Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
2 Nagybányai Hírlap 1911. szeptember 24. sikerét. A jótékony Nőegylet Hoffmann Árpádné buzgó felügyelete alatt ügyes és változatos munkákat mutat he, a gazdasági népiskola Várady József szaktanító distingvált Ízlésre valló, megkapóan szép rendezésében remek sás és más kézmü dolgokat produkál; Alexy Kornél állami el. iskolai igazgató a maga honosította slöjd munkákból állít ki egy nagy csoportot, kérges mogyoró és nyírfából készített kézimunkákat ügyesen kidomborítva az előhaladás sorozataiban a nagyarányú fejlődést. Szedet József és Mi/tuc Péter bányászok városunk címerét és egy feszületet mutatnak be szintén combinált slöjd munkával s nagy a mi örömünk, hogy Alexy Kornél önzetlen fáradozásainak már ily kiváló eredményei jelentkeznek. Külön kell felemlítenünk Rozsos István állami el. iskolai igazgatónak gipszmunkáját, mely Szatmármegye térképét plastikus domborműben állítja elénk. Nemében jeles és alapos munka s Kovács itteni könyvkereskedésében meg is rendelhető. A finom női kézimunkák között kimagas- lanak Madarassy Lászlóné kiállított darabjai. Mennyire messzemenő horderővel bir az a körülmény, hogy vármegyei gentry-asszonyaink remek kézimunkáival szemben ott büszkélkedik Galka István erdődi uradalmi kospásztor nehány botfaragványa, mely iparművészeti szempontból is jelentékeny értékűnek mutatkozik. Felsőbánya is szép sikerekre hivatkozhatik különösen a háziipar terén; de általán mind szép, a mit a testvérváros produkál. Az ipar terén azonban csak Kovács István szíjgyártót vettük észre sokszor kitüntetett kiváló munkáival; mást senkit. Talán nem láttuk, talán nincs is más, holott vagy húszán jelentették be részvételüket. Legközelebb ismét tüzetesen széttekintünk nemcsak az ipari pavillon- ban, másutt is; hátha akadunk még nehány törekvő iparosra, ki városunk hírneves ipara tekintélyét ezúttal is meg fogja menteni, ha már hirdetni nem is fogja ! Pedig ezt a hírnevet még tetőzni is fizetődnék; elveszteni pedig túlságosan káros volná, mikor a kiállításon mások, mint különösen Mátészalka iparosai, egyenesen a jó hírüket alapítják meg. A bányászati kiállítás szinte kizárólag a nagybányai kir. bányaigazgatóság kerületéből, különösen a kereszthegyi banyaműből, Felsőbányáról, az alsófernezelyi kohóból és Kapnik- bányáról alakul ki gondos tanulmánynyal, könnyű áttekinthetőséggel és nagy változatossággal rendezve úgy, hogy a laikus is nagy élvezetet talál benne. Nagy elismerés illeti érte Neubauer Ferenc ministeri tanácsost, György Gusztáv, Hullán János és Fizély Sándor főmérnököket és Pauer Viktor mérnököt, úgy a Bányászati és Kohászati Egylet itteni fiókját. A magánbányászat Pokol Elek nagyszabású tellérközetével magaslik ki. így vagyunk az erdészeti pavillonnal is, hol Szatmár város s nehány nagy társaság igyekezett a pálmát magának biztosítani, azonban a kincstári erdészet magának szerezte meg az elsőséget. Úgy a láposbányai erdőgondnokság, mint az alsófernezelyi egymással vetélkedett a kiállítás változatossá és gazdag anyagúvá tételén, a mi Kende Dániel főmérnök és Fischer Károly mérnök lelkiismeretes ügybuzgalmát és nagy ambícióját dicséri. A két hatalmas, 24 méter magas tölgyárbocon lengő erdészlobogó vígan sütkérezik a kellemes őszi napfényben s Hubay Zsigmond főerdőtanácsos nagyon meg lehet elégedve, hogy kitartó fáradozásukat ily nagy siker koronázza, a miben Beuer Jenő erdőrendezőt oroszlán rész illeti. Külön meg kell dicsérnünk Bodenlósz láposbányai erdőőrt, a ki egy szénégető telep modeljével ragad bámulatra. Városunk erdészete távollétével tüntet, de vannak még mások is távol, mire még visszatérünk. Ezek a kiállítás első napján szerzett tapasztalataink; igyekezni fogunk jövő számunkban Olcsó és megbízható bevásárlási forrás! Alápittatott: 1894=ben. kibővíteni, mert oly sok a mi anyagunk is az egyszeri alapos megtekintésre, hogy szinte csodálkoznánk rajta, ha mindent megfigyeltünk volna, a mi hozzánk legközelebb áll s a mi nekünk elismerést h'pz. Köszönet érte mindenkinek, a kiket illet! Az Emke és a tanitók. Szeptember 20. A minap Kolozsvárt lefolyt Emke-jubileum alkalmával az egyesület érdemes krónikása tömör beszámoló során megemlékezett a tanítóságról, mely a magyar nyelv és hazafias érzés ápolásában mintegy vezérszerepet játszott. A néptanitók, a magyar kultúrának tiszteletreméltó katonái voltak azok, akik hazánk oly annyira külömböző, elhagyatott, veszélyeztetett pontjain végig küzdötték a második önvédelmi harcot nyelvünkért, művelődésünkért. Szép,^ gyönyörűséges, fönséges a tanitó hivatása. Élete legdrágább, legféltettebb kincsét bízza rá a szülő, hogy gondozza, ápolja, fejlessze, erősítse szivét, lelkét hasznos ismeretekkel. Nyugodtan végzi otthon a dolgát, mert tudja, hogy gyermekére úgy vigyáz az a tanitó, tanítónő szeme, mintha ő volna vele. Látja és érzi hogy nem hiába tölti idejét a padokban, mert nap-nap után, mint a virágos mezőről hazatérő méh, ismeretekkel gyarapodva, tiszta érzésekkel gazdagodva jő haza gyermeke. A társadalom, az egyház és az állam is bizalommal tekint reá, mert a tanitő keze alól kerül ki a jövő nemzedék. Amilyenné nevelik ezt az iskolában, olyan lesz majd az életben. Amint az iskola megismertette a reá váró feladatokkal, amint megtanította őt a kötelességek teljesítésére, úgy fogja azokat betölteni, elvégezni. Vájjon értékelik-e munkáját úgy, mint azt megérdemli ? A feleletre nincsen nézeteltérés azok között, akik ismerik az iskola működését. S ha a tanitó becsülése mégis olyat? lassan hariad, egyik főoka, hogy a magyar tanítóság munkája — hála a Gondviselésnek - még nem reklámszerü, hanem zajtalan, csöndes, hatása olyan, mint a lassú vizé. A hivatását méltón betöltő, azért lelkesülő tanitó úgy gondolkozik, hogy munkájának megbecsülésére a társadalmat napról-napra rákényszeríti magának a munkának az értéke, a becse. Az iskola és tanítója az idők folyamán fokról- fokra haladt előre, mig mai emelkedett, valóban nemzetmivelésre képes szinvonalát elérte. Bizonyos azonban az is, hogy különösen a tanitó személyét, végzett munkája elismerését és ennek íőképen anyagilag való értékelését illetőleg, hogy nyugodt megélhetése, gyermekei neveltetése biztosítva legyen, - helyzetének javulása és javítása nem halad olyan arányban, amint azt ma a nehéz megélhetési viszonyok kívánják. Mi hisszük s erős a meggyőződésünk, hogy anyagi helyzetük teljes rendezése sem késhetik soká. Közel kell lenni az időnek, mely meghozza számukra azt az állapotot, melyben anyagi gondoktól menten tölthetik be hivatásukat úgy benn az iskolában, mint annak falain kívül. Mert az erkölcsi elismeréssel nem fukarkodnak azok, ‘akik súlyt helyeznek a tanitó iskolai és társadalmi munkájára. Felemelő, buzdító hatású volt az Emke minapi jubileumán, hogy az egyesület céljaiért, feladataiért az első sorban önfeláldozással, lelkes buzgosággal harcoló névtelen hősökről sem feledkeztek meg. Az Emke jubileum emlékére, hálás emlékezéssel és elismeréssel az erdélyrészi magyar tanítóság munkája iránt a kolozsvári tanitók Leányotthona javára 100.000 koronás alapítványt tesz, hogy ezzel is elősegítse a tanitók gyermekei neveltetését és 10.000 koronát oszt ki az ügyszeretettel dolgozó tanitók között. A cselekedet méltó az egyesülethez; a tanítóság pedig kiérdemelte. Ennek a fölemelő elismerésnek meg lesz a hatása a társadalomban is. A névtelen hősök pedig ezután is teljesíteni fogják kötelességeiket: „Hogy nöjjön és viruljon Még egyszer a haza, S egy művelt, nemes nép Legyen hű támasza.“ HÍREK. Szeptember 23. Személyi hir. Soltész Elemér ref. lelkész az Országos Ref. Lelkészi Egyesület gyűlésén a héten Budapesten járt. — Geréb Béla miniszteri osztálytanácsos az itteni anyakönyvi hivatal megvizsgálása végett pénteken városunkban tartózkodott. Esküvő. Olcsvári Obletkó Dezső dr. egyetemi magántanár, eperjesi jogakadémiai professor és a Thököli kollégium igazgatója tegnap kötött házasságot szlavniczi Szlabóvszky Imre nyíregyházai főgimnáziumi tanár és földbirtokosleányával: Márthával. Az egyházi áldást Geduly Henrik, a tiszai ág. ev. egyházkerület püspöke adta az uj párra. — Dr. Bacsinszky Ödön nagysomkuti kir. aljárásbiró kedden lépett házasságra Hubán Gyula szatmári gör. kath. esperes leányával: Arankával. Az egyházi szertartást Brebán Sándor itteni gör. kath. lelkész végezte. Értesítés. Horovitz Miksáné (Green Teréz) angol és francia salonja (Kossuth Lajos-u. 34.) értesíti régi rendelőit és ismerőseit, hogy salonját ismét megnyitotta és a toi- letteket a legkényesebb Ízléseknek megfelelően, a legújabb divat szerint, a párisi Green & Co. világhírű divatház modeljei után készíti el. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete hétfőn d. e. 10 órakor rendes havi közgyűlést tart, melynek tárgy sorozatán 17 ^ pont szerepel, köztük a vízvezeték és közcsa- ’ tornák használata és kezelése tárgyában alkotandó szabályrendelet és a régi nagy kölcsön miként történt elhasználására vonatkozó kimutatás, meg több fontos tárgy. Tűzoltó Othon. A Magyar Országos Tüzol- tószövetség szeptember hó 24 — 26. napjain, mint múlt számunkban is irtuk, tüzoltónapot tart, amikor az utcákon urnákat állít és perselyeket hordoz körül, hogy adakozzék ki-ki tehetsége szerint a szövetség által emelendő Tüzoltő- olthon javára. Ebben az otthonban nyer enyhülést gyógyítást és segélyt a tüzveszedelemben megsebesült tűzoltó. Itt nyernek további oktatást a szakismeretekben, hogy a modern haladással lépést tartva mindinkább sikeresebben szállhassanak szembe a. tűzzel. Erre gyűjtenek az urnák és perselyek. És amikor a nagyközönséghez fordulnak, hogy fogadja melegítő szeretetébe a Tüzoltónapokat, mindenkit kérnek, hogy tehetsége és szive érzése szerint keresse föl a gyűjtőket. Adjon a gazdag aranyából, a szegény filléreiből erre a nemesen fölemelő célra. Az emberi alkotások legnemesebbjének támogatására kérnek szeretetet! Tárjuk ki szivünket: adakozzunk a Tűzoltó Otthon céljaira. A Kaszinó kugliversenye. Az elmúlt vasárnapon volt a Kaszinóban a kuglizók befejező versenye, mely nagy érdeklődés mellett folyt le. Négy napig tartott a küzdelem, mely alatt többen kitűntek ügyes játékukkal s tág teret nyitottak a kombinációknak. Végre vasárnap este megtörtént a döntés. Első dijat nyerte Kovács Ártliur főerdőhivatali számtiszt, másodikat Gurszky János bányakapitányi tiszt és í harmadikat Dr. Horváth József kir. járásbiró. A nyertes kuglizókat vidám poharazás mellett I ünnepelték a kuglizó cimborák. Rezső Gyula = NAGYBÁNYA, = -(Fő)-tér 22. Alapittatott: 1894-ben. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes híres gyártmányú arany-, ezüst- és nickel órákban. Nagy választék arany- és ezüst ékszerekben, ■ 1 ... = továbbá valódi és China-ezüst dísztárgyakban és evőeszközökben. .. ...........- —
