Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-07 / 19. szám

1911. május 7. Nagybányai Hírlap 5 Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál ápr. 30-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek : ápr. 24. Nagy Júliának „János“; ápr. 25. Hehler József takarékpénztárnál pénz­tárnoknak „Sándor György Ferenc“; ápr. 28. Demeter József molnár segédnek „Sándor“; ápr. 29. Tyira László bányamunkásnak „László György“; ápr. 25. Vas Gyula üzletvezetőnek „Klára“; ápr. 30. Sebők Lajos iskolaszolgának „Lajos“; ápr. 39. Román György bányamunkás­nak halvaszületett üu; ápr. 30. Kerekes Deme­ter napszámosnak „Ilona“; ápr. 29. Matula Gyula m. kir. erdőőrnek „Gyula Imre Tibor“; ápr. 30, Páska László napszámosnak „Róza“; máj. 2. Mol- dován László erdőmunkásnak „György“ nevű gyermeke. Meghaltak: 1909. szept. 23. Kis Rudolf, rkath., aranyász gyermeke, Wienben, heveny gyomor és bélhurutban; ápr. 29. Kovács Anna, rkath., 3 éves, bányamunkás gyermeke, tüdő­vészben; ápr. 30. Érnek Mátyás, rkath., 54 éves, bányamunkás, tüdővészben ; ápr. 29. Décsei Verőn özv. Fáczki Lajosné, rkath., 66 éves, nyug. bánjdíszné, végelgyengülésben; máj. 1. Brebán Elek, gkath., 15 napos, napszámos gyermeke, tüdőgyuladásban; máj. 1. Lupsa Miklós, gkath., 2 éves, erdőmunkás gyermeke, tüdőgyuladásban; máj. 2. Dénes Miklós, ref., 32 éves, borbély segéd, tüdővészben; máj. 3. Lupse Mártha, gkath., 7 éves, bányamunkás gyermeke, tüdő­gyuladásban; máj. 4. Madarász Mária özv. Nemes Jánosné, gkath., 66 éves, napszámos, végel­gyengülésben. Házasságot kötöttek: Lázár János cipész­segéd és Kornyák Flóri varrónő nagybányai; Leskovics József borbély segéd és Szász Ilona nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Sztán Sándor kerékgyártó segéd nagyváradi és Madarász Emília Anna nagybányai lakosok. Elegáns női- és leányka-ruhát olcsón készít (kényes igényeket kielégít) Nagy­bányán, Felsőbányai-utca 9. sz. alatt, Schveitzer Testvérek varrógép üzletében Turman Jenőné. Anyakönyvi statisztika. A f. év. április havában házasság köttetett 6, született 35, meg­halt 42. Az év elejétől április hó végével bezá­rólag házasság köttetett 43, született 182, meg­halt 152; hasonlítva az előző év hasonló idejével: akkor volt a házasságkötések száma 30, most 43, több 13, a születések száma 158, most 182, több 24, a meghaltak száma 137, most 152, több 15. Keresztelő- és nászajándékok, gyer­mek evőkészletek szép kivitelben, jutányos ár­ban Rezső Gyulánál X BÁNYÁSZAT X A földgáz jelentősége az iparban. — Irta: Böhm Ferencz m. kir. bányamérnök. — A magas fütőérték, a vegyi tisztaság, az egyszerű kezelés és szállittatás biztosítják a földgáznak ipari használhatóságát. A földgáz legrégibb ipari hasznosítása az ősi kínai kultúrához kapcsolódik. Kiatingfu kör­nyékén a nagy mélységre lefurt sós kutakból meritettsósvizet aszomszédosfúrólyukakból nyert földgáz tüzénél párologtatták le. Vezetékül bambuszcsövek szolgáltak. Bakuban is ősidők óta használják a gázt mészégetesre. Ott, ahol a felszínen élénkebb gázömlést észleltek, gödröt ástak, fölibe rakták a mészkövet s azután alágyujtották. Valóságos közgazdasági tényezővé Amerikában lett a föld­gáz, ahol azt mintegy másfélszázad óta ismerik. Világításra legelébb 1822 ben használták az Erié tó partján fekvő Fredonidban. A földgáz na- gyobbmérvü kihasználása a XIX. század 70-es éveiben vette kezdetét Pennszilvániában s azóta a földgáz fogyasztás évről-évre fokozódik, úgy hogy a legutolsó statisztikai kimutatás szerint közel 20 ezer működő gázkutból az Egyesült Államok területén 1908-ban összesen 11,386.642. 415 m3 földgázt termeltek és fogyasztottak 273,201.870 K értékben. Ezen óriási gázmennyiségnek mintegy 35°/0-át házi célokra (fűtésre, világításra), a többit pedig ipari célokra használták. Átlagban a gáz m3-ként ára 2'4 fillért tesz ki, szembeötlő azonban — és ezt külö­nösen hangsúlyozom, — hogy a házi célokra fogyasztott gáz ára országos átlagban m3-ként majdnem háromszor akkora, mint az ipari cél­okra felhasználté, úgy hogy a házi célokra használt gáz értéke az egésznek közel 61 °/0-át teszi ki. Á világítás Auer-égőkkel történik, mert közönséges gázégőkben kisebb (csak 7 — 8 gyer­tyafényerő) a világitó ereje, mint a mesterséges utón előállított világitó gázé; 50 normál gyertya­fény előállításához óránként 75 liter földgáz elegendő; a fűtés és tüzelés a nálunk is hasz­nálatos gázkályhákban és takaréktüzhelyeken történik. Az iparban a földgáz, mint valóban ideális fűtőanyag a különféle tüzeléseknél a szenet, nyersolajat és mesterséges gázt pótolja; gáz­gépekben mint motorhajtó erő szerepel. Fel­használják azonkívül elektromos világításhoz szükséges'szénszálak, festőkorom és nyomda- festék készítésére. Széltében hangoztatják, hogy a kissármási gázkut jelenlegi gázmennyisége jófajta gázgép­ben kihasználva 128000 HP-nek, gázüzemben pedig 25000 HP-nek felel meg; oly óriási energia mennyiség ez, mely egész Erdély iparát bőven ki tudná elégíteni. Nem szabad azonban elfeled­nünk, hogy a kissármási kút iparszolgáltató képessége akkor határoztatott meg, amikor a gáz a nyitott kúton át a szabadba ömlött. Ha azonban a kutat sikeresen le tudjuk majd zárni, s a csővezetékekbe szorított gáznak kisebb-nagyobb ellennyomással kell küzdenie, a kút lényegesen kevesebb gázt fog majd szolgáltatni. Amerikában egy-egy gázkutnak átlagos évi termelése 671.000 m3 és egy hektár földgázos területből évente csak 4000 m3 földgázát ter­melnek. Az amerikai kutak évi átlagos termeléséből a gáz kútra 167'2 ha esik, ennélfogva a nyitott kissármási kútnak még csak napi gáztermelését sem éri el. Ha gázmezőinket gazdaságosan és takaré­kosan akarjuk kihasználni, akkor a kutak gáz- szolgáltató képességét teljesen kihasználni nekünk sem szabad Miután egyes gázkutak élettartama előre meg nem határozható, az egyedüli kissármási gázkutra nagyobb befektetéseket igénylő ipari vállalatokat alapítani nem lehet. Tisztázni kellett tehát első sorban azt a kérdést, vájjon mily kiterjedésüek a földgázos rétegeink. Az erre vonatkozó geológiai vizsgálatok tavaly nyár óta folynak s máris kiderítették, hogy gázelőfordulás tekintetében az egész erdélyi medence remény- teljes, melynek hosszkiterjedése mintegy 160 kim., szélessége pedig 80 - 90 kim. A törés nélkül ráncokba gyűrt neogen üledékek homokos rétegei az u. n. antiklinálisok (rétegnyergek) mentén telve vannak gázzal. Ott ahol ezen rétegnyergek mé­lyebb völgyekkel vannak átmetszve, fölszini gáz- bugyogásokat észlelhet az ember. Eddig 9 anti- klinális ismeretes s ezek közül az egyik 160 kim. hosszúságban van kinyomozva. Ezen fekszik a dús kissármási gázkut, a mezősámsondi gázömlés, Magyarsárosnak 200 év óta ismeretes zugója, a bárnai sósfürdő gázforrásai és a kiskapus hatá­rában fekvő Schemmert erdőben ismeretes gáz­forrás. Ezen a lapos antiklinálison helyenkint 3 kim. szélességben kimutatható a gázömlés. Amerikában a gázrónák szélessége 400 és 1600 kim. között ingadozik. A földgáztüzelés előnyei következőkben foglalhatók össze: A hőhatály tökéletes kihasz­nálása 23°/0, kitűnő szénnel 60°/0. A felhasznált tüzelőanyag könnyen ellenőrizhető, tüze egyen­letes, magas hőfok gyorsan" érhető el, a ke­mencét vagy kazánt kevéssé rongálja, bárhova könnyen elvezethető, mennyisége egyetlen sze­leppel könnyen szabályozható, elégése teljes és tökéletes, sem hamut, sem kormot nem hagy hátra, a tüzelő szerkezetek egyszerűek és olcsók. Az égők szerkesztésénél figyelembe kell venni, hogy 1 m3 földgáz elégetéséhez mintegy 10 m3 levegő szükséges, a gáz- és légvezető nyíláso­kat e szerint kell méretezni. Amerikai tapasztalataim szerint a legtö­megesebben a vasiparban használják a gázt. Erre nézve még 1885-ben Carnegia egyik ame­rikai szaklapban a következőket Írja: „A vas­és különösen az acélgyártásban a földgáz javí­totta a minőséget. Sem acélsin-hengerlőinkben, sem a vashengerműven még csak egy fontnyi szenet sem használunk. A változás meglepő; ahol ezelőtt 90 fűtőt alkalmaztunk egy kazán­házban s ahol 400 tonna szenet tüzeltünk el naponta, ma egy őrködő embert pillant meg a látogató a kazánok hosszú sora előtt. A fe­hérre meszelt falakon a régi tüzelő okozta szenynek még csak nyoma sem látszik s a ké­mények nem okádják a füstöt. Nemcsak a tü­zelő maga olcsóbb, hanem megtakarítjuk a szállítási és kezelési költségeket, mig a kazánok és tűzhelyek javítási költségei szintén csök­kennek. A földgáz olcsósága, a metalurgiai pro­cesszusoknál a tüzelő abszolút tisztasága, a hőmérséklet állandósága, a gáz generátor-telep s a vele járó üzemi kellemetlenségeknek (kátrány és pormizéria) elmaradása azok a főelőnyök, a miért a földgázt a vasipar terén oly szíve­sen alkalmazzák. A Martin-kemencékbe 2 collos csöveken át vezetik a gázt, a gáz elégéséhez szükséges levegőt az elvonuló füstzárók segé­lyével regenerátorokban előmelegítik. A gáz- fogyasztás egy tonna acél után 210-312 m3. Nálunk a gázfogyasztás 1 tonna folyt vas után átlag 1220 m3 generatorgáz (1300 kaloriás). A kisebb gázfogyasztásnak megfelelőleg sokkal kisebb átmérőjű csővezetékek kellenek a föld­gázüzemnél, mint a generatorgáz üzemben. Ezenkívül a tüzfejek is sokkal egyszerűbbek, szerkezetük olcsóbb és tartósabb. A generátor- gáznál a tüzfej kettős, ellenben a földgáznál a tüzelőt egyszerűen két vascsövön vezetjük a levegő áramába. A tégelyacélgyártásnál a földgáz-égőket úgy csoportosítják, hogy a láng a gödrökben elhelyezett tégelyeket minden oldalról egyenle­tesen körülveszi. A kovácstüzek ugyancsak földgázzal fülnek, nincsenek is külön égőkkel ellátva, hanem a gáz egyszerűen 2 collos csöven kiömlik s a cső vé­gén elég. Földgázzal fülnek azonkívül az összes metallurgiai tüzelések (másodmelegitők, lágyítók) és a gőzkazánok. A Carnegie Steel Co. homsteadi híres gyára, melynek évi termelése ma már a 2 millió tonnát megüti, naponta mintegy 2 millió m3 földgázt használ fel A gyár a saját gázkutaiból a maga csőhálózatán át kapja a földgázt, melynek ön­költségi ára m3-kint 0'5 fillér. Egy másik iparág, melyben Amerikában széltiben és előnyösen használják a földgázt: az üvegipar. Használják itt nemcsak az üveg olvasztására, hanem számtalan technológiai mű­veletnél, igy pl. a drótbetétes üveg gyártásánál, a finom üvegáru, valamint a közönségesebb sajtolt áru előállításánál, a készáruk szélének körülolvasztására stb. A földgáz rendkívüli tisz­tasága, korom nélkül való elégése, a vele elért egyenletes hőmérséklet képezik itt is a íőelő- nyöket. Földgázzal tüzel Amerikában igen sok téglagyár is. Kansas Cityben pl. kitűnő minő­ségű falburkoló téglákat láttam égetni: tüzelő fogyasztásuk ugyan nagy, de a kitűnő tégla eladási ára is magas. Tekintélyes fogyasztók még a cinkolvasz­tók, cementgyárak, korom égetők, kémiai és egyébb gyárak. A földgáz tüzelés utolérhetetlen előnyei nevezetesen a tökéletes tisztaság, az egyszerű szerkezet és könnyű kezelés okozzák, hogy a földgáz sokszor magasabb áron kél el, mint a vele egyenlő fütőértékü kőszén. Buffaloban pl. a földgáz 3-szor magasabb árat ért el, mint a vele egyenlő fütőértékü szén; Kansas Cityben pedig az ipari gáz 1—2-szer olcsóbb, ellenben a házi mintegy 1'84-szer drágább áron kelt el a szénnél. Az átlagos egységár az Egyesült-államokban 1908-ban 2'4 fillér volt m3-kint; az elért maxi­mális ár házi célokra 17'2 fillér, ipari célokra 8'8 lillér, a legkissebb ár pedig házi célokra 2‘92 fillér, ipari célokra pedig 0'3 fillér. Miután az ipari gócpontok sokszor távol fekszenek a gázterületektől, néha hosszú gáz­vezetékekre van szükség. Á vezetékek 53 at­moszférára kipróbált forrasztott kovácsvas csö­vekből készülnek. A csavarmenet nélküli csővé­geket összeillesztik és u. n. kapcsolókkal látják el. Ezek egy vaskarmantyuból állanak, melynek végeire háromszögletes szelvénnyel biró gummi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom