Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-23 / 17. szám
2 Wagylaányai Hírlap 1911. április 23. gal bánni, tud kereskedő ésszel adni és venni, tud számolni és üzleti számvetésében rendet tartani, akkor bátrabban és az önbizalom által sikerrel segítve mer az élet hullámaiba hajózni. Ha pedig ismeretei mérőeszközével tud önkritikát gyakorolni és belátni, hogy anyagilag vagy még egyes ismeretek hiányában nem lehet képes sikerrel önállósulni, akkor tartózkodni fog még az önállósulástól, mert tudja, hogy az csak nyomorúságot hozna számára. A kész iparosság is, ha szerbe-számba véve erőit szükség esetén egyesülni tud másokkal, külön vagy közös erővel saját sorsán legtöbbet segíthet önsegéllyel. Ha anyagok közös bevásárlásával olcsóbb és jobb anyagot, hosszabb hitelre kaphat; ha a termelést olcsóbbá tevő gépmunkát, esetleg közös gépműhelyek által alkalmaz, ha áruit közös árucsarnok utján biztosabban értékesíti, mind az önsegély sikeres módjait használja. * * * A kultuszminiszter az iparos tanon= cokért. Gróf Zichy János kultuszminiszter az iparostanoncok jutalmazása és a tanonc-otthonok tanítóinak tiszteletdija tárgyában körrendeletét intézet az összes tant'elügyelőséghez. A rendeletben kijelenti a miniszter, hogy az iparostanoncok szakszerű kiképeztetésének fokozá.sa és er- köcsi nevelésének előmozdítása céljából a folyó tanévben is támogatni kívánja a tanonciskolák működését az által, hogy a rajzban kiváló előmenetelt tanúsított és a pontos iskolalátogatásban kitűnt szorgalmas és jó magaviseletü tanulók 50- 50 K jutalomban részesüljenek. Azok a tanítók, akik a tanonc-otthonokat megfelelően vezetik, 200 K jutalomdijat kaphatnak. A jutalmak kiosztása iskolaünnepély keretében, lehetőleg junius 8-án, a koronázás évfordulóján fog megtörténni. Utazásom a „Bohémia“ nevű Lloyd hajóval Görögországon át. — Irta: Baltai János. — (Folytatás.) Ezek a szerződési pontok Hera templomában ki lettek függesztve s kötelező erejüket egész világ elismerte. A versenyek minden 5-ik évben, junius 21-et követő holdtölte alkalmával tartattak s ezen időközök a görög időszámítás alapját képezték. Kezdetben a verseny egyedüli pontja a futás volt; ez abban állott, hogy a versenyzők négyes csoportban a Stádiumot végig futották. A négyes csoportok győztesei ezután önmaguk közt keltek versenyre és a közülök kiváló győztesé lett a jutalom. Nevét felvették a lajstromba s róla nevezték el az Olym piacot. Később a kettős futást honosították meg, a melyben a Stádion hosszát kétszer kellett megfutni. — Erre következett a hosszú futás, melyben tízszer, sőt hússzor is meg kellett futni a pályát. Ez már kitartást kívánt, sokan a győzelmüket életükkel fizették meg, mint a spártai Ladas, kiről fel van jegyezve, hogy egy hosszú futás után holtan rogyott össze. A kitartás példányképéül feljegyezték, hogy Argeus egy ily verseny után még az nap haza sietett, hogy személyesen hirdesse otthon győzelmét. Később az ötös versenyt léptették életbe, mely ugrás, futás, diszkosvetés, dárdahajtás és birkózásból állott. Mindé játékok szintere a Stádium volt, a ló és kocsiversenyek ellenben a Hippodromban folytak le. A versenyünnepek 5 — 8 napig tartottak s a versenybírák vezetése alatt folytak, kik Zeus oltára előtt ünnepélyes esküt tettek, hogy pártatlanul fogják vezetni. Hogy mily nagy kitüntetés volt a bajnoki koszorú, kitűnik abból, hogy mikor Hellas a rómaiak fenhatósága alá került, magok a római császárok: Tibérius és Nero büszkeségnek tekintették, ha itt egy győzelmi koszorút kaptak. Chilon, a görög bölcsek egyike, midőn értesült, hogy fia az olympiai játékban megkapta a bajnoki koszorút, meghalt örömében. A mostani aréna a régi Stadion helyén áll és Averov athenei illetőségű, de Alexandriában élő gazdag görög áldozatkészsége folytán épült- állítólag 7 millió drahmát ajándékozott e célra, ezért az Aréna előtt a maecenás tiszteletére és emlékére szobrot emeltek. Az ülőhelyek mind márványból vannak és amphitheátralisan emelkednek. A legutóbbi nemzetközi olympusi játékon 50 ezer embernél több vett részt. A legközelebbi olympusi versenyeket 1912. évben Stockholmban fogják megtartani. Budapesten valószínűleg csak 1916-ban lesznek Olympusi versenyek. A Stadiontól az Akropolislioz hajtottunk. Végre tehát itt állunk a régi Hellas classicus helyén, a nagy ősök vitézségének próbaterén, a melyet ha kellett, vérük hullásával is megvédelmeztek és halálukkal megszenteltek. De hát tulajdonkép mi is volt az az Akropolis, kérdi nyájas olvasóm ? Az Akropolis, mely hirtelen szökik fel a síkból, mintegy 156 mtr. magas hegy, de kúp nélkül, a csonka kúp felső síkja mintegy 300 mtr hosszú és 130 mtr széles. Vár volt az, Attika síkságának mentsvára, mely mint egy világitó torony tűnik az érkező szemébe. Királyok és kéhyurak lakásául szolgált eleinte, később az istennek kizárólagos díszhelye. Azért a messze földről jövő vándor áhítattal kell hogy lépjen ormára, mert hát itt Istenek lakoztak, szebb helyet nekiek választani alig lehetett. Ehhez a választáshoz nagyon is jól értettek a görögök. Habár a természet Görögországban csodás szépségű hegyeket, dombokat, alapzatokat hozott létre, hogy. azt lehet mondani: a hegyek, völgyek, síkságok mind közreműködnek arra, hogy a nagyszerű építkezéseknek alapul szolgáljanak. De ha a természet nem volt elég bőkezű s a hegynek nem volt csúcsa vagy dísze, jött a művészet s épített reá oly remekműveket, hogy ma 2500 év után csodálattal borulnak le azok fensége előtt. A ki Salzburgban volt, ott láthatott szebbnél szebb hegyformatiókat és kupalaku dombokat, — úgy hogy maga Humbolt is, a nagy utazó elragadtatásban kiáltott fel, midőn Mönchsbergről szemlélte a csodálatos körképet — csakhogy mi az ottani kép az Akropoliséhoz képest, melynek tetejéről a tenger, nyugatra Aigóna szigete, előttünk Phaleron, Pireus, — távolabb Solanus szigete, északról a Pentelikon és Hymettos hegyek láthatók. Mindezt kiegészíti az áthertisztaságu levegő ragyogása és az a tudat, hogy itt 2500 éves kultúrának dicső emléke néz le reánk, ezen habár részben romokban heverő márvány templomokról. Midőn a perzsák 388-ban k. e. az Akropo- list bevették, felgyújtották, egész romhalmaz borította annak téréit. Az ellenség elvonulása után a legelső feladatok közé tartozott az ország biztonságáról gondoskodni, megerősíteni a várhegyet, felépíteni a falakat, összekötni a várost Pireussal és Phaleronnal. A fényes győzelmek Marathon, Salamis, Plateonnál felébresztették a vállalkozás szellemét. Mindenfelől ide özönlött a sok idegen. Előállottak tudósok, költők és művészek. És végre Perikies állott az állam élén. Vele kezdődött Athén fénykora. 30 évig intézte Athéné sorsát. Fölépítette a romokban heverő várost és templomokat, de hogy művét megkoronázza, az Akropolist a helyi istenek: Pallas Athéné és Poseidonnak székhelyévé tette - és olyan templomot emelt részükre, a melyekhez foghatót messze földön nem lehetett találni. Szépségre és bájra nézve mindegyik fönséges, üde, frisseségre pedig a mai napig újak. , „Átlengi őket az időktől érintetlen ifjúság, mintha soha nem vénülő lélek lakoznék bennök“ - mondja Plutarchus. Az Akropolis nyugati oldalán van a bejárat, itt van az 5 —9 mtr magas fehér márványból épült diszkapu. (Propileák.j Ez Perikies idejében épült jóniai stílusban és 10 millió drachimába került. Leo barátom tudná megmondani csak, hány korona most az. Pausanias, a ki k. u. 173 évben itt járt, irja, hogy itt számos szobrot látott, a mi nagyon is természetes, mert azok az építkezési módok megkívánták, hogy azokat dombormüvek- kel és szobrokkal díszítsék. Ilyen volt a vár belső területén Athéné óriási bronzszobra sisakkal a fején, paizzsal és lándzsával kezében. Phidias müve. A szobor 25 mtr. magas s igy nem csak a Propileák, hanem a Parthenon fölött is kimagaslott. Továbbá itt volt Athena-Hygeia, ennek talapzata most is ott van. Ez Plutarch szerint egy az építés alkalmával leesett és csodás módon meggyógyult munkás emlékére készült. Perikies nagyon bánkódott érte, mert a legügyesebb munkás volt. Éjjel álmában aztán megjelent az istennő, orvosságot rendelt, melytől a munkás azonnal meggyógyult. Volt továbbá egy ércből készült nőstény oroszlán Leának, Aristogeiton kedvesének emlékére, ki megölte Hiperchost, a zsarnokot, miért annak öccse: Hippias, a nőt halálra kínozta. Elhaladva a szárnyatlan győzelem temploma mellett (Nike Apteros.), előttünk áll a Parthenon, melyet Sktinos és Kalikrates építőmesterek építettek tiszta pentelei márványból. Hossza 70 mtr, szélessége 31 mtr, összesen 46 oszlopa van köröskörül - magasságuk 10 72 mtr; vastagságuk alul 1‘9 mtr. A tetőt márványlapok födték; az oromfalakat pedig köröskörül 92 drb márványból készült dombor művek köritették, az úgynevezett metoporok, melyek Athéné születésére, Athéné és Poseidon között Attikáért folyt harcokra vonatkoznak. .. Továbbá ezeknek az Isteneknek a Gigasok elleni harcára, a Kentaurok és Lapithák harcára, melyben Theseus vezérlete alatt a vad kentaurusokat legyőzték. Az éjszaki oldalon levő metopánok a trójai harcokra vonatkoztak, melyekből Athénének nagy dicsőség jutott. Mindegyik Metopon magasága 1'9, szélessége 1'3 mtr és mindegyik Metopon egymagában befejezett jelenetet ábrázol. (Folytatjuk.) Küldöttség a főgimnázium ügyében. A főgimnázium uj palotájának építése dolgában Csaba Adorján, vármegyénk főispánja a ref. egyházmegyei gyűlésen volt itt járása alkamával Ígéretet tett dr. Makray Mihály polgármesternek, hogy a legnagyobb jóindulattal kész a város küldöttségét a kultuszminiszter elé vezetni, a mennyiben maga is meggyőződött róla, miszerint a főgimnázium régi épülete a további kibővítésre absolute alkalmatlan. A küldöttségben való részvételt Bay Lajos orsz. képviselő is megígérte. A deputáció a jövő hét vége felé utazik Budapestre s városunk nehány áldozatkész vezető emberéből fog állani. „KRISTÁLY“ Gőzmosó Gyár KOLOZSVÁR Moj, vajai és tisztit női éj férfi ruhanemüeket a legszebb kivitelben, előnyöj árak mellett. WF* Nagybányai gyűjtődé: Özv. FRIED LIPÓTNÉNÁL Kismalom=utca 4. Csomagolás és szállítás díjtalan!
