Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-16 / 29. szám
2 NagytoányaJ XXlrlap 1911. julius 16. Lendvay színház. Nincs újságolvasó, aki ne ismerné már a fővárosi lapok ismertetéséből Molnár Ferenc vigjátékát: a ,, Testőrt.“ A különös ötlet, a reája épített egyszerű, de érdeké>s"mese annyira ismeretes mindenki előtt, hogy felmenthetjük magunkat annak elmondása alól. A színészt örténete, aki, hogy megbizonyosodjék a felesége hűségéről, felöltözik testőrnek és akire nem ismer rá a felesége és akit majdnem tulajdon magával csal meg az asszonya: oly közönségesen ismert dolog, mint a repülés titka. Molnár eddigi sikereit elsősorban meseötleteivel aratta. Olyan színpadi meséket talál ki, a melyekről a sajtónak beszélnie kell. A jeles iró a „Testőrrel“ annak a világnak határaira érkezett, amelyből a színpadra való történetek telnek ki. Innen már csak a reális élethez térhet vissza. A néző nagyokat nyel és elfogadja az iró ötletét, amelytől pedig tótágast áll a realitás iránt való érzéke, jogos kívánsága. Színházi bravúr ez, amit Molnár a közönséggel elkövet. A nézőnek fotytonosan ágaskodik a realitás iránt való érzéke. A darab roppantul ügyes, igen szellemes, csakhogy hazugságon épül fel. Van benne azonban egy dolog, ami kibékit a hazugságokkal: a mélységes allegorikus vonatkozás, amely megenyhiti a merész ellenmondásokat, az a gondolat, hogy nincs az a torony magas hazugság, amelyet a szerelmes férfi az asszonyának el ne hinne. A férj szerepét Vidor játszotta bravúrral; különösen sikerültek a kettős lelki állapotot feltüntető jelenetei. Az asz- szonyt Zöldy Vilma kreálta nagy sikerrel. Kár, hogy meghűlés következtében köhögés kínozta a nagystílű, kiváló művésznőt. A házi barát szerepében ÉL erezeg Vilmos elsőrangú alakítást nyújtott. A mama szerepében Reviczky Etel kitűnő volt. Vasárnap délután az ,, Obsitos“ ment kifogástalan előadásban. A gyermek-népség pompásan mulatott Százszorszép boltoson, Tihamér fián és Piroska leányán. Dénes Ella kitűnő nemzetes asszony volt, Horváth. Lenke tudásának legjavát adta. A férfiak egytől-egyig derekas munkát végeztek. Este a nagyhírű ,, Cigányszerelem“ ment másodszor ez idényben zsúfolt ház előtt. A „Cigányszerelem“ a bécsi Carl-szinházból kezdte meg hóditó útját s miután Németországot diadalmasan bejárta, hozzánk is eljutott. Ünnepi tapsok zajától visz- hangzott ismét a Lendvay színház. Nem csoda! Lehár neve ragyogó csillagként tündöklik most az operett egén. Egy király ő a maga melódiás birodalmában. Csak a szöveg rémségesen együgyű, szánalmasan gyönge, úgyannyira, hogy Willner és Bodánszky szerzők derest érdemelnének. Roppant naiv szöveggel állottak elő ; humoruk és ötletességük teljesen cserben hagyta őket. Talán, ha ők is ittak volna a Cserna vizéből, mint Zorika, az talán kisegítette volna a banálitás kátyújából. így azonbann unalmassá váltak. Lehár zenéje azonban dús változata a magyar és román eleiünek, mely kissé áradozó, szentimentális, — de azért szép. Az első felvonás különösen túl van terhelve ilyenekkel és ezért fárasztó is. Legértékesebb a 3-ik felvonás, friss ritmusával, induló formában megkomponált tréfás hármasával, továbbá Ilona és Dragutin keringő duettje, Jonel szerelmi dala, végül Jolánnak és Kajetánnak gyermek duettje. A társaság legjobb erőit állította csatasorba, hogy diadalra vigyék ismételten a nagyhírű darabot. Hétfőn ,, Theodor és Társa“ francia bohózat ment kevés-közönség előtt. A darabot már ismertük s első előadásakor sem vonzott közönséget. Képtelen helyzetek garnirozva egy csomó pikántériával, az ágynak szerepeltetése, mely szerencsére a színfalak mögött van. A kis közönség különben jól mulatott s zajosan megtapsolta a szereplőket. A hölgyek temperamen- tusan játszottak, a férfiak diszkrét előkelőséggel. Vidor, Sipos, Heltai, Mátray, Herczeg megint jeleskedtek. Zöldy Vilmáról meg kell jegyeznünk, hogy ez estén' különösén bájos volt. Mihályi Károly és Szabó Samu (Pigesse és Bigornot szerepében) feltűnést keltettek. Kedden a ,,Babuska“ operett bemutatója volt nagy közönség előtt. A darabról röviden csak annyit mondhatunk, hogy a zene bájos, behízelgő, fülbemászó, - a szöveg pedig hallatlan együgyű s a mellett Ízléstelen, nem női - különösen nem lányok - fülének való. Reviczky Etel briliánsul játszott, szép hangjával, kedves megjelenésével hódított. Pongráez Matild tán még egyszersem játszott oly vonzóan, mint Yvett szerepében ; ennivaló bakfis volt. Dénes Ella temperamentumához nem illő szerepében ez estén szintén vonzó volt, a túlzásokat azonban kissé enyhítenie kellett volna. A férfiak közül meg kell említenünk Mátrayt, kinek alakítása bravúros volt. A zenekart - s a derék karmestert, - nagy elismerés illeti. Az előadás egyike volt a legjobbaknak. Szerdán a nagy orosz gondolkodó Tolstoj világhírű regényéből alkotott dráma : ,,Karenin Anna“ került színre zsúfolt ház előtt. A drámát nagy hir előzte meg ; azok, kik a regényt ol-' vasták, különös érdeklődéssel siettek a drámát is megismerni. A hir nem volt túlzott. Nagyszabású munka ez, mely csodálatos, káprázatos lélektani motívumokon épül fel. A szerencsétlen Karenin Anna kálváriája van 5 felvonáson keresztül bemutatva s a lelketlen férfiak brutális önzése. Egy finom lelkületű asszonyt - ki bukásában is becsülésre érdemes maradt, - halálba kerget a cár nagyravágyó ' katonája, mert büszke az egyenruhájára. A rothadó orosz birodalom felsőbb köreibe enged bepillantást ez a dráma, hol az állás fénye s a becsület tisztasága csak külsőségekben nyilvánul meg, de annál bűzhödtebb a családi szentély falain belül. Az előadás méltó volt a jeles drámához. A szereplők egytől-egyig átérezték a feladat fontosságát s tudásuk legjavát adták. A rendezésben nagy dicséret illeti Baghy Gyulát, ki úgylátszik kiváló talentum ezen téren. Szebbnél- szebb jelenetek rohamos egymásra torlódása, a nagy csoportok felvonulása s a színházi technika kiaknázása elsőrangú előadást produkált. A játék központjában Zöldy Vilma állott Karenin Anna szerepében, kiről minden hízelgés nélkül elmondhatjuk, hogy fölveheti a versenyt bárkivel e szerepében is az ország bármelyik művésznőjével. Különben azt is megjegyezzük, hogy Zöldy Vilma az egyetlen, kinek minden leghalkabb szavát is a színház bármely szögletében tisztán megértjük. Szimpatikusán játszott Horváth Lenke Kitty szerepében, úgy a többi hölgyek is pompás együttest alkottak. A férfiak közül Vidor magaslott ki nagy tanulmányra valló játékával, kihez Sipos, Baghy és Vájná méltóan csatlakoztak. Kérdjük azonban a közönséget, nem gondolja, hogy előadás alatt mily jó lenne csöndben lenni, hogy még a légy röpülését is meglehessen hallani ? Valóban átkozottul boszantó, mikor a leghatásosabb jeleneteket köhögés, krákogás, flörtölés s a székek billenő fedelének csapkodása tönkre teszi. Mellékesen még megjegyezzük, hogy felvonás szünet közt a földszinten már kedélyesen cigarettázót is láttunk. Jövőre kérjük, hogy tajtékpipával szíveskedjenek megjelenni ! Csütörtökön este ,,Cassanova“ operett került színre üres ház előtt. Megszoktuk azt, hogy a fővárosi újságíró — kritikus nemcsak az előadást, hanem magát a darabot is egekig dicséri, vagy agyon csepüli, aszerint amint az reá hatással van. A vidéki újságíró ritkán nyúl a darabhoz, inkább a szereplőkről mond egyéni véleményt. Azért ritka az a vidéki újságíró, aki szívesen írna színházi kritikát. Ez esetben azonban én szívesen irok, mert csak jót irhatok a szereplőkről; a darabhoz nem szólok hozzá, mert akkor nagyon is vegyes érzelmeket kellene tolmácsolnom. Annyit megállapítok, hogy a zene igen bájos, fülbemászó, kedves, — a szöveg nincs Ínyemre ! De ez igazán csak egyéni vélemény lehet. Komáromy Gizi végtelenül kedves volt, pompásan énekelt s diszkrétül játszott. Tőle már meg is szoktuk, hogy mindenkor elsőrangú alakítást mutasson be. Á többi nők is csinosan festettek s jó kedvvel, rutinosan játszottak. Szende Ferenc nagy szerepében kifogástalan volt, hangjának ércessége szépen érvényesült. Burányi tenorjában mindig gyönyörködünk, jó volt Herczeg a sátán és XV. Lajos szerepében, csak egy gikszerét elengedtük volna szívesen. Heltai bár tökéletes Napoleon volt, mégsem érvényesülhetett, mert egész szerepét a szövegírók agyonütötték, amiről ő nem tehet. Pénteken este Fali Leó operettje az ,,Elvált asszony“ ment, melyet már Szabados bemutatott, sőt háromszor is megismételt. A szép zenéjü operett mindig vonz közönséget s megbocsátja a gyarló szöveg merényleteit. Az „Elvált asszony“ szövege se’ nem jobb, se’ nem rosszabb a többi operettek szövegénél, csak a pikántériák vannak meg benne hatványozottan. Az előadást csekély közönség nézte végig. Dénes Ella, Komáromi Gizi szépen énekeltek, Pongráez Matild ismét bájos volt. Szende, Burányi, Vidor, Herczeg, Sipos, Mátray kifogástalanul játszottak. A jövő hét műsora: Vasárnap d. u. Tatárjárás, este: Ms asz- szony verve jó. Hétfőn: Kornevillei harangok, operett. Kedden: A millió, bohózat. Szerdán: A halhatatlan lump, operett. Csütörtökön: A cigánybáró, operett. Pénteken: A medikus, színmű. Szombaton: Tiszt urak a zárdában, operett. HÍREK. Julius 15. Személyi hírek. Morvay Győző dr. fővárosi főgimnáziumi igazgató és neje nyaralásra ideérkeztek.- Sípos Bertalan hevescsányi földbirtokos nejével városunkban tartózkodik. - Lovrich Gusztáv fővárosi ügyvéd és neje nyaralásra megérkeztek. Kinevezések. A m.kir. igazságügyminister Oéressy János itteni kir. telekkönyvvezetőt jelenlegi alkalmazása helyén VIII. fizetési osztályú telekkönyvvezetővé nevezte ki. — A föld- mivelésügyi minister Blickhardt József itteni, kir. főerdőhivatali erdőmérnökgyakornokot erdő- mérnökjelöltté nevezte ki. - A pénzügyminister a most lezajlott adókivetési eljárás előadóját, Merk Dezső nagykárolyi p. ü. igazgatósági segédtitkárt, VIII. fizetési osztályba sorozott pénzügyi titkárrá nevezte ki. Hivatalvizsgálat. Kölcsey János kir. táb- labiró, akit a debreceni kir. tábla elnöke, Róth Ferencz kir. törvényszéki elnök betegsége folytán a szatmári kir. törvényszékhez tartozó kir. járásbíróságok felügyeleti látogatásával megbízott, — a héten az itteni kir. járásbíróságot vizsgálta meg s a tapasztaltak felett elismerőleg nyilatkozott. /Weghalt Soltész Annuska. Önkénytelenül is eszünkbe jutott Szabolcska Mihály híres költeménye s vele a kis Demeter Rózsika, a1 mikor szerdán Soltész Elemér ref. lelkipásztor 3 éves kis leányát: Annuskát temettük. Csoda volna-e, ha az Isten végzésében való megnyugvást hirdető pap egy pillanatra kételkednék a mindenható Atya gondviselésében, midőn kebléről leszakítja azt az ártatlan, édes gyermeket, ki egy nagy és erős lélek minden szeretetét és gyöngéd figyelmét jobban lekötötte, mint a fukar gazdagot az ő milliói! A kis Annuska elhunyta a város közönségének szivét is mélyen megnyilalta s legyen ez némi enyhítő szer a porig sújtott szülék számára. Olcsó és megbízható bevásárlási forrás! Aiapittatott: 1894=ben. Rezső Gyula m NAGYBÁNYA, SS Rákóczi=(Fő)=tér 22. Aiapittatott: 1894=ben. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes híres gyártmányú arany-, ezüst- és nickel órákban. Nagy választék arany- és ezüst ékszerekben, —• ----- = továbbá valódi és China-ezüst dísztárgyakban és evőeszközökben. -- - -.......................................1
