Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-12 / 11. szám

2 N agy bányai Hírlap 1911. március 12. A fajíentartás. Március 9. Maholnap be lesz fejezve a népszámlálás adatainak rendezése s meg fogjuk tudni azokból, hogy miként is áll Magyarország népesség tekintetében? De meg tudjuk majd az adatok­ból azt is, hogy hány magyar, szász, román és egyéb faj alkotja a nagy Magyarországot ? Emlékszünk mindnyájan arra, mikor Rákosi Jenó a „Budapesti Hirlap“-ban egyszer azt irta, hogy 30 millió magyar kell ahhoz, hogy egy nagy, hatalmas nemzeti államot alkothassunk ! Hol állunk még a 30 milliótól ? Azt még unokáink is aligha fogják meg­érni! Unokáink ? Igen, a kinek lesznek unokái. Mert sajnos, úgy áll a dolog, hogy még a gyermekekben is szűkölködünk. Honnan vegyünk hát unokákat ? A mai megélhetési viszonyok okozzák leginkább a családi szaporodás hanyatlását; ir­tózunk a sok gyermektől ; nem azért, mintha nem szeretnők az Istennek ezt a drága adomá­nyát, hanem azért, mert nincs annyi kenyerünk, hogy mindnyáját ellássuk vele. Sokan azt mondják: a ki az ég madarairól gondoskodik, az nem feledkezik meg a gyerme­kekről sem! Szomorú vigasztalás! Ha a kenyérkereső lehunyja szemét, — ki fog adni az éhezőknek kenyeret? Ki ad ru­hát, hogy gyönge testét védje, oltalmazza az idő viszontagságai ellen ? Pedig mégis szaporodnunk kellene! Fran­ciaországban már arra hívják föl az ifjúságot, hogy - ha másként nem, - törvénytelenül is szaporítsa a rohamosan hanyatló nemzetet! No hála Istennek, odáig még nem jutot­tunk! Bárcsak az anyakönyvvezető és a papok áldása mellett szaporodnánk! De mégis ilyen kettős törvényes áldás mellett is légió a meddő asszonyok száma. Veleszületett vagy mesterséges baj-e ez ? Azt most nem kívánom feszegetni. ^ Mint általánosan tudva van, hazánkban, különösen a szász faj az, mely nem szaporodá­sáról, hanem apadásáról tesz évről-évre tanú- bizonyságot Végtelenül sajnálatos! Ez a derék, szorgalmas, becsületes nép pusztulóban, kiveszőben van! S idők folyamán ki is pusztul, hacsak idejekorán észre nem tér. Kérlelhetetlenül kivész ez a faj, ha a két gyermekrendszert tovább is föntartja, ép úgy, mint a magyar Dunántúl, hol az egy gyermek­rendszer már is óriási hanyatlást okozott. Már régen forgattam eszemben, hogy a fajfentarlásról valamit Írjak, de mindig vissza tartott a tárgy kényes volta. Most azután föl­szabadított erre egy szász asszony, ki a „Bistritzer Wochenschrift“ legutóbbi számában elkeseredve, de náiv érdekességgel cikket irt a szász faj kipusztulásáról. A cikk minden naivitása mellet — figyel­met érdemel, s ha én magyar asszony len­nék, magamévá tenném a szász kolléga in- inditványát, s egyéb feminista hóbortok helyett indítványoznám magyar társnőimnek. Ne mosolyogjon senki a szász asszony indítványán, mert nem érdemli meg; de igenis elismerést érdemel kiváló fajszereteteért, nem­zetéhez való ragaszkodásáért! Én, ki e sorokat Írom, a távolból kalapot emnlek előtte s üdvözlöm derekas munkájáért! A szász asszony cikke magyar fordításban igy szól: „A népszámlálás adatai a szászokat el kell hogy szomoritsák és komolyabb gondolkozásra bírják. Az elszomorító jelenség oka a szász asszonyok „kétgyermek“ rendszerében kere­sendő. Ajánlom tehát, hogy a 40 éven aluli szász asszonyok hivassanak mielőbb össze egy nagy országos gyűlésre. Ez a gyűlés válasszon kebeléből egy végrehajtó bizottságot, amely megállapítsa azokat a kötelességeket, melyeknek minden szász asszony magát alá­vetni tartozik a következő tiz év alatt. Akik nem engedelmeskednének - azokat szigorú büntetéssel kellene sújtani. A bizottság kiszállana minden községbe, összeírná az asszonyok és gyermekek számát s ennek alapján megállapítaná, hogy még hány gyermek lehetséges az egyes családoknál ? A közgyűlés titkos szavazással határozná el, hogy kik legyenek azok a. szász asszonyok, akiknek a-kövelkező 10 év alatt okvetlenül végre kell hajtaniok az eléjük szabott köte­lességeket ! Eddig a szász asszony cikke. Kedves olvasóim, de főképen bájos 40 éven aluli olvasónőim ! Ne mosolyogjanak a szász asszony naiv cikkén, hanem inkább úgy maguk közt, - mielőtt bizottságok alakítaná­nak, - hányják-vessék meg a dolgot s eleinte tréfából, később komolyan jelöljenek ki maguk közül olyanokat, kik készek magukat alávetni a fajíentartás érdekében hozott határozatoknak. Minden születendő magyar gyermek egy nagy számot jelent, mely közelebb hozza a nem­zetet a 30 millió megvalósításához! Szives figyelmébe ajánljuk a tisztelt vásárlő közönségnek VAJDA MÁRTON dúsan felszerelt divatűzietét, hol a tavaszi újdonságok olcsó árakon szerezhetők be. A 350-ik fiókpénztár. Március 11. Szerényen húzódik meg egyik Vár-utcai lakás kapuján egy tábla, mely a következő fel­írást tartalmazza: „A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj egyletének 350-ik fiókpénz­tára.“ Valóban nagyarányú intézménynek kell lennie ezen országosan szervezet, 5000 kor. évi állami támogatást élvező pénztárnak, mely a „mindnyájan egyért, egy mindnyájért“ és „segíts magadon, az Isten is segít“ jelszavak alatt min­den feltűnés nélkül, de a legalaposabban kidol­gozott elvek mellett nemesen tölti be azon lé­nyegileg állami kötelességet képező feladatot, mely szerint a rokkant és elaggott munkások részére ellátást biztosit. Azon ötletből, hogy a városunkban tavaly óta működő fiókpénztár múlt vasárnap tartotta meg első évzáró közgyűlését, nem lesz érdek­telen ezen humánus intézménybe való belépésre felhívnunk mindenkit, a ki jogos igénynyel ren­delkezik a tagsági díjra. Előrebocsájtjuk, hogy a 18 év óta működő országos egyletnek már 364 fiókpénztára, 121.387 fizető tagja, 171 tag­csoportja, 6,174.647 K törzsvagyona, 438.234 K külön alapja van; 1903. év óta 962 rokkant tag, 283 árva és számos özvegy segélyezésére több, mint egy millió koronát fizetett ki, sőt külön segélyezési alapjaiból és alapítványaiból — az alapszabályszerü segélyre nem jogosult — elhalt tagok özvegyei és árváinak támogatására közel húsz ezer koronát fordított s igy az inté­zet vezetőségét minden ténykedésében a leg­messzebbmenő humanitás' vezeti. A megyében városunkon kívül Felsőbányán, Nagykárolyban, Szatmárt és Kapnikbányán mű­ködik fiókpénztár. Az egyesületnek tagja lehet Magyarorszá­gon mindenki, legyen bármiféle munkás, iparos, kereskedő, tisztviselő, iparostanonc, házi teen­dőkkel foglalkozó férjes nő, vagy bármely ren­des foglalkozással biró férfi és nő egyaránt, ha tizennegyedik életévüket betöltötték, minden orvosi vizsgálat mellőzésével. A tagok 20, 24 vagy 30 fillér heti illetéket fizetnek. A tagsági dijak pontos fizetése fejében a tagok azon kedvezményben részesülnek, hogy ha már tiz évi tagsági idő betöltése után a saját keresetforrásul szolgáló foglalkozásukban vala­mely baleset, testi vagy szellemi elgyöngülés, aggkori gyöngeség, vagy gyógyíthatatlan beteg­ség miatt munkaképtelenné, rokkantakká lesz­nek: az egylettől életfogytiglan megfelelő heti rokkantsegélyt kapnak. Annál kedvezőbb a ta­gokra, minél tovább fizethetik az illetéket, mert a tagsági idő arányában a segély is évről-évre emelkedik. A nyugdíj 40 évi tagság után jár, tekintet nélkül a tagok munkaképességére. Ha egy segélyre jogosult tag elhalálozása után árvák maradnak hátra, ezek nevelésére az özvegy az elhalt tagot megillető segély ’/6-át kapja minden árva után, mig a hátramaradt árvák a 14-ik évet betöltik. Ha pedig árvák nem maradnak hátra, akkor a segélyre jogosult (tiz éves) tag özvegye az elhalt tag által befi­zetett összeg 30°/0-át kapja végkielégítésül. Az egylet tiz évi tagság előtt, ha a tag legalább öt évig pontosan tett eleget kötelezettségeinek, az illetőtag által befizetett összeg 50°/0ig vég- kielégitésképen segélyösszeget szavazhat meg. Mindenki csak egy tagsági könyvvel bírhat. A tagsági jog másra át nem ruházható. Mindenki csak jelentkezése napjától vétetik fel tagul; az elmúlt évenet utánafizetni nem lehet. Az illeté­kek több évekre előre is kifizethetők; de ez nem ad jogot semmiféle segély igénybevételére az alapszabályszerü várakozási idő letelte előtt. Az egylet csupán a rokkantak, árvák és özve­gyek segítségével foglalkozik; betegsegélyt, te­metkezési segélyt, vagy kölcsönöket nem ad. Kedvezményes beiratási dij 3 korona he­lyet 1 korona 50 fillér. Be lehet iratkozni sze­mélyesen a központi irodában és helyi fiók­pénztárunk vezetőjénél: Fritsch Sámuel pénz­tárnoknál (Vár-utca.) Az első alkalommal a be­iratási díjon kívül legalább 4 heti illeték is fize­tendő. A belépéskor a következő adatokat kell lelkiismeretesen bevallani: név, foglalkozás, álla­pot (nős, v. nőtlen), születési hely és év (fér­jes nőknél a férj nevén kivül a nő teljes csa­ládi neve is olvashatóan kiírandó). Oly helyekről, ahol fiókpénztár nincs, a belépő tagok posta- utalványon eszközölhetik a belépést és a továb- fizetést is. A helybeli fiókpénztár múlt vasárnap d. e. 11 órakor tartotta közgyűlését a Polgári Olva­sókörben Gyöngyössy Gyula, a fiókpénztár nagy tevékenységet kifejtő és mély ügyszeretet­tel buzgolkodó elnöklete alatt. Az egy év alatt 70-ről 210-re emelkedett tagok közül sokan je­lentek meg s nagy figyelemmel hallgatták végig a központ terjedelmes évi jelentését, melyből nehány tételt már fennebb registráltunk. A köz­gyűlés a Rákóczi-asztaltársaságnak 100 koronás alapítványát, melyet ez az alapszabályszerü se­gélyre nem jogosult tagok istápolására tett, — köszönettel fogadta, épúgy a helybeli ipartes­tület évi 20 koronás különalapjárulékát is. A közgyűlés Stoll Bélát és Pokol Eleket védnö­kévé választotta s a választmányt uj tagokkal egészítette ki; Székely Árpád indítványára pedig, az elnökségnek és tisztikarnak önzetlen műkö­déséért hálás köszönetét szavazott. Nagy öröm­mel vette tudomásul a közgyűlés, hogy az el­nökség felkérése folytán Kupás Mihálynak si­került Szávay Gyulát, az iparkamara nagynevű főtitkárát, a debreczeni fiókpénztár védnökét megnyerni az intézmény ismertetését célzó fel­olvasás tartására. A felolvasás időpontja később lesz meghatározva. Ezután Gyöngyössy Gyula elnök a választmány tagjait ezután is lankadat­lan buzgalomra kérte s egyben a megjelenteket a külön alap javára leendő akadozásra szólította fel. Ezen felhívás folytán 13 K 70 fillér menten összegyűlt. Nyilvánosan is ki kell emelnünk, hogy az egylet elnöksége és vezetősége lelkiismeretes, céltudatos és nagy ügyszeretetre valló intenzív tevékenységet fejt ki s ha minden fióknál ily derekas törekvés fog meghonosulni, az országos egylet rövidesen fog foglalkozhatni az igényjo­gosultsági időtartam megrövidítésével. „KRISTÁLY“ Gőzmosó Gyár KOLOZSVÁR M05, vajai és tisztit női éj férfi ruhanemüeket a legszebb kivitelben, előnyöj árak mellett. WtT Nagybányai gyűjtődé: Özv. FRIED LIPÓTNÉNÁL Kismalom=utca 4. Csomagolás és szállítás díjtalan! 3—20

Next

/
Oldalképek
Tartalom