Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-26 / 48. szám
4 Nagybányai Hírlap 1911. november 26. Pótvásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Avasujváros községben az ez évben elmaradt országos vásárok helyett nov. 27. és 28-án, hétfőn és kedden állatvásár és kirakó vásár tartassák. Változás az értékes postai csomagok kezelésében. F. év december 1-től az értékesebb csomagok biztosítása érdekében következő rendelet lép életbe: „Kézidarabként kell kezelni, amennyiben terjedelmüknél vagy súlyúknál fogva betétdarabként nem kezelhetők: a) azokat a csomagokat, melyeknek nyilvánított értéke legalább 100 kor., b) a 100 koronánál kisebb értéknyilvánitással feladott azokat a csomagokat, melyek készpénzt, ékszert, zsebórát arany vagy ezüst tárgyat tartalmaznak. Minden egyes kézidarabhoz külön-külön szállító levél állítandó ki. Ezen rendelkezés a hatóságok és hivatalok által feladott kézidarabokra is kiterjed.“ Egyebekben a kézi és betétcsomagokra vonatkozó szabályok változást nem szenvednek. Vagyis e szabályok szerint a jelentékenyebb értékű tárgyak közönséges vagy fonákjával kifelé fordított viaszos vászonba, bőrbe teendők, vagy jó szerkezetű erős ládába csomagolandók, végnélküli zsineggel jól keresztül kötözendők, ugyanazon vésett pecsétnyomóval, ugyanazon pecsétviasszal lepecsételendők. Nem kevésbbé lepecsételendő a szállitó-levél balszelvényének erre fentartott helye is. A „Vasárnapi Újság“ idei karácsonyi albuma, mely mint minden előfizetőnek járó ajándék, kiállításának díszével és tartalmának gazdagságával szenzációja lesz a‘ karácsonyi könyvpiacnak, már erősen készül. Egyik érdekessége lesz Móricz Zsigmond színdarabja, az Aranyos öregek, melyet most adnak elő a vígszin- házi Móricz-matinén, Blahánéval a főszerepben. A „Vasárnapi Újság“ november 26-iki száma különben a megszokott gazdag tartalommal és fényes kiállításban jelent meg. Lévay József miskolczi ünneplése, tripoliszi harctéri képek, az Operaház újdonságai, a hágai békepalota, a rheimsi hadi repülőversenyek, a most lebontott marosvásárhelyi híres kút, aktuális arcképek adják a képek tárgyait. Szépirodalmi olvasmányok : Bársony István tárcája a madarászairól, Kaffka Margit regénye, Lenkei Henrik és Majthényi György versei, Atherton angolból fordított regénye. Egyéb közlemények: Schöpflin Aladár cikke Lévay Józsefről, cikk és kép egy kirabolha- tatlan pénzszekrényről, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom ésművészet,sakkjátékstb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt kor., a „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. kerület, Egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Koczka Antal cirkusza és állatkertje. A Széna-téren múlt héten érdekes látnivaló volt. Nem a cirkuszt értem, nem ennek mutatványai s a bohócok izléstélenségei voltak a kiemelkedő pontok, hanem értem a vadállatokat és az oroszlánszeliditőnő mutatványait, valamint a medvék produkcióit, melyek elsőrangú mutatványszámba mentek. Hátborzongató dolgok ezek mind s az a hatalmas termetű magyar nő, ki 4 oroszlánnal úgy játszik, mint a macska az egérrel, — valóban bámulatra méltó. Az oroszlán asszonyságok és kisasszonyok még meglehetős engedelmesek, sőt „Ella“ őnagysága rendkívül kedves és hízelkedő, — de az oroszlánurak rémséges pillantásai, morgásai és fogvicsoritásai nem a mi idegzetünknek valók. A medvék - különösen egynek — páratlan ügyes játéka a golyónak föl- és lehengeritése, melyen ő maga áll: csodálatos dresszurát bizonyít. Általában az állatkert tanulságos volt s kár, hogy — a járványos betegségek miatt, — az elemi iskolák növendékeinek be nem mutathatták, mert a szemléltetésből százszor annyit tanultak volna, mint bármely természetrajzból. Jelenlegi járványos időben nemcsak rendkívüli bacteriumölö hatása, de szerencsés vegyi összetétele folytán legtökéletesebb az összes államokban törvényesen védett: CALOX-FOGPOR ártalmatlan — savmentes - antiseptikus - szagtalanító por, melyből a száinedvek behatására oxygen (H2 02) szabadul fel. Az oxygen a fogakat az elromlástól óvja, fehéríti, a foghust gyógyítja. A „CAL0X“ a legtökéletesebb fogpor, mely a szájat ideális hygienikus állapotba hozza, üdíti, tisztítja és a fog- kóképzódést meggátolja. A „CALOX“ az összes betegségek csiráit (bacteriumait), melyek a szájon át igyekeznek a szervezetbe, elpusztítja. Gyermekeket óvja fertőző betegségektől. - 1 szab. acél doboz (mely 3 hónapi használatra elegendő) 1 K 50 f, 4 darabot bérmentve küld': BAJNOCZY S. gyógyszerész laboratóriuma Nagybánya. Az igazolványok és cselédkönyvek visszatartásáról a földművelésügyi miniszter a következő, a munkások érdekeit védő rendeletet intézte minden város tanácsához : A gazdasági munkás és cselédügyek elintézésénél ismételten tapasztaltam, hogy az elsőfokú hatóságok a munkásigazolványokat (dohány- kertész-igazolványokat) és szolgálati cselédkönyveket tulajdonosaiktól az eljárás megindításakor átveszik, azokat a tárgyalási iratokhoz csatolják, hol is ezen könyvek az ügy végleges elintézéséig, olykor tehát hónapokig, visszatartatnak. Minthogy a munkásigazolványokra és szolgálati cselédkönyvekre tulajdonosaiknak keresetük és igy létfentartásuk szempontjából állandóan szükségük lehet, másrészt pedig ezen személyi okmányok hatósági elvonására, ha csak bűnjelet nem képeznek, bárha az illető gazdasági munkások vagy cselédek ellen vitás, vagy kihágási ügy van is folyamatban, - törvényes alap nincs, miheztartás végett figyelmeztetem az eljárni hivatott első- és másodfokú hatóságokat, hogy a munkásigazolványokat és a szolgálati cselédkönyvet feleslegesen ne tartsák vissza, hanem amennyiben valamely ilyen könyvbe történt bejegyzés az ügy elbírálása szempontjából jelentőséggel bir, arról hivatalos másolatot vegyenek és az iratok közé azt csatolják be. Budapest, 1911. november 12-én. A miniszter helyett: Bartóky s. k. államtitkár. Oly esetekben, a mikor a hashajtószer használata indokolt, az orvosok, első sorban természetes Ferencz József-keserüvizet rendelnek, mert ez a vegyelemzés szerint a legelső sorban áll és minden más gyógyvíztől különbözik. A betegek is a legjobban kedvelik, mert ize nem kellemetlen. Az Irgalmasok híres bécsi kórháza Írja: Számos makacs székrekedésnél kitűnő sikerrel használtuk a magyar „Ferencz József“-keserüvizet. — Kapható gyógyszertárakban és füszerkereskedésekben. Ügyeljünk a valódiságra! A világ legszebb meséje. Sebők Zsigmond és Benedek Elek gyermeklapjának, a Jó Pajtás-nak ily című uj rovata máris nagy népszerűségre jutott a kis olvasók előtt. A lap legújabb számában Dosztojevszki, a nagy orosz regényíró egyik megragadó szépségű meséjét közli. Ugyanebbe a számba Endrődi Sándor és Váradi Antal irt verseket, Szabóné Nogáll Janka elbeszélést, Sebők Zsigmond folytatja Dörmögő Dömötör sport-kalandjait, Pataky Kató kedves képet rajzolt, egy cikk a hangyák csodálatos birodalmát Írja le, Zsiga bácsi elmondja mulatságos mókáinak egyikét, Benedek Elek folytatja regényét. A rejtvények, szerkesztői ize- netek teszik teljessé e szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ ki- adóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 12-tŐl a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Nov. 15. Feldman József bányamunkásnak „Erzsébet“; nov. 15. Pálinkás János bérkocsi-tulajdonosnak halvaszületett fiú; nov. 16. Gönczi József gépkezelőnek „Lajos Jenő“; nov. 18. Gerzon Gusztáv malombérlőnek „Erzsébet“ nevű gyermeke. Meghaltak: Nov. 20. Pohl György rkath. 35 éves, kömüves-segéd, tüdővészben; nov. 20. Búd Mihály gkath. 74 éves, napszámos, végelgyengülésben; nov. 24. Takács János rkath, 33 éves, kömüves-segéd, szivszélhüdésben. Házasságot kötöttek: Hotye László bányamunkás nagybányai és Katalán Juliánná nagybánya-borpataktelepi; Vaszita Antal bányamunkás és Zetye Mária szakácsné nagybányai; Veisz Lajos bányamunkás és Fóris Borbála nagybányai; Nagy Lajos napszámos és Mihályi Mártha napszámos, nagybányai; Sztáronszki Miklós erdőmunkás és Szlevenszki Ilona napszámos, nagybánya-kőbányatelepi; Kasztyuk János erdőmunkás és Moldancsuk Dominika napszámos, nagybánya-kőbányatelepi lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Minik Márton zuzdamunkás és Molnár Ilona nagybányai lakosok. Érdekes végrendelet. Szamosujváron meghalt egy különc ügyvéd, ki végrendeletében 1000 koronát hagyományozott a bolondok házára, indokolván következőképen: „Vagyo- nomnak jórészét azon bolondoktól szereztem, kik perlekednek; méltányosnak tartom tehát, hogy egy részt visszaadjak nekik.“ % BRNYRSZRT $$ A legrégibb bányászati iskola. — Irta: Kápolnai Pauer Victor. — A modern turisták, kik a minden kényelmet nyújtó egyptomi luxus vonatokon, vagy a Níluson közlekedő úszó palotákon, ezeken a több emeletes, fényesen berendezett kiránduló hajókon beutazzák a piramisok csodás országát, melynek története a legősibb időkbe nyúlik vissza, kultúrája pedig a legrégibb, hol a páratlan kiima- folytán a romok aránylag legépebbek, einem mulasztják a híres On városnak — a görögökHeliopolisának — egyetlen maradványát: egy még állva maradt obelisket megtekinteni. A nagy város, melyhez a főniksz madár mondája fűződik, Alsó-Egyiptomban, a Nílust az arab öböllel összekötő ókori csatorna mellett feküdt, a folyótól kissé keletre. A nagy városból csak egyetlen kő maradt állva! Sic transit glória mundi. . . A pusztító Kambyses serege feldúlta a várost. Lassanként pusztult el azután a kultúra egyik gócpontja, mely a tudás sugarait szórta szét a még sötét homályban élő emberiségre. Már Strabo idejében a nagy templom kivételével minden csak rom volt, most Matarie falu áll ott. A még virágzó ősi városban a kultusz legfőbb tárgya Ptah volt, a kovács-isten, a görögök Hephaistosa, a római Vulcanus. Ősrégi istenség volt ez. A hyeroglyphák világra nem hozott, gyönge lábú gyermeknek ábrázolják. Ptah volt a bányászat istene is és igy ezzel a jellemzéssel rá akartak mutatni arra a körülményre, hogy a bányászat anyaföldünk mélységben élő gyermeke. A föld mélyében-élő, meg nem született Isten gyenge lábait a görögök, rómaiak, germánok és szlávok megfelelő istenségénél szintén megtalálhatjuk. Ptah isten neve phoeniciai eredetre vall, hol a patakh szó annyit jelent, mint kinyitni, vagyis a föld méhét feltárni ásvány kincseivel! Pattan és patak szavainknak nincs-e valami köze ehhez az ős régi szóhoz ? Vájjon eredetileg phoeniciai-e ? Volt Egyptom földjén egy mystikus kultusz, melynek hívei Ptah isten gyermekeinek vallották magukat s Pataikosoknak vagy Kabiroknak neveztettek. Ez a kultusz elterjedt messze földön. A most harci zajtól hangos Tripolisz, Berytus, Tyrus, Samothrake, Paltos, Orthosia, sőt Kréta szigete, Kasius, Délos sziget, Puteoli Olasz országban és Memphis Egyiptomban Ptah-temp- lomot emelt. Spanyolországig, sőt aBritt szigetekig követhető ennek a kultusznak a nyoma. Ptah a világépitő istenség a természeti erők és ásvány-kincsek ura, az aranyművesek, kovácsok, bányászok és kohászok istene az oni vagyis heliapolisi pompás egyiptomi templomban pazar szentélylyel birt. Nagy sokasága a párducbőr kacagányos papoknak imádta térdre borulva, égnek emelt karokkal. A papok politikai hatalommal is bírtak nagy tudásuk folytán, de kötelességüknek tartották tudományukat az ifjabb nemzedékkel közölni s azokat beavatni a vallásos színezettel bevont természeti és technikai ismeretekbe. A mit a bányászat és kohászatból tudtak, pedig ez nem lehetett csekély, hiszen élénk bányászat folyt az „arany hegyekben“ a Vörös tenger mindkét partján, az arany kohászata pedig magas fokon’ állott s a mi az arany mű- vességüket illeti, az ősidők óta az ókor népei között szinte példátlan sikereket ért el, — mind ez a sokféle ismeret itt lett felhalmozva, feldolgozva és tovább adva. „A föld elzárt mélységére“ vonatkozó tudásuk, ezek a titkos tanok, korántsem szorítkoztak a papokra, papnövendékekre, vagy az egyptomi hívőkre. — Be lett avatva ebbe a tudományba idegen is, ki érdeklődött a természettudományok, a bányászat és a kohászat iránt. Mondhatjuk tehát, hogy ez a hely a legősibb bányászati iskola volt! Kik voltak ismertebb nevű férfiak, kik itt tanultak? Van-e tudomásunk harmadfél ezer év után ezekről?
