Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

1911. május 28. N agy toányai Hírlap 3 Erre utalja őt azon körülmény, hogy a kis országnak 2000 mtr. parthosszusága van, el­lenben földje elégtelen, silány s a reáforditott fáradságot nem téríti meg, mig a kereskedelem könnyebben adja a jövedelmet. Marhatenyésztése nem nagy, mert hát a hegyek majdnem kopárak. A legelőterület is gyenge. Az egész ország területe 64.679 gr-mtr. lakosainak száma 2,433.806. Évi költségvetése : 120 millió bevétel, 117 millió kiadás. Szárazföldi hadserege 22.400. Van 5 páncélhajója, 26 hadi­gőzöse, 31 torpedóhajója. Összesen 3865 ten­gerésszel. Búzát, árpát, tengerit termelnek, sok helyen a hegyekben: ez az egyedüli kenyerük. De legfőbb terméke a szőlő, mert ezt körülbelül 1270 kilóméternyi területen termelik, ebből 30 — 40 millió Drahma bevételük van. A borok 4-5 millió Drahmát jövedel­meznek. Az eperfatenyésztés alább szállott és helyet engedett a szőlőtermelésnek. A fő kivitelük az olajbogyó, mely azon­kívül megsózva kenyérrel a szegényeknek leg­főbb élelmi cikke. A füge is nagy Export cikket képez és a smyrnai fügénél alig állnak hátrább. Ipar tekintetében Görögország a kezdet elején áll. A legfőbb kivitele pedig a márvány, ezek a márványbányák a régi időkben is híresek voltak; a többi között a párosi, pentelikoni és a hijmettosi. Ezzel számot adtam arról, amit Görögor­szágról elmondani óhajtottam: bocsánatot kérek, ha hosszadalmas voltam, de én azon hitben voltam, hogy olvasóim mind görög barátok s hogy önöket minden érdekli, ami Görögországra vonatkozik és boldog volnék azon tudatban, hogy a lelkes ifjúságból csak egyet is sikerült megnyernem a görög kultúrának. (Vége.) HÍREK. A ligetben. Május 27. „Ujjé, a ligetben nagyszerű!“ Ezzel a száz­szorosán elkoptatott nótával indultam a múlt napok egyik alkonyatán a ligetbe. Vendégeim voltak, bájos asszonyok, gyermekek idegenből s kivittem őket a páratlan szépségű „Széchenyi ligetbe.“ Alkonyat táján micsoda fenséges illat terjeng minden oldalról! A virágba borult hegy­oldalak, a szőlőkertek a fák közül kicsillanó vil­lákkal, a Foghagymás felől rohanó kristály patak: minden mintha a bibliai paradicsomkertet vará­zsolná szemünk elé! Gyönyörűséges asszonyok, leányok a sétányokon, nem ugyan paradicsomi divat szerint, mert a levegő hűvös, de annál pazarabb uj divatu szűk szoknyákban, Napoleon kalapokkal s a kalapok alatt bűbájos arcocskák­kal, tűzben égő szemekkel. Hát mindezt nap-nap után élvezheti az, ki nem röstelli oda kifáradni s a poros városi levegőt felcserélni óhajtja az éltető ózonnal. Nem is azt akarom megírni, mert arról ugyan már versek is jelentek meg, himnuszi hangokkal dicsőítvén a mi gyönyörű ligetünket. De valami olyasmit akarok feljegyezni krónikaképen, ami ritka emberrel történik meg a ligetben. Pirulok, ha rá emlékezem! Pirulok, hogy az idegenek előtt a mi bányásznépünk oly szé­gyenletes alakban mutatta be magát. Az itteni bányásznép nagyrésze tisztességet tudó, illedel­mes, jóravaló. Kár, hogy egyesek az ő durva­ságukkal árnyékot borítanak társaikra. Szinte röstellem elmondani. Pedig jó, ha tudomást vesznek róla azok, kik napi fáradalmuk után egy kis jó levegőt akarnak ott élvezni, — meg aztán tudják meg azok is, kik a bányász név becsületét megőrizni vannak hivatva, hogy minő selejtes elemek vannak közöttük. A tó mellett egy hosszú pádon nagy tár­saság ült: bányászok, asszonyok, gyermekek. Csöndes beszélgetésbe voltak elmerülve, mikor arra mentem vendégeimmel. De mint megváltozott egyszerre a csöndes társaság! Durva, káromló szavakkal illettek bennünket; szidalmazták az úri osztályt a legocsmányabb szavakkal. S vájjon miért? Talán azért, hogy hosszú, fáradalmas munka után nekünk is eszünkbe jutott egy kis éltető levegőt szívni ? Nem akarok szociológiai megjegyzésüket fűzni e durva inzultusokhoz. . . . Mély szomorúsággal mentem tovább. A káromló szavak csak úgy röpködtek utánunk, mint valami éhes hollók; a fiatalabbja énekszóval kisérte a hősi kifakadásokat: „Ujjé, a ligetben nagyszerű!“ Gyermekszinház. A Kossuth-utcai állami iskola tanulói junius hó 1-én a Lendvay szín­házban Dr. Komor Gyulának, á Vígszínház tit­kárának gyönyörű négyfelvonásos mesejátékát fogják eljátszani, melyet Dr. Komor Arany ,,Jóka ördöge“ cimü költeménye után ugyané címmel dolgozott fel. A vígjátékhoz a kedves fülbemászó zenét Steplianiresz Károly vigszin- házi karnagy irta. Ez érdekes gyermekelőadásra, felhívjuk a közönség érdeklődését. Az előadás jövedelme a szegény iskolás gyermekek javára lesz fordítva. Iparművészeti előadás. Dr. Tantossy József, a budapesti iparművészeti muzeum őre, a helybeli Múzeum-Egyesület kérése folytán junius 10-én városunkban, a Lendvay színházban az ékszerek művészettörténeti fejlődéséről elő­adást tart. Az István király szálló-bérlő r. t. igazgatósága a maga részéről is elősegíti a elő­adás sikerét, a mennyiben csakis készkiadásai megtérítésére reflektál, hogy a tiszta jövedelem­mel a Múzeum-Egyesület kizárólag rendelkez­hessék. Állami iskolák látogatása. A legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen Falussy Árpád közigazgatási bizottsági tag kérdést intézett Bodnár György kir. tanfelügyelőhöz, hogy az öt évvel ezelőtt felállított lacfalusi állami elemi iskola minő eredménnyel működik. A kir. tanfel­ügyelő megnyugtató fölvilágositását örömmel vette tudomásul a közig, bizottság. Ennek kap­csán a kir. tanfelügyelő meghívására elhatározta a közig, bizottság, hogy időnként a vármegyében felállított állami elemi iskolákat meglátogatja és ezen kirándulások rendezésére a szatmármegyei Széchenyi társulatott kéri föl. Az első ily kirán­dulás most hétfőn volt, mikor is Madarassy Dezső, a Széchenyi társulat lelkes igazgatója hívta össze a kirándulás résztvevőit. A látogatáson Csaba Adorján főispán, Madarassy Dezső, Mándy Zoltán, Bodnár György, Faragó Jenő segécftanfelügyelő, dr. Makraymihály, Damokos Ferenc, L. Bay Lajos, Farkas Jenő felsőbányái polgármester, dr. Moldován Ferenc, Bradofka Frigyes és Münich Sándor vettek részt. Az illustris társaság teljes megelégedéssel tapasz­talta a lacfalusi kis oláh gyermekek nagy elő- haladását s szívesen gratulált Bodnár György tanfelügyelőnek, kinek különös gondja van arra, hogy a nemzetiségi végvidékeken az állami iskolák feladatuk magaslatán működjenek s a magyaro­sodást elősegítsék. — Lacfaluból jövet Felsőbánya város a társaságot ebédre vendégéül látta. Nyári mulatságok. A nagybányai régi daíegyesület hosszas vívódás után ismét egész­ségesen talpra állott s uj tagokkal megerősödve junius 17-én, a ligetben dalestélyt rendez. A dalárdát ismét Szaucsek István dirigálja. Illő volna, ha a közönség a sok bajjal küzködő dalárdát a jövőben lelkesebben támogatná. - Az iparos ifjak önképző egyesülete pedig julius 1-én fog a ligeti kioszkban táncestélyt rendezni s ezt nehány vonzó és érdekes attrac- tióval teszi változatossá. — A nagybányai Jótékony Asztaltársaság szintén julius 1-re tűzte ki táncmulatsága határ napját s igy e két mulatság rendezősége még meg kell állapodjék, hogy egyikük más napra helyezze át a terminust. Arany zsebórák és arany láncok állandó nagy raktára Rezső Gyulánál. A szatmári jubiláris kiállítás. A szat­mári gazdasági és ipari kiállítás áüattenyésztési és növénytermelési csoportbizottsaga folyó hó 24-én tartotta alakuló gyűlését. Miután a ki­állítás szorosabb értelemben vett mezőgazdasági jellegét főleg e két csoport van hivatva kidom­borítani, e csoportbizottságok megalakításánál a kiállítás igazgatósága igyekezett mindazokat a gazdákat bevonni, akiknek agilitása garancia arra, hogy e csoportok sem maradnak hátra a bányászati, erdészeti, gyümölcsészeti csoportok mellett, melyeknek vezetői elismerésre méltó akciót fejtenek ki a siker érdekében Az állat- tenyésztési bizottság elnökéül Szuhányi Ferenc országgyűlési képviselő, előadóul pedig Tichy Gyula m. kir. gazdasági felügyelő lettek meg­választva. A bizottsági tagok megválasztása után a vita főleg a körül folyt, hogy az álattenyész- tési csoportot, tekintettel annak igen nagy ki­terjedésére és fontosságára: szarvasmarha, ló, sertés és juh alcsoportokra kell osztani, ame­lyeknek rendezési ügyeit külön-külön albizott­ságok végezzék. Ez életre való indítványt az értekezlet egyhangúlag elfogadta. A növényter­melési bizottság elnökéül Helmeczy József or­szággyűlési képviselő, előadóul pedig Máték László gazdasági szaktanár választatott meg. * Legszebb Panamák Kardosnál kaphatók. * Vasutgyülés. A nagybánya-zsibói h. é. vasút részvénytársaság szerdán tartja 12-ik évi közgyűlését Budapesten. A zárszámadási adatok szerint a vasút múlt évi nyeresége 105.750 kor. 58 fillér. Törzsrészvénytőke 2,072.000 K, az el­sőbbségi kötvények névértéke. 5,131.200 K. Felet­te kívánatos volna, hogy a mi érdekeltségünk a közgyűlésen ismét minden követ megmozgasson, hogy a vasútnak városunkat teljesen elhanyagoló politikája végre valahára előnyösen megvál­tozzék. Bonyodalmak a gyermekszinház körül. Mint a hogy a jó király atyja a népének, ép ilyen a polgármester is, mert csakis ez alapon magyarázható meg, hogy mely jusson avatkozik abba a mi polgármesterünk, hogy az iskolás gyermekek ne este 7 órakor kezdjék el a mese­játék előadását, hanem 5 órakor. E sorok írója abba a szerencsétlen helyzetbe van, hogy nem mint szülő, sem mint polgármester nem elfogult s ezért méltán, de objective, törheti az elkese­redett szülék nagytömegével azon a fejét, hogy mire való e kis dologból kabinetkérdést csinálni akkor, amikor a polgármester a maga ügyes két fiát már 5 órakor le is fektetheti, mert hisz ők — az ügy ártalmára — nem vesznek részt a „komédiázásban“, a hogy némelyek a szellemi szükséglet egyik legjellemzőbb kifeje­zési módját bélyegzik meg! Akkor hát, midőn a polgármester, még mint ilyen is, absolute mi joggal sem rendelkezik kicsiny polgártársai kedv­teléseinek irányításában, sőt mint szülő se ér­dekelt : valóban érthetetlen, hogy az ellen­szenvet ott kelti fel maga iránt, a hol még csak gondolatban sem vétkeznek a mindenható polgármester ellen, aki nemcsak az utca-tes­teket tépi fel, hanem a gyermekek szivét is, aki nemcsak hidat rombol, hanem belemarkol a gyermekiélek bűbájos álmába is, hogy elpitye- redésre íakaszsza a mosolygó ajkat! Ügy hírlik, hogy a szülék, mint városatyák, a napokban rendkívüli közgyűlést fognak összehivatni, hogy a polgármester zsarnoksága ellen kellő formában tiltakozhassanak s őt a pedagógiai politizálás káros voltáról meggyőzzék ! Olcsó és megbízható bevásárlási forrás! Alapittatott: 1894=ben. Rezső Gyula ÉKSZERÉSZ = NAGYBÁNYA, = Rákóczi=(Fő)-tér 22. Alapittatott: 1894=ben. ____ Ajá nlja dúsan felszerelt raktárát az összes híres gyártmányú arany=, ezüst* és nickel órákban. Nagy választék arany* és ezüst ékszerekben ' ■ ■■■■■— továbbá valódi és China=ezüst dísztárgyakban és evőeszközökben. .. . —

Next

/
Oldalképek
Tartalom