sok maliciával is rendelkezett. Általában azt tartjuk, hogy csak az üres ember unatkozik. Kinek lelke a szépért, jóért, nemesért hévül, ki örömét, gyönyörűségét találja a zenében, irodalomban, tudományokban, művészetekben: az sohasem unatkozik ! Az üres ember - természetesen, — nincs mivel foglalkozzék, — s unja magát. A francia bölcsész a házasságon kezdi, mely kutforrása az unalomnak. Azt mondja róla, hogy a házasság nem egyéb, mint két lénynek szűk korlátok közé szorítása, kik arra vannak ítélve, hogy egyéniségüket átalakítsák, jellemsajátosságaikat megváltoztassák, vagy elnyomják, s ugyanegy színvonalon állhassanak meg egymás mellett, megérthessék és megszeressék egymást; egy szoros szerződés, melynek alapján a házasfelek kölcsönösen egymás semlegesítésére törekednek. Ez a helyzet tehát az unalom melegágya! Már a jegyesség idejében ott lappang az unalom. A fiatal leány — kit előbb talán az udvarlók egész serege vett kürül, - most egyszerre csak egyetlen férfiúval áll szemben, a ki komoly udvarláshoz kezd s már leköszönt szabadságáról, s kegyelemre megadja magát. O, a ki egy egész női világ birtokosa volt, s felelősség nélküli királynak érezte magát: búcsút mond e dicsőségteljes uralkodásnak, e gondtalan polygamiának s egyetlen szerelmi érzéssel helyrehozhatatlanul sáncolja körül magát. S itt már az unalom nyíltan felüti fejét. De aztán jön a nászút, a mi nem egyéb, mint cél nélküli futás, mely egy zavarba ejtő benső- séget teremt a két lény között, mert ha öleléseikből kibontakoztak, — az ifjú _ házasoknak nincs mit mondaniok egymásnak. És elkezd ez a két lény unatkoztni. Miért? Mert egyik a másiknak foglya. Már most mit fognak tenni ? Figyelik, tanulmányozzák egymást és jóhiszeműen keresik a boldogságot viszonyaik harmonikus elrendezésében. Minden külön cselekvés szigorúan tiltva van. Tehát kettesben unatkoznak s szorosan egymás oldalán haladnak a nagy nyilvánosság széles országutján. S előáll a kérdés: a kettő közül melyiket ejti inkább hatalmába az unalom ? Természetesen a férjet! A férfi lényének eleme a mozgás, figyelemmel kiséri a világ, az eszmék harcát, tanul, következtet, összehasonlít; vagyis lelkét a házi kör nem töltheti be egészen. Az asszony az egyhangúság ellenében figyelemreméltó türelemmel van felruházva. A háztartással járó munkák nyűgét, ezer apró kellemetlenségeit megszokja és szelleme nem fürkész ismeretlen örvényeket. Mint királynője kicsiny világának, — csodálkozva észleli férjén a változást és ha gyermekei vannak, — nem fogja követni férjét az unatkozás birodalmába. Hol azonban hiányzik a gyermek, ez a véghetetlen fenséges isteni-áldás, ott a valóban művelt nő kölcsönös megegyezéssel hordozza az unalom nyűgét. De erre hivatással kell bírni. Azonban általánosságban, a család körében azok unatkoznak, kik annak összhangjába nem tudnak beleilleszkedni, az olyan egyének, kiknek jellemük a családban ápolt érzelmekkel, szokásokkal, a családi élet szellemével egyenes ellentétben áll. Különösen becsvágyó, érzéki emberek. Ezek már vérmérsékletüknél fogva sem alkalmasak a virágházi életre, hol a családi érzés virul. Ezek az emberek otthonukban nemcsak az arcokat, de a hangokat is félik. Ha ezek a hangok megcsendülnek, - álmositó a hatásuk. Miről lehet fölismerni az unalom kezdetét, ha az az otthon bástyáin belöl lábra kap ? Az emberek kerülik egymást, a lehető legkevesebbet beszélnek, félig zárt szemhéjak alól szórakozott pillantásokat váltanak s járásuk álomkóros. Ezeknek semmisem gyötrőbb, mint egyetlen lénynyel való folytonos érintkezés, mert mindig egyazon helyen ütközik belé, s e folytonos súrlódásból szükségképen seb támad. A külvilág ellentéteket állít elénk: otthonunkból kilépve hangunk teltebb, szint, csengést nyer, fesztelenebbül mozgunk, s cselekedeteink merészebbek lesznek, mert a külvilág a pezsgő, hullámzó mindenség. Csak egy érzés van, mely hatalmas ereje és fölényénél fogva nem esik martalékul az az unalomnak: a tiszta, lelki szerelem. Ez az, a mi a tüzétől tulhevitett lélekben fokozott tevékenységet,^ szenvedély folytonos hullámzását idézi elő. Életre hívja a szunynyadó képességeket, szárnyat kölcsönöz a tehetségeknek s fényét, erejét emberi lények ujjongásának egybeolvadó összhagjából meriti. Ellenben az érzéki szerelem az, mely a gyors halál veszélyének leginkább ki van téve. A gyönyörnek csak egy dallama van. De az okos emberek, az előrelátók nem ismétlik meg gyakran, hanem a lelki érzések eszményi légköre felé irányítják szerelmüket. Ama messzire szétágazó okok közül, melyek az unalomnak életet adnak, utalunk a kimerültség szülte unalomra, mely azonban már a pat- hológia körébe tartozik. Minden unalom között az egyhangúságból eredő unalom az, mely a mindennapi élettel legszorosabban összefügg. Hatása alól ki nem vonhatja magát senki, el nem kerülheti, nem szabadulhat tőle. Nincs az a ragyogó nap, melyre szürke árnyékképen néha reá ne borulna. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete.
