Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

1911. november 12. KTagybányal HEHi-lo-jo 3 A Széchenyi=Társulat és a választójog. A szatmármegyei Széchenyi Társulat, vár­megyénk e legnagyobb kulturális egyesülete az Országos Közművelődési Tanács megkeresésére Szatmár-Németiben, most szerdán tartott köz­gyűlésében a következő állást foglalta el a választójog reformja mellett: „A szatmármegyei Széchenyi Társulat a választói reform megalkotását az országgyűlés egyik legsürgősebb feladatának tekinti, mert a 60 év óta érvényben levő és időközben csak némi módositással változott jelenlegi választó- jogi törvényt a megváltozott és folyton haladó idők követelményeivel szemben jórészben elavult­nak és a választói jogosultság feltételeit, valamint a választókerületek beosztását különösen az ország magyar ajkú lakosságával biró vidékein igazságtalannak tartja. A választójogi törvény tehát az ország kulturális, gazdasági, ipari és kereskedelmi fej­lődésének megfelelő méltányos és igazságos reformja a parlament elodázhatlan kötelessége. Amidőn ezen véleményének a szatmár­megyei Széchenyi Társulat kifejezést ad, egyi­dejűleg azon szilárd meggyőződését is hangoz­tatja, hogy a megalkotandó választói reform főcélja nem lehet más, mint a politikai nemzet értelmiségének az ország kormányzásában, veze­tésében és irányításában leendő biztosítása. Az értelmiség alsó fokozata az Írni és olvasni tudás. Minthogy azonban minden nemzet fennál­lásának első és legfontosabb létalapja a nemzeti nyelv fentartása, fejlesztése és az egész ország területén uralkodóvá tétele, ennélfogva közjogunk egyik legfontosabb gyakorlásánál elengedhetlen feltételnek tekintjük az állam hivatalos nyelvét, vagyis a magyarul irni-olvasni tudást, úgy azon­ban, hogy ez a feltétel a ma érvényben levő szerzett jogokat ne érintse. Az 1000 év óta fennáló Magyarország történelmi népének, az államalkotó és államfen- tartó magyar fajnak az ország kormányzásában és vezetésében való biztosítását a magyarul Írni és olvasni tudás feltétele mellett még az idegenből bevándorolt letelepülőkkel szemben legalább oly mértékben véljük biztosithatónak, hogy választójogot a letelepült a honpolgári eskü letételétől számított 3 év múlva nyerhet. Mi, akik Szatmár vármegye, területén a nemzeti kultúra és a magyar nyelv fejlesztése érdekében sorakoztunk a Széchenyi Társulat lobogója alá, aggodalommal tekintjük a külöm- böző nemzetiségek egy részének agresszív fel­lépését, mely különösen a magyar állameszme és az egységes magyar nemzet ellen irányul. Ezért a szavazás titkosságát az ország vidéki, különösen a nemzetiségekkel túlnyomó részben lakott területeken a nemzet érdekében valónak nem tarthatjuk. A városokban azonban, ahol a magyar kultúra ereje úgy az értelmiségnek, mint a magyarságnak nemzeti szerepét és supremáciáját kellő módon biztosítja, a választói jog gyakor­lásánál a szavazás titkosságában a magyar állam­eszme érvényesülése ellen semmi veszedelmet nem találunk. Magyarországot 1000 év előtt a magyarság foglalta el és évszázados küzdelmek után véreink hullásával államalkotó és csodálatos intellektuális erejével a magyar faj tartotta fent, amidőn a nyugati civilizáció befogadásával és fejlesztésével az európai müveit népek sorába lépett és al­kotmányos érzékével Európa legrégibb alkot­mányos államává emelte. Ezen évszázados mun­kájában tehát nem segítette a magyar nemzetet egyetlen népfaj sem. Feltétlen joga van tehát a magyar nem­zetnek ahhoz, hogy az állami kormányzás alap- feltételét és legelső jogát képező választói törvényt úgy alkossa meg, amely 1000 éves fennállása után részére a második ezredévet biztosíthatja. Minthogyazonban a Széchenyi Társulat mint kultur intézmény, a haladás törvénye és az emberi jogok fejlődésének ösvénye elé aka­dályokat nem gördíthet, a választói jog igazságos és méltányos kiterjesztésének feltétlenül hive és midőn a választói jog gyakorolhatását az értelmiségi cenzushoz, a magyarul Írni és olvasni tudáshoz és a szavazatok titkossága elől sem zárkózik el, hanem azt az önálló képviselő kül­désre jogosított városokhoz köti, az emberi jogok fejlődésének törvényét is tiszteletben tartja, másrészről hü marad 28 év óta fennálló kultur intézményünk ama jelszavához, hogy: „Legyen a hazának minden lakosa a magyar államiság hive és tudjon magyarul.“ Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély» és fodrász=terme, illatszer-raktára: Rákóczi=(Fő)-tér, Minorita-rendház alatt. — Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szak­szerűséggel és vigyázattal. hírek. November 11. „Efitémuít harangok.“ Nemrégiben közöltünk a mostanihoz ha­sonló felhívást, mely a pusztuló magyarság jaj­kiáltása volt; közlünk még egyet! A Szolnok- Doboka megyei Galgó község bocsátotta ki az ottani ref. egyház templomépitése alapjára le­endő országos gyűjtés végett adott ministeri engedélyre támaszkodva. Legalább olvassuk el; mire a végire jutunk, úgyis csak egy könycsepp lesz az egyetlen áldozat, a mit juttatunk! Ebből pedig nem lehet templomot építeni! „Nemeslelkii Adakozó! Ma, midőn a jóté- | konyság annyi nemes intézményt ad az emberi­ségnek, midőn az emberbaráti szeretet könnyet töröl, sebet kötöz, elesettet felemel a könyörü- letesség filléreivel: e könyörülő szeretet nevé­ben kérjük mi is: kegyeskedjék a galgói refor­mátus leányegyház templomepitési céljaira ada- | kozni. Egyházunk, mely 15.000 oláh közé van | beékelődve, több mint 100 év óta küzd hitün­kért és magyar nemzeti érdekekért, szegény, nagyon is szegény anyagiakban: a 100-at sem számláló maroknyi magyarság mindössze 7000 koronát tudott a szent célra, — ezt is erején felül - összegyűjteni. Szegénységük miatt töb­bet áldozni képtelenek. 5000 korona hiányzik még kisded templomunk felépítéséhez, mely összeget nemeslelkü adományokból óhajtunk, várunk, remélünk megnyerni. Köröskörül erős görög katholikus oláh egyházakkal vagyunk körülvéve, melyek egymásután emelik fel impo­záns templomaikat. Ha mi nem tudunk velők lépést tartani s nem erősítjük meg híveinkben minden lehető eszközzel a hitet és a fajtudatot: ha nem építünk mielőbb templomot, mely vidé­künkön immár symbolum, mely maroknyi népünket összetartja, biztatja, lelkesíti szent hitünk s a nemzeti géniusz védelmére : bizony „oldott kéve“ leszünk, melyet szétszór egy erős vihar; híveink elkedvetlenedve adják fel a to­vábbi küzdelmet s elcsüggedve ingadozókká lesznek, végső eredménye pedig ennek nem lehet más, mint az a szomorú konklúzió: nyel­vüket, hitüket feledve végképen elvesznek a magyarság számára. De bízunk abban, hogy az Ur a mi erőtlenségünkben is megdicsőiti hatal­mát. Bízunk abban, hogy a beérkező nemeslelkü adományok által valóra válik legszentebb remé­nyünk s mi erőinkben megújulva, diadalmasan küzdhetünk tovább hitünkért, nemzetünkért. Minden Nemeslelkü Adakozónak egyenként hálás köszönetünket nyilvánítva vagyunk, Galgón, 1911. november havában: Horváth János gond­nok, Kovács Gyula ref. lelkész.“ Személyi hirek. Dr. Makray Mihály polgár- mester több napi tartózkodásra családjával Budapestre utazott. — Dr. Fábián Péter szamosujvári kanonok a héten pár napig Brebán Sándor h. plébános vendége volt. Eljegyzés. Krizsánovszky Lőrinc helybeli könyvkötő és kereskedő eljegyezte Lapusán Antal leányát: Vilikét. A „Nőegylet“ estélye. A jótékony „Nő- egylet“ estélye jövő szombaton (nov. 18.) feltét­lenül megtartatik a Lendvay színházban, mely az estély programmjának sokkal inkább megfelel a hatás szempontjából, mint a Kaszinó termei, melyet a választmány a legnagyobb kész­séggel hajlandó volt a Nőegyletnek igazán cse­kély dij mellett szintén átengedni. Balás Árpád dalköltő és hegedüvirtuózon kívül sikerült az egy­letnek még dr. Damokos Andor szatmári ügyvéd, zeneművészt is megnyerni a közreműködésre. Szenzáció számba fog menni a Virágh Lajos nyug. főjegyző, h. anyakönyvvezető betanításá­ban és rendezésében előadásra készülő egy fel- vonásos színdarab, melynek sikerét a híres mű­kedvelőtársulati elnök szives közreműködése jó éleve biztosítja. A programm után tánc követ­kezik; szünetek alatt pedig állitandó sátrakban babaárusitás (gyermekek számára) és a jótékony célt szolgáló cukrászat. Áthelyezés. Németh Bélát, a társadal­munkban is tevékeny, kedvelt főgimnáziumi tanárt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kassai főreáliskolához helyezte át; főgimnáziu- j műnkhöz pedig Hoós Ferenc h. tanár helyez­tetett át a veszprémi kegyesrendi főgimnáziumtól. Esküvő. Topán József m.-láposi kir. al- járásbiró jövő vasárnap lép házasságra Molnár József domokosi földbirtokos leányával: Em­mával. Színészet. Városunkban a színház decem­ber 1-én nyílik meg, mikor is Neményi Lipótnak, az ,,Északkeleti sziniker illet“ igazgatójának most Désen közmegelégedésre működő színtár­sulata vonul be a Lendvay színházba a rövid egy hónapban megállapított saisonra. Az igaz­gatónak előzetes színi jelentése már megjelent, de ideérkezett maga is a titkárával a szükséges előkészületek megté.ele és a bérletek előjegyez- tetése végett s nyilatkozataiból következtetve közönségünk meg lesz elégedve a repertoir változatosságával és ujdohságával. A Désen meg­jelenő „ Vármegyei Közélet“ legutóbb igy ir társulatunkról: „A Neményi-féle színtársulat itt működésének már első hónapja lepergett és nem túlozunk miben sem, ha erkölcsiekben a mérleget határozottan a Neményi javára billentjük. A mi jogos igényeinkhez képest eleget nyújt s a változatosság ellen sem lehet más kifogás, mint az, hogy ha a direktor nagyobb üzletember lenne, mint a milyen ambiciózus és jóizlésü rendező: ugyanazzal a költséggel és fáradtsággal gaz­daságosabban aknázhatná ki a maga javára a közönség színházlátogató készségét, ha egy né­A VILÁG LEGJOBB Az angol király udvari szállítói. A walesi herceg udvari szállítói. Különlegesség KINGDOM-BLEND páratlanul aromás és Ízletes. az angol király Five o’clock-teája. Nagybányai főraktár: Harácsek Vilmos Utódainál

Next

/
Oldalképek
Tartalom