Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-05 / 10. szám
1911. március 5. Nagy bányai Hírlap 5 A Luther-utca kiszélesítése. A közmunka-bizottság péntek d. u. tartott ülésében foglalkozott a Felsőbányái- és Rák-utcákat ösz- szekötő, alig 4'/a méter széles Luther-utca kibővítése tervével, melyre az alkalmat az ág. ev. egyház templombővitési előkészületei adták meg. Ezek szerint a bizottság hajlandó volna az ág. ev. egyháztól 108 négyszögöl területet 20 ezer koronáért az utca megszélesitése végett átvenni, mert ily módon elérhető volna, hogy a Luther- utca 9(30 méterre szélesednék ki. Az utca szélesítésnek áldozatul esnék az egyháznak 14 ezer koronára értékelt Rák-utcai háza s igy ölenként 50 koronával jutna a város a 108 öl tulajdonához. Fedezetül a városi takarékpénztár parcellázási jövedelme szolgálna. Keresztelő- és nászajándékok, gyermek evőkészletek szép kivitelben, jutányos árban Rezső Gyulánál Telefon az európai államok közt. Londonból olyan hir érkezik, a mely érdekesebb és fontosabb minden apró-cseprő diplomáciai bonyodalomnál. Arról van ugyanis szó, hogy angol kezdeményezésre közvetlen telefonösszeköttetést létesítenek Anglia, Németország, Svájc és Hollandia közt, azután ezeket a vonalakat a többi kontinentális államok vezetékeibe is bekapcsolják. A terv megvalósulása nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy Európa bármelyik telefonállomását bárhonnan íellehet hívni telefonbeszélgetésre. Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagyérdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában lévő Lendvay-téren a „Nemzeti-Szálló“ helyiségében megfelelő istálló és kocsi-szin áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisítatlan italok mindenkor kaphatók. Tisztelettel a vendéglős. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál febr. 26-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek: febr. 17. Raseczki János szitásmesternek „János“; febr. 19. Tóth Lajos kőműves-segédnek „Lajos“; febr. 22. Somotyuk Flórián erdőmunkásnak „Mária“; febr. 24. Molnár Sándor kereskedőnek „Ilona Vilma“; febr. 23. Davis Gábor asztalos-segédnek „Gábor“; febr. 22. Ossán János bányamunkásnak „Róza“; febr. 23. Simon Ferencz hentesnek „Jenő Ferencz“; febr. 21. Kupsán Mária szolgálónak „János“; febr. 24. Sztáronszki István korcsmárosnak „János“; febr. 22. Altman Hermán napszámosnak „Izsák Jakab“; febr. 25. Dávid Flóra bányamunkásnak „Regina“; febr. 23. Klement Károly mészáros-mesternek „Dezső Károly“; febr. 23. Gózsa László napszámosnak „Flóri“; febr. 27. Dongó János zenésznek „János“; febr. 18. Triff György napszámosnak halvaszületett leány; febr. 26. Feldmann Farkas szobafestő-segédnek iker „Móritz“ és „Margit“; febr. 26. Vermuth Flóra bányamunkásnak „Matild“. Meghaltak: febr. 23. Brinzei Flóri özv. Pap Lászlóné, gk., 58 éves, tüdőgyuladásban; febr. 24. Adamecz Ferencz, rk., 18 hónapos, nyug. bányamunkásné gyermeke, tüdővészben; febr. 25. Rusz Anna férj. Krecsun Jánosné, gk., 23 éves, kocsis felesége, elvérzésben; febr. 24. Pap György, gk., 16 éves, kovácsinas, tüdővészben; febr. 25. Spein László, gk., 3 hónapos, kovács gyermeke, tüdőgyuladásban; febr. 25. Klein Gizella, izr., 12 hónapos, köszörűs gyermeke, tüdőgyuladásban; febr. 25. Krecz Ilona, gk., 6 hónapos, bolti szolga gyermeke, tüdőgyuladásban; febr. 26. Vargoszki Mária férj. Csillik Antalné, gk., 50 éves, szolga neje, sziv- szélhűdésben; febr. 26. Linberger Zsigmond, rk., 50 éves, asztalos-segéd, tüdővészben; febr. 27. Szilágyi Gergely, gk., 62 éves, napszámos, hörghurutban; febr. 28., Kosztin György, gk., 60 éves, napszámos, végelgyengülésben; febr. 28. Szabó István, ref., 22 éves, bányamunkás, tüdővészben; febr. 20. Somotyuk Mária, gk., 7 napos, erdémunkás gyermeke, veleszületett gyengeségben. Házasságot kötöttek: Bolkis Aurél napszámos és Horzse Juliánná napszámos nagybányai; Benke István napszámos és Boldán Mária özv. Fleischer Mártonná napszámos nagybányai; Székely Zsigmond cipész-segéd és Pap Ágnes nagybányai; Tamás János napszámos oláhkékesi és Szabó Flóri napszámos nagybányai; Téglás Imre malombeli munkás és Verszila Fraszina napszámos nagybányai; Ocsenás József szabósegéd és Szántó Katalin varrónő nagybányai; Fekete Lajos Jenő Kálmán m. kir. segédbányamérnök budapesti és Radó Irén Teréz nagybányai; Lukanyuk János erdőmunkás és Bojcsuk Eudokia napszámos nagybánya-kőbányatelepi lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Soós Mihály kőműves-segéd és Szigyártó Róza nagybányai; Vékás Sándor pénzügyi számellenőr lőcsei és Fischer Emma Aurélia nagybányai. A forint alkonya. A pénzügyminiszter nem régiben törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, mely szerint az egy- és ötkoronás érmek mellett ezután kétkoronás ezüstpénzt is verjenek. Természetesen az egyforintos ezüstpénzt bevonják. A törvényjavaslat szerint egyelőre mindössze 15 millió korona ára kétkoronást vernének. Ezenkívül azonban a forgalomban levő 60 millió darab egykoronáson kívül még 30 millió darab egykoronást is vernének. A kétkoronásokat 835 ezredrész ezüstöt és 165 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből verik. Egy kilogramm ötvözött ezüstből száz darab kétkoronást vernek. A kétkoronás súlya 10 gramm, átmérője 27 milliméter lesz. Címlapjára őfelsége mellképe jön az egykoronásokon alkalmazott körirattal. A kép hátlapján lebegő angyalok által tartott magyar korona lesz. Nagy választék tömör arany karkötőkben és uj faconu hosszú női nyakláncokban jutányos árak mellett Rezső Gyulánál Gólya János (Felsőbányai-utca 48. sz.) készít a városi szabályrendelet értelmében cement- és vízvezeték- csatornázásokat, fürdő- és árnyékszék- berendezéseket együttesen és külön-külön, jutányos árak mellett. A Néhma Lajos József kávé-üzletét átvette Benkő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10-12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.) A „Vasárnapi Újság“ március 5-iki száma szép és erdekes képeinek gazdag sorozatában bemutatja a meteorologiai intézet uj épületét és berendézését, Pékár Gyula Drághy Éva esküje c. darabjának előadását a Nemzeti Színházban, a készülő turini világkiállítást, az idei farsang báli szépségeiből egy pompás bokrétát, a királyi palota előtt folyó életet az udvar ittlétekor. Szépirodalmi olvasmányok: Kaffka Margit verse, Rákosi Viktor regénye, Lampérth Géza novellája, Marcelle Tinayre franciából fordított regénye. Egyéb közlemények: Kisfaludy Atala és dr. Balogh Sándor arcképe, Alexander Bernát színházi cikke, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. - A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt kor., a „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. kerület, Egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. — A vakbél, mint tudjuk, teljesen felesleges testrésze az embernek, mégis számtalan esetben komoly, sokszor halálos megbetegedésnek az okozója. Az oly gyakori vakbélgyuladást, melyet többnyire csak életveszélyes operációval lehet meggyógyítani, a belekben való torlódás idézi elő Mi sem természetesebb, mint hogy e veszedelmes megbetegedés elkerülésére minden embernek gondoskodni kellene arról, hogy ily torlódások a belekben elő ne forduljanak. Ez a legbiztosabban a természetes Ferencz József-keserüviz rendszeres használata által érhető el. Ez az évtizedek óta kipróbált biztos és enyhe hatású páratlan hashajtó megakadályozza a torlódást a belekben és a legmakacsabb székrekedést is biztosan megszünteti. Ezért kevés gyógyvíz küldetik oly távol vidékre és örvend oly közkedveltségnek, mint a már harmincöt év óta használatban lévő „Ferencz József“ keserüviz, miről a négy világrészben nyert 10 aranyérem tanúskodik. A valódi Ferencz József- keserüvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral, reggel éhgyomorra véve elégséges. Kapható a jobb füszerüzletek- ben és az összes gyógytárakban. Nyilvános nyugtázás. Az alsófernezelyi ref. egyházközség elöljárósága pompásan sikerült táncestélyt rendezett febr. 18-án, melynek összes bevételéből (178 K 70 f) a tiszta jövedelem (105 K 15 f) az egyház imaház-alapját növeli. Felülfizettek: Haas Norbert 5 K, Salamon Lajos 4 K, Hullán János 3 K, Baczay Károly, Both József, Fischer Károly, Heinrich Arthur, Kovács András, Ponnor János, Rosenberg Elek, Tomanicska János, Valek Lajos, Setye János 2 — 2 K, Babics Kálmán, Babics György, Dregyán Lajos, Erdei Gábor, Huszti Lajos, Hausmann Norbert, László Endre, Lévay Endre, Majker András, Majker János, Marosán Gábor, Megyesi Gerő, Mellau György, Mészáros Imre, Nagy Géza, özv. Papp Kálmánná, Papp Márton, Repka Nándor, Svedák Erzsébet, Tokay Szilárd, Varga János, Várady János, Weisz Jakab 1 — 1 K, Hamut Lajos 20 f. Jegyüket megváltották: Kruppa Károly 5 K, Haurik Károly, Hordó Vilma, lile Miklós, Magos Mihály, id. Orosz Miklós, Pfeifer Jakab, Szögyény Lajos 2-2 K, ifj. Virág Károly 1 K. A felülfizetésekért, valamint a jegymegváltásokért hálás köszönettel adózik az egyház elöljárósága. Legszebb China-ezüst tárgyak és evőeszközök nagy raktára Rezső Gyulánál. CSARNOK. A bányászok költészete. Bányász vidéken ki nem ismeri a „Bursch“ nótákat? Már apáink énekelték azokat a sörös kancsó mellett, s nem egyszer virradtak meg s oszoltak szét ajkukon e nótával: „Nun schwingen wir den Hut, Das Bier, das Bier war gut.“ Tudjuk azt is, hogy a bányász énekek mind egyszálig németek voltak. A selmeci főiskola (akkor még Akadémia) ifjúsága csak németül énekelt; de nem hazafiatlanságból, hanem azért, mert magyar bányászének egyáltalában nem volt. Csak a 70-es évek végén és a 80-as években kezdték a „Bursch“ nótákat jól- rosszul lefordítani magyar nyelvre s az újabb nemzedék azokat a bájos, pajkos énekeket már a hazai nyelven énekelte. De valljuk be őszintén: nem jól hangzottak azok! Mi volt az oka ? Talán a rossz fordítás, a szószerint való átültetés, mely bizony néha hallatlanul komikussá vált. Pedig az a kis fűzet, mely az összes selmeci bányászdalokat tartalmazza, — valóságos kincses bánya ! Oly sok szép gondolat, nemes érzés, baráti szeretet, összetartózandóság van azokban megénekelve, a mennyit egy koszorúba fűzve alig találunk más helyütt. Ép azért nem végezne meddő munkát az a poéta, ki lefordítaná azokat talpa esetten. Hogy ezt azonban megtehesse, bele kell élnie magát a bányászéletbe s be kell hatolnia abba a szellembe, mely kizárólag csak a bányászok tulajdona. Régebbi idő óta foglalkozom magam is a „Bursch“ nóták magyarosításával. Bevallom: nehezen megy ! Vannak oly sajátos bányász kifejezések a német nyelvben, mit magyarul vissza adni teljes lehetetlen. Rossz fordítást adni nem nyereség. Akkor inkább énekeljük az eredeti német verseket! Abból az alkalomból, hogy ezidőszerint egy „Bányászok“ című színműven dolgozom, közlök két fordítást, melyek a színdarabban is előfordulnak. Igyekeztem az eredetit híven visszaadni, habár a vers méretek miatt nagyon is kötve volt kezem. De hát a szövegnek a dallamhoz kell alkalmazkodnia! Örülnék, ha bányászaink e magyar fordítást magukévá tennék ! lm a toronynak. . . (Schon wieder thőnt.) lm a toronynak újra cseng Mélázó kis harangja, Az aknamélybe szállani Gyors tettre hiv a hangja. Egy csók érintse még a nőt, S szakítsuk félbe a gyönyört! Aztán az útra el! Szerencse fel, Szerencse fel!
