Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-15 / 42. szám
4 1911. október 15. Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély- és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi-(Fó)-tér, Minorita-rendház alatt. — Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpfllyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szak* szerűséggel és vigyázattal. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 8-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek: okt. 7. Veisz László bányamunkásnak „Kálmán“; okt. 6. Papp Dömötör bányamunkásnak „Erzsébet Magdolna“; okt. 4. Tuiics Gusztáv napszámosnak „Gusztáv“; okt. 6. Roob János asztalos segédnek „Ferenc“ nevű gyermeke. Meghaltak: okt. 6. Román Mária, ref., 16 hónapos, bányamunkás gyermeke, angolkórban; okt. 5. Varga József, ref., 58 éves, téglavető napszámos, tüdővészben; okt. 6. Zajász Sándor, rkath., 2 éves, csizmadia segéd gyermeke, diphteriában; okt. 7. Marosán Sándor, gkath., 5 éves, városi utkaparó gyermeke, tü- dőgyuladásban; okt. 8. Lupse Regina, gkath., 19 hónapos, fuvaros gyermeke, diphteriában; okt. 9. Horinkár Dömötör, gkath., 7 éves, napszámos gyermeke, diphteriában; okt. 8. Tamás Katalin, gkath., 4 éves, napszámos gyermeke, tüdővészben; okt. 12. Szigeti Lajos, ref., 67 éves, alamizsnás, végelgyengülésben. Házasságot kötöttek: Horváth György, gőzmalmi fűtő és Szabó Flóra napszámos, nagybányai; Magurán Pántelemon napszámos sza- kállasdombói és Grigor Janka napszámos nagybányai; Sztáronszki János napszámos és Bujcsuk Ilona nagybánya-kőbányatelepi lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Józsa Jenő osztálymérnök és Wieder Eszter nagybányai; Hodrog György napszámos és Pusztai Raihel napszámos nagybányai; Kovács Gyula asztalos- mester nagybányáai és Balázs Mária^dési; Gyisze György bányamunkás és Kádár Ágnes nagybányai lakosok. $$ BRNYRSZRT ✓s Egészségügyi jelentés. — Irta: Dr. Kádár Antal. — A nagybányai m. kir. bányakerületben az 1910-ik évi betegforgalom, dacára a kerületi munkások nagyobb létszámának, kedvezőbb volt, mint az 1909-ik évben, mert mig 1909-ben a bányakerület munkásainak létszáma 2995 volt, 1910-ben 3143 munkás volt alkalmazásban; ezzel szemben 1909-ben a betegforgalom az előző évről maradottakkal együtt 6371 volt, 1910-ben pedig a maradottakkal együtt 6296 beteg állott gyógykezelés alatt. A megbetegülésekre nézve összehasonlítva az előző évvel, tekintettel az egyes kór-csoportokra, valami különös nagyobb eltérést nem találunk, kivéve a légzőszervek betegségeit s ezek között a tuberculozist, mely ugylátszik évről-évre szaporodik; dacára annak, hogy a bányakerület egyes művei a tengerszin felett oly magasságban feküsznek, hogy fölkeltene tételezni, miszerint ott a tuberculoticusok inkább meggyógyulnak, mintsem megbetegesznek, mégis ezen helyen kezd feltűnően szaporodni, mi mindenesetre csakis a vigyázatlanság, nem megfelelő táplálkozás és az alcoholizmus által meggyöngitett szervezetben ragályozás utján terjed; eltekintve a munkás családtagoktól, csupán bányakerületünk munkásai között, a teljesen kifeljett tuberculotikus megbetegedés 203 esettel szerepel vagyis egy év lefolyása alatt összehasonlítva az előző év 183 esetét, 20°/0-al való szaporodást mutat, vagyis kerületünk munkásainak, melyek száma 3143 volt, 6.4%-a tuberculotikus, kiknek nagyobb száma mind oly decrepi- tus állapotban van, hogy csak kellő kímélettel képesek mindennapijukat megkeresni. Feltűnő statisztikai kimutatásunkban az ólommérgezések számának szaporodása s az azok körül való nyugbérezések száma; a szaporodás a kohóvölgyi művet terheli, ez azonban javulni fog, mert az üzem uj berendezés alatt volt 1910-ben s ezen körülmény okozta a szaporodást; a nyugbérezések nagyobb száma pedig onnan ered, hogy a kapnikbányai kohó Nagybányai Hírlap az 1910. év folyamán — mint ilyen be lett szüntetve s azon idős és idült ólommérgezésben szenvedő munkások, kiknek átköltözködése a fernezelyi kohóhoz anyagilag részükre nagy károsodással járt volna, de meg kilátás sem volt arra, hogy egy nagyobb üzemmnél még pár évig is munkabírók lehessenek, a kincstár és társpénztár érdekében nyugbéreztettek. Szaporodott az elmúlt évben a venericus bántalmakban megbetegültek száma is, mely a propredaló erkölcsi romlásban leli magyarázatát. A heveny fertőző betegségek általában kevesebb számmal szerepelnek, mint az előző évben és halálozás is csak egy hastiphus esetben fordult elő — dacára annak, hogy a fernezelyi völgyben, tehát a fernezelyi kohómunkásainkat közelről fenyegető, a magánosok között fellépett kiütéses tiphus meglehetős mérvben uralkodott, a nagyméltóságu belügyministerium- nak bölcs intézkedése folytán sikerült a ragály j tovább terjedését megakadályozni, mely alkalommal a nagytekintetü m. kir. bányaigazgatóság ! is mindent elkövetett úgy preventív intézkedésével, mint az eshetőségekre számítva a továbbiakra nézve. E helyen nem hagyhatjuk szó nélkül j azon körülményt, hogy a fernezelyi völgyben a hastiphus és vérhas ritka azon év, habár szórványosan is, de hogy elő ne forduljon, igaz, hogy az elmúlt évben, kohómunkásaink — de azok családtagjait sem kímélte meg, ennek oka pedig nem egyéb, mintáz egészséges ivóviz- hiány. Eddig azon reményben éltünk, hogy Nagybánya város ivóvíz szükségletét a Rozsáiy hegységből vezeti be, - igy tehát a fernezelyi telepünk ettől elesik s igy szükségét látjuk egészséges ivóvízről gondoskodni, mert a fernezelyi völgyben levő folyó s e mellett elterülő talajvíz állandóan inficiált; a fernezelyi kohótelepnek azon oldalán, hol íüstvezető csatorna és elvezető kémény áll, attól még jóval föllebb az erdőben bőforrásu egészséges ivóvíz van, melynek levezetése sem kerülne sokba és kettős cél lenne elérhető t. i. nemcsak jó és egészséges vízzel láthatnék el kohómunkásainkat, de tűzoltási célokra is rendkívüli előnnyel szolgálhatna. Anchylostomina (bányaféreg) bányakerületünkben nincs s igy ezáltal okozott bántalom sem fordult elő, pedig épen a lefolyt évben több esetben előfordult vérszegénységben való megbetegülés miattkettözött figyelmű és többrendbeli szigorú vizsgálatok megejtését kellett végre hajtani, de egyetlen esetben sem volt valami okozati összefüggés kimutatható az anchylos- tomiasis és a vérszegénységben szenvedők között. A tapasztalat különben azt mutatja, hogy ezen hosszabb időn át vérszegénységben szenvedők mind tuberculotis habitussal bírnak s a vége is az, hogy a tuberculozist megkapják. Az anchylostomum ellen különben — úgy mint az előző évben, a múlt évben is kellő óvintézkedések megtétele minden irányban pontosan betartatott. Bányakerületünkben az 1910-ik évben az előző évről maradottakkal együtt 6296 megbete- gülési eset fordult elő, ezek közül gyógyult 6103, vagyis az öszes beteglétszámnak 97 °/0; nyugbéreztetett: 39, vagyis az összes beteglétszámnak : 0.6 °;0. meghalt 38, vagyis az összes beteglétszámnak: 0.6 °/n. továbbá gyógykezelés alatt maradt 116 vagyis az összes beteglétszámnak: 1.8 °/0. A betegnapok összege 43387. volt s igy egy betegre átlag 6.9 ápolási nap esik, Társkorház. A nagybányai m. kir. bányakerületi társkórházban az 1910-ik év folyamán az előző évről maradottakkal együtt 307 beteg 4097 ápolási nappal volt gyógykezelés alatt, ezek élelmezése és egyéb gyógykezelési költsége 5969 K 29 fillérbe került, idegen betegek ápolása után bevétetett 2626 korona, levonva ezen összeget az 5969 korona 29 fillérből, marad tényleges kiadás 3343 korona 29 fillér, ezek szerint a bányászati társpénztár ápolt egy betege átlag 10 korona 89 fillérbe és egy ápolási nap pedig 81 fillérbe került. Baj falu. A bajfalusi ásványos iürdőt az 1910 év folyamán a bányakerületnek 124 munkása vette igénybe és pedig 1236 fürdő és 1002 ingyen ebéd élvezetével; az ingyen fürdők és ebédek összköltsége (egy fürdő ára 50 f., egy ebéd ára 60 fillér) 1219 korona volt, mely összeg részben a társpénztár, részben pedig a bírságalapból lett fedezve. BÁNYÁSZATI HÍREK. A bányatörvényszékek újabb kijelö= lései. A bányabirói hatalmat gyakorló törvényszékek kijelölése a múlt század hetvenes éveiben történt. Azóta, az eltelt évtizedek alatt bányászati viszonyaink lényegesen megváltoztak. Most a bányabirói jurisdictiót gyakorló törvényszékek szaporítása okvetlenül szükségesnek mutatkozik annál is inkább, mert az uj polgári perrendtartás s ezzel bányabiráskodásunk is a közel jövőben életbe fog lépni. Az igazságügyi kormány felkérte a pénzügyminisztériumot, mint legfőbb bányahatóságot, hogy ezen fontos ügyben záros határidő alatt nyilatkozzék. Mint értesülünk, a pénzügyminisztérium az „Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület“ igazgató- tanácsát felhívta sürgős nyilatkozattételre. A fentebbi hírhez nekünk nagybányaiaknak igen sok szavunk lenne. Itt az ideje lépéseket tenni, hogy Nagybányán bányabiróság létesüljön. Kirendelés. A m. kir. pénzügyminiszter Míhálovich János dr. zágrábi kir. bányabiztost Bartha Béla dr. helyettesitésére a Selmecbányái főiskolához rendelte ki. Gebhardt Ferenc m. kir. segédmérnököt, a főiskola ábrázoló geometriai tanszékének tanársegédét, az üzemhez helyezte át. Gázolt a sikló. Halálos kimenetelű baleset történt Vulkánban a nyugatibánya siklóján. Egy csoport munkás azzal volt elfoglalva, hogy a megérkezett rakott kocsikat az osztályozóba döntögesse. A vezető kötélről egyszercsak elszakadt két szénnel megrakott kocsi és irtóztató robajjal gurult vissza a lejtőn. A zajra figyelmessé lett munkások közül mintegy 17 meg is menekült a biztos haláltól oly formán, hogy leszaladtak a pályáról. Azonban Nick János és Munailla Péter bányászok fejüket veszítve a pályatesten futottak előre. Természetes, hogy a rettentő sebességgel rohanó kocsik utolérték őket és a két munkást véres cafatokká tépték. Mindkét munkás meghalt. Afurótechnikusok kongresszusa Buda~ pesten. Hétfőn és kedden tartják a furótechni- kusok kongresszusokat a fővárosban. A pénzügyminisztérium elrendelte, hogy a nagybányai kerületből két szakember küldessék ki. A bányaigazgatóság részéről Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos és Martiny István főbányatanácsos vesznek részt, kik tegnap már föl is utaztak. Dr. Bartha Béla betegsége. Dr. Bartha Bélát, aki hosszú ideig volt a debreceni jogakadémia tanára, széles körben ismerik, Szatmár- megyei ember, az atyja régebben Mikoláb.an volt, most Gacsályban lelkész. Azok közül, akik Debrecenben jogászkodtak, bizonyára sokan lesznek, akik meleg szeretettel, ragaszkodással gondolnak dr. Bartha Bélára és részvéttel veszik a hirt, hogy nagybeteg. Dr. Bartha Bélát pár év előtt érte az a kitüntetés, hogy a tudós debreceni proffesszort a Selmecbányái bányászakadémia a jogi fakultásra tanárul hívta meg. Dr. Bartha Béla a munka embere volt. Szorgalmas a legvégsőig, tevékeny erején felül. Éjjal-nappal, amikor csak tehette, íróasztalánál dolgozott, amelynek eredményeként számos kisebb-nagyobb tanulmánya került ki a sajtó alól. Ez az erős szellemi munka támadta meg idegrendszerét, ez merítette ki a tevékeny embert és ez okozta magasfoku idegbaját, amely most már oly előrehaladott stádiumba jutott, hogy a gyógykezelés hosszabb időt vesz igénybe. A bányalámpák. A bányákban rendkívül sok szerencsétlenséget okozott már a bányászok lámpája. Sokat kisérleteztek, hogy egy igazi biztossági lámpát találjanak föl, a melyet a bányalégben és a különböző gázakban is veszedelem nélkül használhassanak. A kísérletezések még mindeddig nem jártak eredménnyel. Most egy angol bányatulajdonos 24.000 koronát adott át a belügyminisztériumnak, hogy azt pályadijul tűzze ki egy tökéletes biztossági villámos lámpáért. A versenyben bármily nemzetiség részt vehet és a pályázat határideje ez év december 31-én jár le. Gyorsírásból órákat ad Várady József okleveles gyorsirástanitó Iskola- tér 1. szám. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete.
