Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-03 / 36. szám
2 nragybáuyal Hírlap 1911. szeptember 3. sikerrel megoldhatni, ha azok minden részletét ott ismerjük meg, ahol éppen kell, t. i. a nép között. ftja még királyi kitüntetés emeli ki azt az eredményes tevékenységet, melyet egyik-másik polgártársunk évek óta kifejt az alsóbb néposztályok fölsegitése érdekében; de erre való igyekvést minden ember kötelességéül kell tennünk, hogy haladásunk, fejlődésünk egységessé, zavartalanná váljék. Ismételjük, hogy jövőbeli előremenetelünk a szociális kérdések megoldásától függ, ehhez pedig az előrevaló ut, ha a népért a néppel együtt dolgozunk. Reflexiók. Szeptember 1. A „Nagybánya“ csütörtöki száma vezércikkben foglalkozik a városunkban fellépő járványos betegségekkel. . Dicséret illesse a cikk Íróját, nemcsak azért, hogy a lap vezető cikkében foglalkozik velők, hanem azért is, mert bizonyára mindnyájunk közös óhajaképen gyöngéd célzást tesz azokhoz, kik hivatalos állásukból kifolyólag a járványos betegségek megakadályozása céljából bokros teendőik között is első helyen tartoznának foglalkozni e kérdéssel. A „Nagybánya“ szerkesztője tudtommal azon kevesek közül való, kik évek óta harcolnak azért, hogy városunkat nyaralóhelyéé tegyük s e célból is, de saját magunk s gyermekeink egészségének érdekében is indokolt tehát a legmesszebbmenő egészségügyi intézkedés minden gyenge lefolyású járványnyal szemben. Megszívlelendő dolgok tehát azok, a melyeket a „Nagybánya“ ir. Bizony igaz az, hogy azok az intézkedések, a miket ragályos megbetegedések alkalmával foganatosítunk, sem nem kielégítők, sem nem elég erélyesek. S ennél a kérdésnél nincs mit csürni-csavarni a dolgot, hanem reá kell mutatni, hogy kit terhel a felelősség. A „Nagybánya“ felelős szerkesztője, ki hivatolos állásából kifolyólag bizonyosan tudja, hogy kiknek kötelessége az óvintézkedések megtétele s azok ellenőrzése, mutasson bátran és nyíltan rá azokra s nyugodt lehet felőle, hogy sokan fogunk hozzá csatlakozni, mert gyermekeink egészségét nem engedhetjük elpusztulni azért, mert szégyenkezünk a felelős személyeket kérdőre vonni. Városunkat a jó Isten ritka természeti kincsekkel s jó levegővel áldotta meg s míg az ember lelke a természet szépségeiben gyönyörködik, szervezetére éltető hatással van a jó levegő. S mégis alig-alig van esztendő, hogy valami gyermekpusztitó járvány meg ne tizedelje a gyermekeket! Itt a hol jó levegő, jó viz volt és van. Alighanem bennünk van a hiba. A város erre a célra fizetett hivatalnokai szigorúan intézkedjenek mindenütt, a hol a járvány megakadályozásáról van szó. A közönség pedig megszokja azokat az intézkedéseket, mint a hogy megszokott egyebet. Hiszen jól emlékezhetünk rá, hogy ezelőtt pár évvel megrendszabályozták azt a gazdát, a kinek a cselédje az ablakon találta kirázni a törlő rongyot, vagy ha az ember az éjszaka esett havat el nem takarítja télen, másnap délig kétszer-háromszor nyitnak rá a rendőrök s figyelmeztetik kötelességére. Nem lehetne ezt a mindenesetre dicsérendő szigorú eljárást alkalmazni az egészség legfőbb városi őrének is mindenütt. De tudja Isten olyan kevés gondot fordítunk mi csakugyan az egészségünkre. Maga a „Nagybánya“ cikkírója is belátja ezt s ugyancsak az ő lapjában, de a többiekben is olvashatjuk, hogy milyen hivatalos részvéttel megyen egy-egy István szállóbeli hurkaestély - névestély kabaré s más mulatság, milyen vetekedve veszik ki reszöket ott, a hol nem az egészségről van szó. Tíz esztendeje vagyok Nagybányán, sok járványosbetegségben elhunytnak temetésén vettem részt, de nem láttam még soha, hogy egy ilyen temetésen - legalább csak kíváncsiságból, hogy vajon nem történik e ott egészségügyi tekitotben valami szabálytalanság — a hatóság valamelyik tisztviselője részt vett volna. Újabb időben egy rendőr van kirendelve, a ki tudomásom szerint a járvány kórházban lakik s igy inkább terjeszti a járványt a temetésen. Szóval sok itt a tennivaló egészségügyi tekintetben. A kezdeményezés azonban az arra hivatottak által volna megteendő. Szülői üdvözletünket a „Nagybánya“ cikkírójának, hogy e kérdést végre valahára megbolygatta s reméljük, hogy a legközelebbi közgyűlésen bővebben is beszélhetünk ezekről a dolgokról. s. Elkészült a kimutatás. — Irta: Ajtai Nagy Gábor. — A város képviselőtestületének 2062 — 65/1911. sz. közgyűlési határozata alapján a számvevőség elkészítette és rövidesen közzéteszi a 2.450 ezer koronás nagykölcsön miként történt felhasználásáról szóló részletes kimutatását. A kimutatás szerint a 2.450 ezer koronás nagy kölcsönből a Magyar Jelzálog- és Hitelbankkal történt végleszámoláskor a város javára 2.277 ezer korona folyt be; ebből a II., III. és IV. amortizációra 201.501 korona törlesztés kifizettetvén a nagykölcsön 2.075 ezer koronára zsugorodott össze s állott a tervbe vett intézmények létesítésére fedezetül. Ez a nagykölcsön a következő művekre volt praeliminálva: Villanyvilágítás 450 ezer, erdei iparvasut 300 ezer, állami el. iskolák 600 ezer, István szálló 700 ezer, forrásvizvezetékre 400 ezer. Az alantabb egyenként részletezett hovaforditás a legtüntetőbb bizonyítéka annak, hogy a tanács a költségvetések és a közgyűlési határozatok végrehajtásáról ötletszerűen gondoskodik, bár a legnagyobb ötletszerűség magának a képviselőtestületnek a bűne, mert rendszerint a fedezetről való gondoskodás nélkül állapítja meg az újabb és újabb kiadások szükségességét s ad utasításokat a kivitelre. A nagykölcsön kamatairól, időközi amortizatiójáról és a horribilis költségekről tehát elfeledtek volt intézkedni s igy tulajdonképen 2.075 ezer korona veendő csak a 2.450 ezer helyett fedezetül. Tévedés volna azonban hinni, hogy az időközi és magából a nagykölcsönbői fedezett in- tercaláris kamatok csak 201 ezer koronát tesznek ki, mert a kimutatás szerint az erdei iparvasut és vízvezeték létesítési költségei részben lévén csak fedezve, ebből, de a tényleges állapotból is következtethető, hogy az üzemnek még át nem adott vagy csak részben átadott ez a két mű a kamatveszteséget nem létező hozadékából nem fedezi. Valóban nevezetes tanulságot adnak ezek az intercalariák a tekintetben is, hogy mégse mindig célszerű üstökön ragadni a kedvező alkalmat, melyet a pénzpiac nagyszerű helyzete nyújt, hä a megvalósítani szándékolt művek előkészületei teljesen még be nem fe- jezvék és a kivitel gyors tempóban előreláthatóan nem eszközölhető. Az előrelátás hiánya miatt a képviselőtestület elsősorban- magára vessen, de bántsa a lelkiismeret a polgármestert is, hogy legjobb intenciói közepette a „divina providentiára“ bízta némely fontos dolognak kedvező alakulását, igy különösen az erdei igarvasut tekintetében, hol feltétlenül előreláthatta volna, miszerint az építési terület kisajátításának törvényes biztosítása előtt 109 ezer korona tőkét nem szabad kamatozatlanul heverő beruházásba fektetni. A kamatveszteség súlyos ódiumát e helyütt lényegesen sürtieni fogja az előrelátás hiányából szükségszerűen elkövetkezett és elkövetkező nagy többletkiadás, a mi már a képviselőtestület utólagos jóváhagyását fogja igényelni, ez azonban nagyon is meggyőző indokok alapján következhetik csak be, mert legjobb szándék mellett sem lehet a Grundböck- féle csatornázás és más művek szemhunyoritás nélkül eltekintett százezerjét még ugyanennyivel vagy csak félennyivel is megtoldani. A nagy kölcsön tehát alkalomszerüségével egyenesen kárára volt a városnak! A megmaradt 2,075 ezer koronából a kimutatás szerint 6 rendbeli építkezésre 615 ezer korona fordittatott; (a címletek nincsenek a kimutatásban megnevezve). A villanymüvekre kiadatott 577.511 kor., Jámbor és Bálintnak tiszteletdijakban 20.400 kor., az István szálló építésének rés^-költségeire 619 ezer kor., a Lendvay színház felszerelésére 3000 kor. előleg; az iparvasutra 109 ezer korona; a vízvezetékre 128.500 korona. A nagy kölcsönből 1909. év végéig 1647 ezer korona adatott ki, maradt az 1910 évre 631 ezer korona, a mely a már előrebocsájtott részletezés szerint az 1910 év végéig teljesen kifizettetett s mindennap várjuk a friss pénzt ! A részletes kimutatás természetesen csak akkor lehet alapos elbírálás és összehasonlítás tárgya, ha a vonatkozó vállalati szerződések és közgyűlési határozatok is rendelkezésre fognak állani; addig is formailag ügyes munkának tartjuk a most nyomatás alá kerülő elaboratumot, melynek kapcsán Marosfy Dezső számvevő a következő nagyfontosságu jelentést terjesztette a városi Tanács elé: „Miután az 1912. évi költségvetési előirányzat előre láthatólag hiánynyal fog zárulni, tisztelettel kérem a tekintetes Tanácsot már most, jó eleve intézkedni az iránt, hogy az 1886. évi XXII. t.-c. 129. §. mellőzésével a községi pótadó ne a ház, földbirtokos és iparos közönségre, hanem a szesz és édesített italokra, a sör, az idegen termésű bor, pezsgő, ásványvizek és szódavíz nemitekre vettessék ki. Mert a községi pótadók alapjául szolgáló, állami adókra nagyon magas százalékú pótadó kivetése v<olna szükséges, másrészt mert a ház és földbirtokos közönség amúgy is túl van terhelve állami adó, vármegyei és községi pótadónemekkel; több terhet alig bírna meg. Kérem ezen javaslatomat elfogadni; az adatok összegyűjtését, az italnemüek összeirá- sát sürgősen elrendelni s az arra vonatkozó szabályrendelet megalkotása iránt intézkedni és felsőbb helyen is jóváhagyatni, hogy 1912. évi január hó 1-én ezen szabályrendelet már jogerősen életbe is léptethető és alkalmazásba is hozható legyen.“ Erre a jelentésre legközelebb térünk vissza; addig talán már a Tanácsnak e tárgyban elfoglalt álláspontját is közölhetjük. HÍREK. Szeptember 2. Emlékeztető. A borpataki Borzás-Romlás bányatársulat ma d. e. 10 órakor a bányaeladás ügyében a városi takarékpénztár helyiségében közgyűlést tart. Eljegyzések. Kerekes Sándor itteni főgimnáziumi tanár jegyet váltott Csók András egrespataki körjegyző leányával -. Gizikével. - Gabányi Nándor szakállasdombói körjegyző eljegyezte Jungreisz Miksa aranyosmegyesi földbirtokos leányát: Esztikét. A ligeti térzene. Szeptember hó 1-étől kezdve a ligeti térzene minden kedden fél 6 órakor fogja kezdetét venni. Olcsó és megbízható bevásárlási forrás! Alapittatott: 1894=ben. ____ Rez ső Gyula „ _ m = NAGYBÁNYA, = Rákóczi=(Fő)=tér 22. Alapittatott: 1894=ben. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes .........— . továbbá híres gyártmányú arany*, ezüst* és nickel órákban. Nagy választék arany* és ezüst ékszerekben, valódi és China*ezüst dísztárgyakban és evőeszközökben. ......
