Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-01 / 40. szám
2 IVl^ányivl Hírlap 1911. október 1. felüli jó hírük van; kár az ebben rejlő nagy tőkét koczkáztatni ! - E kiállítók Szent-Ivány Sándor lakatos, SpiezuLi Káraly fazekas, Takács Károly kádár és Szabó Sándor lakatosmesterek ; továbbá Virágh István timármester, a ki hírneves m.-mogyorósi gyógyvizéből állított össze egy ügyes gúlát, mely minden eldugottsága dacára is — rossz helyre tették — sok dicséretben részesült. A város tulajdonát képező borpataki bor- vizforrás kútkezelősége szintén nagyszabású üveggulát rendezett be s az ásványvíznek oly nagy reclámot csinál, hogy a város csak elismeréssel lehet Burger Frigyes kolozsvári gyógyszertártulajdonos, bérlő iránt, ki már a saját érdekében sem riadt vissza semmi áldozattól az elterjedt viz bemutatása céljából. Harácsek Vilmos Utódai cég a már sokszor és legelső érmekkel kitüntetett Menthol sósborszeszéből rendezett be egy nagy collec- tiót, a mi méltó feltűnést keltett. A Nagybánya város takarékpénztárának üzleti tevékenységét kitüntető és Balezer György főgimn. tanár válogatott Ízlésére valló díszítésével ellátott tabella szintén el van dugva s ha az üzlethelyiség fényképén szereplő segédkönyvelő mosolya le nem bilincselné a szemlé- lődőt, bizony sokan elmennének mellette, holott a hasonló pénzintézeti tabellák között ez a legelső. Nagyon szépek végül a Huszthy Mátyás fényképei is, melyek egyes kiállítók rendeletére készültek s nemükben bámulatot keltettek. Tengerről. Kivel a sors mostohául bánik, Kinek a lelke pihenőre vágyik; Menjen messze, messze evezzen, A hullámzó, ringó szép tengeren. S mikor az alkony leszáll a tájra S bíbor fény borul a láthatárra, Gondoljon arra a fájó múltra, A mi a lelkét tépi, marcangolja. Mert a fájdalom e helyen tompul, Bárha a könh üt is épen úgy hull, Vigasztal a tudat e könnyekben: Hogy ha sir itt, nem látja senki sem. S ha elmereng sok csodás látványon Csacska, csevegő szép hullámokon, Csókot lehel szemére az álom S szenvedése már nem nehéz járom. Kivel a sors mostohául bánik, Kinek a lelke pihenőre vágyik; Menjen messze, messze evezzen, A hullámzó, ringó szép tengeren. Palermo, 1911. seept. 1-én Heigel Ilus, — Dr. Couyelat, a francia orvos írja : Egy betegemnek adtam a természetes Ferencz József-keserüvizből, aki kitünően meggyógyult, pedig akármilyen hashajtót használt azelőtt, nem volt hatása nála. - A valódi Ferencz József-keserü- viz füszerüzletekben és gyógytárakban kapható. A szétküldési-igazgatóság Budapesten. * A Néhma Lajos József kávé-üzletét átvette Benkő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10-12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.) IPARÜGYEK. Nagybánya város vásár-vám és helypénzszabályrendelete. Szatmárvármegye alispánja városunk uj vásár-vám és helypénzszabályrendeletét illetőleg véleményt kért a debreceni ipar és kereskedelmi kamarától. Az iparkamara szeptember hó 14-én tartott közgyűlésében foglalkozott e kérdéssel. Az iparkamara véleményét az alábbiakban közlöm oly célból, hogy nagyon szükséges ezzel a kérdéssel minél behatóbban foglalkozni úgy az iparosoknak, mint kereskedőknek, bor és gyümölcstermelőknek egyaránt. „A vásárok, helypénzdijszabások alkotását szabályozó miniszteri rendeletekben lefektetett elv az, hogy a vásárvámot, illetőleg helypénzt azon ellenszolgáltatás fejében szedi a vásártartásra jogosult, mely szerint a piacnak tisztántartásáról és rendezéséről gondoskodik. Ebből következik, hogy helypénz csakis a vásárra szánt területen szedhető s az ebből befolyó jövedelem a vásártér fentartására, tisztítására, kövezésére fordítandó. A vásárvám, piaci helypénz csakis a piacon tényleg igénybe vett hely után fizetendő, oly árukért tehát, amelyek a piacon helyet el nem foglalnak, vásárvám nem szedhető. A helypénzt nem a községbe lépés alapján, hanem a piacon való tényleges helyfoglalás alapján kell fizetni. Ezen miniszteri rendeletekben lefektetett irányelveknek Nagybánya város uj vásárvám díjszabályzat tervezete nem felel meg. A díjszabályzat I. rész első pontjának első bekezdése, mely szerint: „A város kötelékébe tartozó lakosok kivételével mindazok, kik a város területére élárusitás és értékesítés céljából bármi cikket hoznak, vásárvámot fizetni kötelesek“, — nem szabatos, mert nem mondja ki határozottan, hogy vásárvámot csakis a vásártéren, illetve a piactéren árusítás végett lerakott áruk után kell fizetni a tényleg elfoglalt hely használatáért. E pont helyett meghagyandó a régi díjszabályzat I. rész első pontjának első bekezdése, mely szerint: „A város kötelékébe tartozó lakosok kivételével mindazok, akik akár naponként, akár heti, vagy országos vásárokra eladás végett bármi cikket hoznak s a piacon, vagy a városi hatóság által adás-vevésre kijelölt területen élárusitás céljából helyet foglalnak, vásárvámot fizetni kötelesek“. Ezen régi díjszabályzatban foglalt és az uj díjszabályzatban is feltétlenül e szövegezésben meghagyandó pont kizárja a félreértéseket és az e kérdést szabályozó kormányhatósági rendelkezéseknek is teljesen megfelelő. A tervezet II. rész 16 §-ának második bekezdése szerint „címre szállított árukért hektoliterenként szintén fizetendő 10 fillér vásárvám“. A tervezetnek e rendelkezése ellenkezik a 698 — 1894. B. M. rendelettel, mely kimondja, hogy helypénz csak a piacon szedhető. De ellenkezik e tervezetnek e rendelkezése a 3872 — 1892. K. M. és 4727-1900. B. M. rendeletekkel is, melyek szerint helypénzt csak a piacon tényleg elfoglalt hely használatáért lehet szedni. A tervezet 72. §-a szerint „Takarítás és vízdij címén minden a város határára beérkezett szekér vagy kocsi után, akár árut szállított, akár nem — fizetendő 24 fillér“. Ezen intézkedés semmiesetre sem foglalhat helyet egy vá- sárvámdijszabályzatban, mert a 3872-1893. K. M. rendelet kifejezetten kimondja, hogy a piaci helypénz, vásárvám természetében fekszik, hogy az csakis a piacon tényleg igénybevett hely használatáért fizetendő s a helypénz-szedés oly- nemü gyakorlása, mely szerint az ilynemű illetékek a vásártérre vezető utakon szedessenek be, tilos. A 4727 — 1900. B. M. rendelet pedig kimondja, hogy helypénz az árucikkek után a tényleges helyfoglalás alapján, nem pedig a községbe lépés alkalmával szedendő. Nagybánya város iparára és kereskedelmére egyaránt rendkívül káros, egyúttal pedig a fent idézett miniszteri rendeletekbe ütköző a módosított díjszabályzat 73. tétele, mely szerint: „Vasúton érkezett dinnye, káposzta, zöldség s más egyébb árucikk után métermázsánként 20 fillér“, valamint a szabályzat 74. tétele, mely szerint: „Vasúton érkezett burgonya után métermázsánként 12 fillér“ vásárvám fizetendő. E két utóbbi tétel minden, Nagybányára vasúton érkező árut tekintélyes vásárvámmal terhelne meg, teljesen jogalap nélkül. Valamely városba vasúton érkező áruknak csak egy része az, melyet a vásárokon való eladásra szántak, a másik rész magánosok részére érkezik. Végül a legnagyobb rész pedig részint ipari feldolgozás alá kerül, részint az állandó, betelepedett, rendes üzlethelyiséggel biró kereskedelem révén kerül eladásra. A tervezetnek e két tétele tehát ezen árukat is vásárvámmal akarja megterhelni, holott a vasúton érkezett árukat elég súlyosan terheli már a kövezetvám. Ily rendelkezések erőszakosan kívánják a város vásárvám jövedelmét növelni, jóllehet csak a város iparának és kereskedelmének igazságtalan megterhelését eredményeznék s a lakosság helyzetét súlyosbítanák. A kereskedelmi forgalmat ily súlyos terhekkel megrovó intézkedések következménye aztán a forgalom eltolódása olyan helyekre, hol e sok teher és akadály fenn nem áll. De a forgalom bekövetkező eltolódásán kívül csökkentik az ily szabályozások a helyi ipar és kereskedelem versenyképességét is, ez pedig egyetlen városnak sem lehet célja akkor, amikor kétségtelenül beigazolódott, hogy minden város virágzásának alapfeltétele az erős ipar és a kiterjedt összeköttetésekkel biró fejlett kereskedelem. Ezek alapján a kamara kereskedelmi szakosztálya feltétlenül szükségesnek tartja a dij- szabályzat-tervezet I. 1. pont első bekezdése helyett a régi díjszabályzat I. rész első pont első bekezdésének felvételét a dijszabályzat- tervezet II. rész 16. tétel második bekezdésének és a II. rész 72., 73., 74, tételeinek a díjszabályzatból leendő törlését.“ Látni való a fenti véleményből, hogy városunk uj szabályrendelete az ipari és kereskedelmi érdekekkel s városunk iparának és kereskedelmének jövő fejlődésével nem számolt, Remélhetőleg még megerősítés előtt viszontlátjuk ezt a szabályrendeletet. Sólyom Ferencz. HÍREK. Szeptember 30. Jl(ehettetek a búgó haranq szóra. . . — Irta : Révai Károly. — Neheztelek a búgó harangszóra, Mert halálhörgést suhogtat felém; S bús gyermeklelkek örök nyugovóra Röpülnek át a szürke ég ivén. Bimbóhullás van! Vágtat az enyészet Suhogó szárnyon. Tegnap ott, ma itt! Letépdesi valami titkos végzet A rozsáskertek legszebb bimbait. Benépesül a levegő sóhajjal, Szülők szivéből köny forrás fakad. Hiába kél a piros arcú hajnal, Egy könytengerbe fuladoz a nap. Sivár világ ez. Rózsás kertjeinket Felváltja a kietlen pusztaság; Aszott avarból lankadón tekintget Még egy-két őszi fonnyadó virág. Olcsó és megbízható bevásárlási forrás! Alapittatott: 1894-ben. Rezsó Gyula ss NAGYBÁNYA, ss Rákóczi=(Fő)=tér 22. Alapittatott: 1894-ben. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes híres gyártmányú arany-, ezüst* és nicket órákban. Nagy választék arany- és ezüst ékszerekben, —- - = továbbá valódi és China-ezüst dísztárgyakban és evőeszközökben.
