Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-14 / 20. szám

2 Nagybányai Hírlap 1911. május 14. Az érdeklődés felkeltésére és fen- tartására jutalmakat lehetne s kellene kitűzni kisebb összegből, de legalább tizet, hogy minél többeknek legyen kilá­tása az elnyerésre, oly kikötéssel, hogy ugyanaz a lakás azonban pl. három éven­ként csak egyszer részesülhet kitünte­tésben. Ilyen formán nemes és ered­ményes verseny támadna, melynek az egyesek és az egész város egyaránt hasznát venné. A Kálvineura nagy hangversenye. Hogy Soltész Elemér kiváló pap, azt min­denki tudja, de hogy hangverseny- és bálren­dezői minőségben is elsőrangú, — azt csak most tudta meg a nagybányai közönség. Egy olyan magas nívón álló hangversenyt, pompás bált ütött nyélbe rövid pár hét alatt, hogy évekig fogja a közönség emlegetni s a lelkészárvák hálája örökíteni meg nevét. Nagybánya lelkes közönsége valláskülönb­ség nélkül oda állott a kibontott zászló alá. Mert mi volt a jelige ? A könyörület! A harc­sorból kidőlt protestáns lelkészek árván maradt gyermekeinek kell hajlékot emelni, hogy meg­mentsék a szinmagyarságnak ezt az értékes elemét. A könyörület, az igazi emberszeretet legfenségesebb érzése járta át a sziveket, mikor a támasznélküli magyar árvák segélyezésére tülekedve vitte a közönség a maga filléreit. A magasztos eszme Kiss Ferenc püspök­ladányi lelkész szivében hajtotta ki első csiráját; ő indította meg az országos mozgalmat mintegy félévvel ezelőtt s azóta fáradhatatlanul agitál, cselekszik, hogy nemes törekvését siker koro názza. Eddigelő - mint hallottuk, - már 19 vidéki városban fényes sikerrel valósította meg Kiss Ferenc kitűzött céljait, de hogy anyagi siker tekintetében Nagybánya a vezető szerepet ragadta el, az mindenesetre városunk dicsősé­gére szolgál. Szombaton délután a gyorsvonattal érkez­tek a vendégek, kiket a vasúti perronon nagy közönség várt Torday Imre h. polgármesterrel az élén, ki rövid, de lelkes szavakkal mondott „Isten hozottat“ a kedves vendégeknek. Az érkezők nevében Csiky Lajos theologiai professor válaszolt s a debreceni énekkar a jeligét éne­kelte el. A gyorsvonaton érkeztek: Csiky Lajos, Dr. Lencz Géza tanárok, Jánossy Antal ének­vezér, Jánossy Zoltán debreceni és Kiss Ferenc püspökladányi lelkészek és Mácsciy Sándor tanár vezetése alatt a következő főiskolai hallgatók : Babus Gyula, Balogh Mátyás, Bányai Lajos, Bay József, Bodnár László, Csompó András, Csűry István, Dancsházy Sándor, Egey István, Farkas Sándor, Fóris Endre, Hodossy Orbán, Hörömpő Dezső, Kiss József, Kocsis Kálmán, Konya Gábor, Kovács László, Márton Sándor, Masáth Ferenc, Nagy Béla, Nagy János, Nagy Károly, Nemes Imre, Palágyi István, Sándor László, Soós Jenő, Streleczky Sándor, Szabó Lajos, Szathmáry Károly, Szőnyi József, Tariska Gábor, Tóth Gyula, Vince Lajos és Vörös Lajos. A vidékről pedig: Sátor Dávid szinérváraljai, Szabó József aranyosmedgyesi, Nagy Lajos felsőbányái, Oláh Sándor szamoskrassói, Melegh Albert kőszegremetei, Kiss Sándor misztótfalusi és Miszti Mihály józsefházai lelkészek. A hang­verseny napján érkeztek: gróf Teleki Lászlóné, Teleki Ádám gróf, Teleki Éva grófnő, Degen- feld Sándorné grófné, Degenfeld Miksa gróf, Blomberg bárónő, Degen feld Béla gróf, Böször­ményi Zsigmond, Helmeczy Pál, Dr. Hadady Lajos és mások. Felsőbányáról, a polgármesterrel élén - igen sok vendég. A vendégek nagy részét szives vendégszeretettel a nagybányai közönség szállásolta el. Vasárnap délelőtt 10 órakor isteni tisztelet volt az ev. ref. templomban, melyet ez alkalom­mal zsúfolásig megtöltött a közönség. Az ünnepi beszédet Jánossy Zoltán deb- reczeni pap tartotta. A prédikáció magas szárnyalásával mély hatást tett a közönségre. A khóruson a debreczeni énekkar adott elő két gyönyörű darabot Mácsay tanár dirigálása mellett. Este V29 órakor kezdődött a hangverseny a már ismertetett programm szerint. Itt hallot­tuk Kiss Ferencet először. Meglepett mindnyá­junkat művészi szónoklatával, gyönyörű beszéd­jével, mely óriási tapsvihart váltott ki. László Jánost már ismertük egyházi szónoklataiból ; ez alkalommal Szabolcska egyik gyönyörű költe­ményét szavalta el művészi törekvéssel. Tóth Gyula joghallgató tréfás előadásával bebizonyította, hogy nemcsak a törvényszék előtt lesz kiváló védő, de a színpadon is meg­állja helyét s sok hivatott színészt tudna hát­térbe szorítani. Jánossy Antal énekvezérnek (dicséretéül csak annyit említünk föl, hogy a budapesti Opera 7000 korona fizetést Ígért neki, ha szerződik. Hangja nagy terjedelmű, tiszta, csengő s Borbás Géza tanár kitűnő kísérete mellett pompásan érvényesült. Balezer György­im, Dr. Homola és Alföldy Zoltán triója a klassikus zeneértők előtt valóságos csemege volt. Mindhárman kész művészek, kik bárhol megállhatják helyüket. Csiky Lajos tanár sza­bad előadása, csevegése üditőleg hatott minden­kire s kedves modorával, behizelgó hangjával meghódította a közönséget. Az ünnepélyt Soltész Elemér lendületes zárószava fejezte be, mit zajos éljenzéssel foga­dott a közönség. Szándékosan hagytam utoljára a főiskolai énekkar szereplését. Úgy is kezd­hetném, hogy „Venio nunc stb.“ 34 fiatal ember ajkán fölcsendültek a szebbnél szebb dalok, a legművészieseb piano-árnyalatok s a kitörések remek alkalmazásával. Iit első sorban is Mácsay előtt hajtjuk meg a zászlót; az ő bámulatos kitartása, gondos betanítása meglátszik minden előadott darabon. Legjobban tetszett az első : „Vársz-e rám a forrás partján“ cimű és az utolsó, a „Magyar Népdalok.“ Az énekkar különben később a vacsora alatt, az étteremben is énekelt nehány dalt, mit a közönség igazi gyönyörűséggel hall­gatott. Éjféltájban vette kezdetét a tánc, mely a reggeli órákig a legvidámabb hangulatban tartott. De a fehér asztaloknak is nagy közön­sége volt mindvégig, hol vidám poharazás mellett éltették a szereplőket s a rendező bizottságot. A nagyarányú, feledhetetlen estély száma­dásait a következőkben adjuk közre : Bevétel: Jegyek árában . . . 1229— K Felülfizetés, jegymegváltás . . 2202— K Adományok................ ....... . . 214'80 K Összesen 3645 80 K Kiadás: Számlák és jegyzékek szerint................... . . . 656 80 K Tiszta maradvány 2989' - K amit 3000 koronára kikerekitvén, a-ref. lelkészi hivatal május 12-én beküldött a hajdúböször­ményi Hitelbankba. A felülfizétések és jegy megváltások a következők: Gróf Dégenfeld Sándor (Erdőszáda) 1000 korona. Turman Olivérné 200 korona. L. Bay Lajos, Molcsány Gáborné, Moldován László­né 100—100 korona. Csaba Adorján (Nagy­károly), Helmeczy József (Szatmár), Hubay Zsigmond, Dr. Makray Mihály, Ujfalussy Miklós (Remetemező) 50 — 50 korona. Szendy Antalné, Szentiványi Sándor 25-25 korona. Böszörményi Zsigmond, (Aranyosmedgyes), Damokos Ferenc, Dr. Helmeczy Pál (Szatmár), Robelly Lajosné, Szerencsy József, Dr. Vass Gyula 20-20 K. Dr. Böszörményi Károly (Szatmár), Bradofka Frigyes (Felsőbánya), Fizély Sándor (Éelsőbánya), Hanzulovics Kristóf, Dr. Kádár Antal, Dr. Köves Miklós, Madán Ferenc és neje, Madarassy László, Mórágyi István, Nánásy István, Sinka Lajos (Szamoskrassó), Smaregla Mihály, Szabó Adolf, Dr. Tóth Gábor (Felsőbánya), Dr. Wagner József, Wienberger Béla és neje 10- 10 korona. Alföldy Zoltán, Borbás Géza, Égly Mihály Dr. Gondos Mór, Dr. Katz Izsó, Kupás Mihály, Dr. Nagy Gábor, Papp József (Adorján), Prihradny Kálmán, Dr. Stoll Tibor, Széli György (Avas- újváros), Szentpétery Ferenc, Widder Péter, Virág István 5-5 korona. Balezer Györgyné, Benedek Vilmos, Bernhardt Adolf, Csordás József, Németh Béla 4-4 korona. Neuberger István, Smaregla János, Tótfalusy Józsefné 3 -3 korona. Huszthy Mátyás, Incze József, Joó Kálmán, (Szárazberek), Kovács Béla, Magyar Zsigmond, Syntenis Rajmond, Sziky Ádám (Sár­köz), Thorma János 2 — 2 korona Balajthy Kálmán, Imricsák Gyula, IringPál, Krizsán Pál, N. N., Orosz János, Rácz József 1-1 korona. Pokol Elek 30 K. Összesen 2202 korona. Az adományok ezek: Nagybánya városa 100 K, Nagybányai Részvénytakarékpénztár 20 K, Nagybánya város takarékpénztára 10 K, templomi perselypénz 84 K 80 fillér, összesen 214 K 80 fillér. A kegyes adományokért ismételten hálás köszönetét mond a Kálvineum orsz. bizottsága nevében Soltész Elemér lelkész.. IPARÜGYEK. „A helyi iparpártolás.“ Ugy-e iparostársaim, milyen jól esik hal­lanunk egyes esetekben ezen nagyjelentőségű igét? Sajnos, hogy az ilyen kijelentésekkel leg­több esetben csak a népszerűséget keresik ! Igazán, helybeli iparosok nem tudjuk az okát annak a bizalmatlanságnak, hogy csak nem régen egy nagyobbszabásu magánépület épí­tése került vidéki vállalkozó kezéhez, most újabban az evang. egyház uj templom-építésé­től is kimaradtunk. Bocsánat, de ezt szó nélkül nem hagy­hatom, és pedig először azért, mert tudomásom van arról, hogy az igen tisztelt nagytiszteletü ur azon városi bizottsági ülésen, melyen ez a kisajátítás elfogadtatott, illetőleg a Éuther-köz kiszélesítéséért húsz ezer koronát volt szives kérni, azzal argumentált, hogy hisz ezt meg lehet szavazni, mert ez a pénz úgyis itt marad a városban, mert az építés helybeli iparosoknak lesz kiadva; másodszor, hogy középületet szerény felfogásunk szerint árlejtés nélkül kiadni még sem volna helyes; harmadszor, ha szabad meg­említenem és ha jól emlékezem, azon hízelgő nyilatkozatot tetszett rólunk tenni, feltétlen tudom, — hogy ezen építkezést mi is épen olyan pontosan és arra a terminusra végrehajt­juk, mint akármelyik nagy cég. Ezek után iga­zán nem tudom, hogy miért vagyunk mi, hely­beliek ilyen mostoha fiai városunknak ? Avagy az evang. egyház olyan gazdag, hogy egy pár ezer koronát nem tart érdemesnek megtakarí­tani ? Mindezekre csak a nagy Isten és a nagy­tiszteletü ur tudna felelni! Pardon, most jöttem észhez! Toronyépítés­ről van szó és nekünk helybelieknek nincs jo­gunk hozzá! Hát kérem szépen erre is felelek: tessék megnézni a vidéki nagyobb városokat, sőt Budapestet is, számtalan eset van rá, hogy képesített kőműves és ácsmesterek nagyszabású köz- és magán épületeket építenek, természe­tesen építész vagy építőmester vezetése mellett és ilyet mi is tudtunk volna találni. Tehát ezzel sem lehet érvelni. Ezek után a konzekvenciákat mi is levonjuk. Csiszár József. * * * A szatmárvármegyei Gazdasági Egye= sülét jubiláris kiállítása iránt városunk ipari életében az érdeklődés megcsappant, holott a „KRISTÁLY“ Gázmosó Gyár KOLOZSVÁR Mos, vajai és tisztit női és férfi ruhanemüeket a legszebb kivitelben, előnyös árak mellett. Iffip Nagybányai gyűjtődé: Özv. FRIED LIPÓTNÉNÁL Kismalom=utca 4. 11-20 Csomagolás és szállítás díjtalan!

Next

/
Oldalképek
Tartalom