Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
1911. Julius 2. N agyljányal Hlilap 5 Azonban ne higyjük, hogy száraz geológiai tények felsorolásából áll Pálfy munkaprogramja, sőt épen az köti le teljes figyelmünket, hogy magasabb szempont vezeti s a részletek felsorolásánál egy uj elmélet körvonalait látjuk mindinkább kibontakozni. Dr. Pálfy feladatául nem volt kitűzve e bányák részletes bányageologiai felvétele, mindamellett, mint mondja „a felületen kimutatható tektonikai viszonyok további nyomozása és a hegység belsejének megismerése mégis feladatommá tették a bányák részletesebb bejárását.“ A földtani intézet felvételeit eszközölve szoros összefüggést vélt fölismerni „a terület geológiai és tektonikai kifejlődése és egy részről a telérek képződése, másrészről pedig azok aranytartalma között“ úgy, hogy azután további munkája folyamán erre különös tekintettel volt. Mindenekelőtt azt találta, hogy az aranyat tartalmazó telérek „talán kivétel nélkül a harmadkori erupciós kőzetekhez szorosan hozzá vannak kötve.“ A bányahelyek majdnem minde- nikén külön ki lehet választani a vulkánból kihányt, illetve kiömlött anyag közepette már a felszínen azt a pontot, ahol az illető vulkán csatornája, illetve krátere volt s ezzel szemben „azonnal szembetűnt az a szoros kapcsolat, a mely a telérek fellépése és a vulkáni csatorna helye között létezik.“ A telérek a dr. Pálfy által meglátogatott bányavidékek nagy részénél a vulkáni csatorna szélén haladnak végig. Csak ritkábban fordul elő az az eset, hogy a telérek „egy-egy igen erős tektonikai vonal mentén jelentkeznek vagy pedig a telérszerü erupciók folytatásában vannak (verespataki ke- reszt-telér, Botes, Tekerő, részben Fácebányastb.) A telérek irányát tette ezután a kiváló geológus vizsgálódásának tárgyává s úgy találja, hogy „minden esetben ugyanaz, mint a milyen tektonikai vonalakat találunk a bányaterület közelében.“ Ebből levonja a következtetést; ugyanis azt állítja, hogy „a teléreket nem lehet másként felfognunk, mint az érchegységet nagy számban átszelő tektonikai vonalakat, amelyek közül aranyat csak azok tartalmaznak, a melyek a vulkáni erupeió közelébe jutottak, vagy amelyek — ha a felületen nincsenek is az erupeió közvetlen közelében — a mélyben azzal érintkeznek.“ Kutatta továbbá a vetődéseket is, de nagyobbszabásuakat nem talált a teléreken. Az arany azonban még a teléreken kívül más módon is előfordul, igy ismerünk u. n. székeket és tömzsöket. A székek 45°-nál laposabban dűlő telérek főleg Verespatak és Búcsúm környékéről ismeretesek s a mi a fő, rendszerint igen gazdagok. Keletkezésükre nem oly könnyű elméletet találni, mint a telérhasadékokra melyek képződését a „függőleges irányú teknotikai mozgásokkal könnyen meg tudjuk magyarázni.“ Valószínűnek tartja dr. Pálfy, hogy itt közel vízszintes mozgásokat kell feltételeznünk. A tömzs elnevezés alatt az erdélyi érchegységben sok mindent foglalnak össze. Érdekesek a verespatakiak, melyek a telérek és székek kombinációjákól jöttek létre. A telérek aranytartalmáról, illetve annak eloszlásáról sok érdekeset olvashatunk a kitűnő munkában. Érdekes az az állítás, hogy „a telé- rekben az aranytartalom lefelé az összes bányáknál — S. i. az erdélyi érchegységben — ahol észlelhettem, a szerint szorul mind kisebb és kisebb területre, amint lefelé a vulkáni csatornák elkeskenyednek“ A hol „a vulkán krátere keskenyebb csatornává szűkül össze, ott megszűnik az aranytartalom is. Érdekes, hogy sok gazdag telér a legmagasabb szinteken gyenge volt, mig másoknál a legnagyobb aranytartalom csakis a legfelsőbb szinteken volt. Ez utóbbiaknál nem tartja Pálfy kizártnak, „hogy a felső, gyengébb rész e bányáknál is megvolt, csakhogy már erő váltatott.“ A telérhasadékokon felszálló ágensek a mellékközetet átalakították. A telér kifejlődésénél van szerepe a mellékkőzetnek, de nem a telérek nemesére kitöltésére. Egyik mellékkőzetnél a telérhasadék jobban kifejlődhetett mint a másikban, de ezzel befolyása a telérekre kimerült. Pálfy is ellensége a lateralis secretio elméletének s nézete az, hogy „arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy a vulkáni csatornák szélein a mélyből feltörő ágensek“ okozták a telérhasadékok kitöltését. A lateralis secretiót csak egy tény látszik támogatni, hogy „az aranytartalom egy csúcsával lefelé fordított háromszög alakjában terjed a mélységbe.“ Dr. Pálfy ezt úgy magyarázza, hogy „a vulkáni csatorna mentén jöttek fel az ércet hozó ágensek, a melyek a kráter szélein, illetőleg a krátert fordított kúp alakjában kitöltő erupciós kőzet szélein és a mellékkőzet között találtak maguknak legkönnyebben utat, a hol a felszín felé emelkedhettek.“ Ezzel röviden ismertettem dr. Pálfy nagyszabású munkáját; még csak egy megjegyzését kell felemlítenem, mely minket közelebbről is érdekelhet városunkban. Ugyanis azt mondja a mű bevezetésében, hogy azt, vájjon az erdélyrészi érchegység bá- [ nyáinak tanulmányozásánál talált viszonyok mennyiben egyeznek egyéb hazai aranybányák viszonyaival, nem tudja, de hozzá teszi, hogy ,,Nagybánya környékén láttam nehány bányát, a melyeknél a részletes tanulmányozás a legnagyobb valószínűséggel hasonló eredményre vezetne.“ Pálfy munkáját a számtalan becses adaton kívül, mit benne találhatunk, még érdekes telértani elmélete is figyelemre méltóvá teszi s azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy pro és contra sokan fognak még állást foglalni ez ügyben. BÁNYÁSZATI HÍREK. Kinevezés. Farkas Lajos Selmecbányái főiskolai tanársegéd a rudai tizenkét apostol bánya igazgatóságához vegyészmérnökké neveztetett ki. Nyugbéresek szemléje. Lovag Berfcsz Leó, dr. Kádár Antal és Révai Károly ä nyugbéresek szemléjére tegnap Óradnára utaztak. Műszemle. Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, kerületi bányaigazgató Kapnikbánya, Erzsébetbánya és Kohóvölgyre utazott a szokott évi műszemlére. Bányászati és Kohászati Egyesület Kongresszusa Nagybányán. Jövő évben nagy ünnepségek színhelye lesz városunk. Mint tudva van, Nagybánya városa meghívta az egyesületet, hogy 1912-ben itt tartsa meg évi közgyűlését. A mostan Budapesten lezajlott kongresszus őszinte köszönettel elfogadta Nagybánya város szives meghívását s elhatározta, hogy 1912. év őszén gyűléseit Nagybányán tartja meg. Uj földgázforrások Erdélyben. Nehány hét óta nem esik szó azokról a munkálatokról, amelyeket a földgáz-kutató kirendeltség Erdélyben végez. Értesülésünk szerint a kitartó munka igen szép sikerrel kecsegtető eredményeket mutathat föl máris. Két helyen jelentékeny mennyiségű földgázt tartalmazó forrást tártak föl s ami közelebbről érdekel bennünket az, hogy az egyik megnyitott földgázforrás Szentbenedeken, Szolnokdobokamegyében van, tehát Kolozsvártól nem messze. A másik uj földgázkut Maros- ugrán van. Mindkét kút szolgáltatóképessége a a jelenlegi helyzet szerint negyedrésznyi a nagy- sármásihoz mérten, amennyiben naponta 25 -30 ezer lóerőnek megfelelő földgáz ömlik ki belőle. Már ez a mennyiség is nagynak mondható; de sikerrel kecsegtetnek — a Szászrégen közelében folyó fúrási kísérletek is. Kiváló jelentőséget ad a két földgázkut megnyitásának az is, hogy ez igazolta a kutatóknak a gázmedence vonulataira vonatkozó megállapításait. Most megint bizonyos vonalak mentében folytatják a kutató munkát, amelyek most már pozitív eredményeket is fel fognak mutatni a sok kísérletezés után. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda=bérlete. FÉRFI ÉS ISTŐI r «ÖKELí.,. ■§ <1^ u. m.: selymek, gombok, cérnák, pamutok, halcsont, kapocs és mindennemű hozzávalók W nagy választékban KARDOS JENŐ üzletében Nagybányán, 3_3 István király szálloda. A legszebb kivitelben mélyen leszállított árakon tisztítja Gallérok és Kézelők daraV>ját krajcárért az Első nagybányai villanyerőre beren= dezett gőzmosó, vegytisztító és kelme= festő intézet Ligeti=ut 2. sz. (Sillay ház.) Legszebb China-ezüst tárgyak és evőeszközök nagy raktára Rezső Gyulánál. Alapittatott i886=ban. I« Több ízben kitüntetve! Telefon: 26. szám. I Kupás Mihály cipész=üzlete ]\Tagyt>ányán, Rálióczi-(Fö)-tér. legmelegebben ajánljuk e kiváló, jó hírnévnek örvendő, többször kitüntetett elsőrendű Cipész=Üzletet a megrendelő és vevő közönség szives figyelmébe, mely egyike Szatmármegye legnagyobb és legjobban felszerelt cipész-üzleteinek s a hol elsőrendű segédszemélyzettel a legválogatottabb és kipróbált jó anyagokból kitűnő jó munka készül pontos kiszolgálás és szolid árak mellett. Mindennemű bőrökből és bőrkülönlegességekből, valamint saját készitésü és —- elsőrendű cipőgyárakban készült nagy raktárt tart dús választékban. Kitűnő minőségű cipő krémek éj kenőcsök, valamint mindenféle gummi- sarkok és cipő-fűzők nagy raktára. — Orthopédikus lábakra teljes szak- — ......... szerűséggel a legnagyobb gond és figyelem fordittatik. -. ké sz cipőkből
