Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

1911. december 17. KTagytoányal Hírlap 3 csöndes szuszogással aludtak s valószinü, hogy a páholyokban is szeiidergett a közönség. A darab vígjátéknak van jelezve, de semminemű vigságot abban nem találtunk, sőt! Nehezen indul, nyi­korogva halad a kátyúban s végre is megfenek­lik egy nagy gödörben. A francia közismert szellemesség itt, mintha csődöt mondott volna. Általános vélemény az, hogy ez a darab unalmas volt; bár a magunk részéről nem mindenben osztozunk a közönség véleményével. Annyi bizonyos, hogy a francia társszerzők — ha véletlenül jelen vannak a mi színházunkban, - nem kerülik el a füttyöt. A szereplők sokat beszélnek anélkül, hogy cselekednének valamit. Már pedig a közmondás is azt tartja, hogy sok beszéd szegénység! A játszó személyzet nem tehet róla. Spóner Ilonka, Salgó Ilonka, Sárváry Nusi, Ernyei, Csá/cy, Kovács, Kun Dezső, Gáspár minden lehetőt elkövettek, hogy diadalra vigyék, de sajnos, nem sikerült. Mégis ki kell emelnünk Gáspárt, kinek játéka első rangú volt. Szerdán este Strausz uj operettje, a „Bátor Katona1' került színre, mélyet eddig még a fővá­rosban sem adtak elő. A Strausz-operettek ze­néjének közös tulajdonsága a behízelgő báj, a nem lármás hangszerelés . Maga a szöveg léha bolondság, mely a Balkánon játszik. Úgy látszik ujaSban mindennemű léhaságot Szerbiába és Bulgáriába helyeznek az irók' s az ottani társa­dalmi viszonyokat karikaturázzák ki. Különösen a katonaságot szemelték ki céltáblául, miben sok igazságtalanság van; mert különösen a bul- gár hadsereg európai nívón áll. No de a kari­katúra iró azt nem kérdezi. Strausz pedig gyönyörű muzsikát komponált hozzá s ez a fő! Három nő játszott: Komáromi/ Gizi, Miklós Dóra és Füzes Lenke; mindhárom nagy bravúrral. Szépen énekeltek, pompásan játszot­tak. Mégis ez alkalommal a pálmát a három közül - ne vegyék megbántásnak, vagy leki­csinylésnek, - Füzes Lenkének Ítéljük oda. Gáspár jeles ezredes volt, Kun Dezső, Csáki/, Bay Laci pompás alakok voltak. Bay hangjában ismét gyönyörűségünk telt. Csütörtök a Neményi Liliké napja volt. A „Kis Lord“ cimü énekes életkép került színre pompás összevágó előadásban. És ez al­kalommal megengedik az „öregek“, ha róluk különösképen nem emlékezem meg, csak annyit Írván, hogy mind igen jól játszottak, mert az est hőse mégis csak Liliké, ez a bájos, csodá­latos gyermek volt, kit szüleitől valóban irigyelni lehet. A kis lord szerepe a legnagyobb; mint halljuk 60 Írott oldal; ezt az óriási tanulmányt szedte magába egy 8-9 éves kis leányka, ki nemcsak elmondta nehéz szerepét, de el is ját­szotta igazi művészettel. Elismerés illeti a gyer­mek nagymamáját, Szelényi Emíliát, ki hóna­pokon keresztül fáradhatatlanul tanította a gyer­meket s saját művészetéből merített erőt s mintegy átöntötte a gyermek leikébe. A ház zsúfolásig tele volt s kitörő lelkesedéssel tap­solt a kis művésznőnek, kit ajándékokkal is leptek meg. Dicsérendő szép vonás a főgimná­zium érettséges ifjúiban, hogy a bájos gyerme­ket egy pompás virágbokrétával tisztelték meg. A második felvonásban egy dobozt is nyújtot­tak fel neki, melyben úgy hisszük, a gyerme­kek legkedvesebb ajándéka: a cukor vitte a főszerepet. A közönség a legszebb emlékekkel távozott a színházból. Pénteken este a már nálunk jól ismert „Muzsikus leány“ ment jól összevágó, gördülő előadásban. Nem tudjuk eléggé kiemelni a zene­kar finom játékát s Intődy Oszkár karmester bravúros dirigálását. A játszó személyzet párat­lan'élvezetet nyújtott a nem nagy közönségnek. Komáromi/ Gizi ismét oly kedvében volt, hogy magával ragadta az egész személyzetet. Miklós Dórát rég nem láttuk ilyen bájosnak; éneke, játéka elragadó volt. Füzes Lenke napról-napra hódit s bámulóinak serege erősen növekszik. Szelényi Ilona páratlanul kedves volt s éneké­vel, bájos táncával sok tapsot aratott. Szelényi Emília, a hercegné szerepében ragyogó toillet- jével, művészi játékával tűnt föl. A férfiak is mind jókedvvel, pompásan játszottak, kik közül kiválóan meg kell emlékeznünk Kun Dezsőről, diszkrét játéka miatt. A Komáromy Gizivel való bábtánc kettősében elsőrangú volt. Szombaton a Kis grófot ismételték meg. Ma d. u. Ripp van Winkle, este az Iplói diákok kerülnek színre. A jövő hét műsora a következő: Hétfőn: Elvált asszony operett; kedden: Sárga iiiom; szerdán: Babuska; csütörtökön: Millió; pénteken: Erdész leány; szombaton: Leány vásár (újdonság); vasárnap délután: Kis lord. Vasárnap este nem lesz előadás. HÍREK. December 16. Emlékeztető. A nagybányai Gazdasági Egyesület ma, vasárnap d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében a szilvafa-paizstetü elleni védekezés megbeszélése végett rendkívüli közgyűlést tart, a melyen való részvételt nem győzzük eléggé a gazdák figyelmébe ajánlani, mert nagy horderejű csapás elhárításáról van szó. Küldöttség Stoll Bélánál. Ismeretes az az eset, mely legutóbb a városi közgyűlésen történt s melynek kifolyásaképen Stoll Béla a képviselőségről lemondott. A városi képviselő- testület tagjait kellemetlenül érintette Stoll Béla kilépése, illetőleg lemondása, mert -Stoll Béla évek hosszú során át a legtevékenyebb, önzet­len tagja volt a testületnek, kinek éleslátása sokszor helyes mederbe terelte az ügyeket. Moldován László azonnal mozgalmat indított, hogy Stoll Bélát ismét megnyerhessék a köz­ügyeknek; egy ívet köröztetett, melyben föl­kérik őt újra, hogy vonja vissza lemondását, miután teljes bizalommal viseltetnek iránta. Mintegy százan Írták alá az ivet s múlt vasárnapon egy küldöttség adta át Moldován László veze­tésével, ki meleg szavakban biztosította Stollt a képviselőtestület bizalmáról. Stoll Béla hálás szavakkal, mély meghatottsággal mondott kö­szönetét a szeretet eme megnydlatkozásaért s kinyilatkoztatta, hogy enged az óhajnak s jö­vőre is a város érdekeit fogja szem előtt tar­tani. A küldöttség zajosan megéljenezte őt s látható örömmel vette tudomásul Stoll hatá­rozatát. Áthelyezés. A „Szamos“ című napilapból vesszük át a következő áthelyezési hirt, mely­ről azonban ezideig nekünk, nagybányaiaknak hivatalos tudomásunk nincs. „Áthelyezés. Hubay Zsigmond nagybányai erdőigazgató, az ottani erdőkincstár főnöke Máramarosszigetre helyez­tetett át s az ottani erdőigazgatóság vezetésé­vel bízatott meg.“ Lapvélemények Németh Gyuláról. A budapesti Népopera megnyitása alkalmával a fővárosi lapok Kémeik Gyula operaénekesről a a legmelegebben emlékeznek meg. így például aj „Független Magyarország“ ezt Írja: „Petrónius szerepét Németh Gyula játszotta, akinek az j alakítása rokonszenvesebb, mint bécsi kollégájáé. Tehetsége erjedőben van, de ha leszürődik, megtisztul, egyike lehet a színház legfőbb erős­ségének. Egyelőre érces és férfias hősi baritonját csodáltuk és helyes színjátszó ösztönét.“ A ,,Budapesti Hírlap“ igy ir: „Petroniusz sze­repében Németh Gyula példás deklamációja, csengő, világos baritonhanggal tűnt föl kelle­mesen.“ A Nőegylet karácsonya. A Nőegylet elnöksége ezúton értesíti tagjait és a Könyörü­letes emberbarátokat, hogy a karácsonyi kiosz­tást f. hó 21-én d. u. 2 órakor tartja meg a városháza tanácstermében s igy az adakozások oda küldendők. Az erdei iparvasut műtanrendőri be= járása. Az erdei iparvasut üzembe helyezhetése végett pénteken és szombaton tartották meg a műtanrendőri bejárást, melyen a vasúti és hajózási főfelügyelőség részéről Hieronymi Pál felügyelő, a vármegyei közigazgatási bizott­ság kiküldötteként Bogsch Kálmán főmérnök, a kir. bányaigazgatóságtól Martiny István fő­bányatanácsos, Oblatek Béla és Weisz György tanácsosok, a kir. főerdőhivatal részéről Ocsárd Károly erdőtanácsos, Fischer Károly és Bayer Jenő erdőmérnökök, a M. Á. V. kiküldötteiként Láposi Lajos főellenőr és Józsa Jenő osztály­mérnök, továbbá Hollós Oszkár vasutigazgató, - Dr. Makray Mihály polgármester, Bálint Imre erdőtanácsos, Fábián Lajos h. mérnök, Molcsány Gábor és Prihradny Kálmán ad hoc bizottsági tagok a város nevében, valamint Deutsch Imre építés vállalkozó és művezető alkalmazottai. A bizottság némely változtatásra vonatkozó rendelkezés kimondásával a vasút üzembehelyezését engedélyezésre javaslatba hozta. Pénteken estére Deutsch Imre a bizott­ságot vacsorára hivta meg az István szálló éttermébe, mig szombaton, az eljárás befejezése után Nagybánya város látta ebédre vendégül a bizottságot s a tanács tagjait. A fontos esemény örvendetes előhaladást jelent a vasút dolgában, melylyel egy rég vajúdó alkotás kerül betetőzése alá. Itt említjük meg, hogy a kisajátítási tárgyalás most kedden lesz azon földtulajdonosokkal szemben, kikkel a város tanácsa egyezséget nem tudott kötni. Az általános választójog nagybányai ligája f. hó 9-én az István szálló külön termében népes értekezletet tartott. Az értekezlet elnöke Rettegi Sándor, jegyzője Berger Lajos volt. Szabad Károly az értekezleten beszámolt a nagybányai függetlenségi párt elnökével egy közös népgyülés megtartására vonatkozólag a liga megbízásából folytatott értekezéséről s a jelentés hatása alatt az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a nagybányai függetlenségi párt vezetőségét az általános választói jog őszinte hívének nem tartja, sajnálattal konstatálja, hogy a függetlenségi párt választmánya e kérdésben Farkas Sándor elnök konzekvens és őszinte álláspontjával ellenkezésbe jutott s erre való tekintettel a függetlenségi párt mai választmá­nyával szemben tartózkodó álláspontra helyez­kedik. Elhatározta továbbá az értekezlet, hogy az összes résztvevők aláírásával ellátott átiratban meghívja a kerület országgyűlési képviselőjét, Dr. Földes Bélát, hogy népgyülésen ismertesse az általános választói joggal szemben elfoglalt s az értekezlet fölfogásával egyező álláspontját. Ezen átiratra egyébként e sorok megjelenése előtt már meg is érkezett a kedvező válasz. Előadás a kath. legényegyletben. Ma lesz a kath. legényegyletben ez évben az utolsó felolvasás. Pásztor István főgimnáziumi tanár tartja meg szabad előadását, továbbá közremű­ködnek Folticska Gizella és Podlócz Etelka, kik szavalni fognak. A belépés díjmentes ugyan, de adományok szívesen fogadtatnak. A kir. járásbíróság ügybeosztása 1912. évre. Szenimiklóssy József vezető kir. járásbiró elé tartoznak: Elnöki ügyek: (El) Egyezségi ügyek: (Eg) Sommás perek: (Sp. I.) A-O-ig. Anyakönyvi ügyek: (A) Áz összes ad- minisztrationális teendők, valamint a bíróság feletti fölügyelet. Dr. Horváth József kir. járás­biró elé: Végrehajtási (V) örökösödési (Ö) örö­kösödési és hagyományi bizonyítvány (Öb), polgári vegyesek (Pv. I., Pv. II.) valamint az (Sp. II.) P-Z-ig terjedő sommás perek. Szentpéteri Ferenc kir. járásbiró elé: Ä (BI) lajstromhoz tartózó fiatalkorú terheltek bűnügyei, valamint az ezek ellen folyamatba tett bünvizs- gálatok, fizetési meghagyási (Fh), fizetési megh. vonatk. megker. (Fm) a polgári megkeresések (M) és az összes tkvi ügyek. Abaházy József kir. aljárásbiró elé: Vizsgáló bírói (Vb), büntető megkeresések (Brn), büntető vegyes ügyek (Bv), vétség és kihágási ügyek, kivéve a fiatalkorú terheltek elleni ügyeket (BII) és az öszszes bün­tetések (kivéve a fiatalkorúak ellen kiszabottakat) nyilvántartása és végrehajtása. A jegyzői irodák és az irattár a felek részére hétköznapokou délelőtt 9-11-ig vannak nyitva. Ezen időn túl a beadványokat a gyüjtőszekrénybe kell helyezni. A gyüjtőszekrényt hétköznap délután 1 órakor, ünnep- és vasárnapon pedig délelőtt 11 órakor ürítik ki. A telekkönyvtár és irattár a felek részére hétköznapokon d. e. 10-től 12 óráig, vasár- és ünnepnapokon d. e. 9-11 óráig, heti és országos vásárok alkalmával pedig d, e. 9-12 óráig vannak nyitva. Szóbeli kere­seteket, kérelmeket és nyilatkozatokat, valamint a büntető ügyekre vonatkozó szóbeli feljelen­téseket rendszerint kedden 9-12-ig kell elő­terjeszteni. Ugyanebben az időben megjelen­hetnek a felek idézés nélkül ügyük tárgyalása végett. Az egyezségi kísérletre való idézés és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek, továbbá oly szóbeli keresetek, kérelmek és nyi­latkozatok a büntető ügyekre vonatkozó fel­jelentések, melyek gyors elintézést igényelnek, úgyszintén azok is, melyeknek előterjesztése határidőhöz van kötve, vagy amelynek előter­jesztése végett a bíróság székhelyének községi területén kívül lakó fél jelentkezik, a hivatalos órák alatt mindig elfogadtatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom