Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-02 / 14. szám
2 N agy toány al Hírlap 1911. április 2. lalnia régi törekvése támogatása érdekében csak azért, mert akadtak döntő befolyású egyének, kik a közvélemény j szavát saját meggyőződésükben látták célszerűnek a terv ellen megtestesíteni, holott ez a közvélemény a csütörtöki gyűlésben ismét a leghatározottabban nyilvánult meg azok ellen, a kik a város fejlődését nem tudják előbbre helyezni némely csekély jelentőségű dolognál. Hisszük azonban, hogy a közoktatás- ügyi kormány e végvidéki város legőszintébb és méltó törekvéseit fogja honorálni. Felüivás a Teleki-Társaság tagjaihoz! A Teleki-Társaságban ezidöszerint 5 tagsági hely lévén üresedésben, felhívjuk a társaság rendes tagjait, hogy tagajánlataikat f. évi április hó 16-áig az elnökséghez beterjeszteni szíveskedjenek. Nagybánya, 1911. március 30=án. A Teleki-Társaság Elnöksége. Németh Béla Révai Károly titkár. elnök. A Teleki Társaság felolvasó ülése. Március 28. Városunk hétfőn kulturünnepet ült: az irodalom és szépművészetek iránt oly fogékony és előszeretettel viselkedő közönség igen nagy számban és még nagyobb lelkesedéssel, a szép és nemes iránti szomjúsággal eltelve kereste föl a Teleki Társaság felolvasó ülését. Thália papjai már rég kivonultak hajlékukból ; a farsangi mulatságoknak is régen vége már. Zajos és vidám mulatságokban bővelkedő telünk volt. A természet már ébredezik hosszú álmából: már itt is van a virágot, dalt, szerelmet, — az új életet fakasztó, áldásos és napsugaras tavasz! Nemcsak a szemünk, szivünk, de a lelkünk is fogékonyabb ilyenkor minden iránt, ami szép és fenséges. A forró nyár, a nyári mulatságok, pihenések, üdülések ideje még messze van s a hosszú idő áthidalására éppen ez az uj életet jelentő, illatos, napsugaras tavasz a legalkalmassabb idő arra, hogy az irodalom és művészet virágos berkeibe vonulva meg: edzük, nemesítsük — most annyira fogékony — lelkünket ! A Teleki Társaság tehát valóban dicséretre- méltó dolgot művelt, amikor szép célját szolgálva: élvezetes és felejthetetlen órákat szerzett a páratlanul nagy számban megjelent, műszerető közönségnek. * Bevezetőül Francois Souppée „Könnyű lovasság“ c. nyitányát játszotta el hévvel és lelkesedéssel a Bányász-zenekar. Dankovitz karnagy buzgó fáradozásaiért külön dicséretet érdemel : már is látszik a zenekaron a fegyelmezettség, harmónia és a magasabb zene iránti lelkes szeretet. Azután Révai Károly mondotta el megnyitó beszédét, amelynek folyamán bejelentette a műsoron történt változásokat is: b. Kovács Adrikó és b. Kovács Géza szereplésükről családi-gyász következtében való visszalépésüket, továbbá Bendiner Nándor országhirü zongoraművész közreműködésének megnyerését, aki azonban ugyancsak családi-körülményei folytán szintén kénytelen volt visszalépni. Az utolsó pillanatban mégis csak jóra fordult minden: Révész Jánosné és Németh Gyula opera énekes igaz lelkesedéssel siettek a nemes cél szolgálatára. Az elnöki megnyitó álljon itt egész terjedelemben: Mélyen tisztelt közönség! Hosszas hallgatás után ismét összejöttünk, hogy munkálkodásunknak tanujelét adjuk. Talán nem is szükséges védekeznem a hosszas hallgatás miatt, de mégis fölemlítem, hogy a nagybányai közönség a hosszú télen annyi szellemi élvezetben részesült, hogy a mi szerény felolvasásaink azok mellett bátran háttérbe szorulhattak. Most azonban a fakadó tavaszszal a poéták lelke is rügyet bont, kivirágzik a szó ajkukon s utat akar törni a hallgatók szivéhez. Köszönöm Társaságunk nevében, hogy annyian egybegyülni szíveskedteks meghallgatják lelkünk legőszintébb hangjának megnyilatkozásait. Társaságunk benső életében az utolsó felolvasó ülés óta, fontosabb mozzanat nem fordult elő. Az egyetlen tárgy, az alapszabályok némi módosítása volt, mit a felsőbb hatóság követelt. Ki kell azonban mondanom, hogy a módosítás ügyében komoly ellenvetéseink vannak, s azt ki is fogjuk fejezni ujabbi fölterjesztésünkben. Mert ugyanis egy tisztán irodalmi és tudományos egyesületnek nem lehet célja a vagyon gyűjtés, a tagsági dijakkal való megterhelés! Társadalmunk már most is száz oldalról van megtámadva s anyagi áldozatokért ostromolva. Miért álljon a Teleki Társaság is azok sorába, kik folytonosan a zsebekre utaznak ? Nekünk szellemi tőkére van szükségünk. Társaságunknak csak az lehet tagja, ki irodalmi és művészi téren hasznos munkásságot fejt ki; ám tagsági dij befizetésével bárki jogot válthatna magának erre. Az irodalmi társaságok a szellemi egyesülést tűzték ki céljokul, s emellett meg is maradunk határozottan. A mai zárt ülés is - mely felolvasó estélyünk után tartatik meg, — ez irányban kiván határozatot hozni. Társaságunk tagjai a tudományos, az irodalmi és szépművészeti téren szorgalmas munkálkodást fejtettek ki. Jóleső érzéssel kell konstatálnom, hogy Társaságunk nem egy tagjának nevét látom gyakorta tartalmas munkák alatt nemcsak helyi, hanem a fővárosi lapokban is, dicsőséget szerezve ezzel Társaságunknak is. Felolvasó üléseink élénkítésére vendégek bemutatását határoztuk el; tért akarunk nyitni az ifjabb nemzedéknek biztató támogatásunk által. De még attól sem riadunk vissza, hogy szerény anyagi viszonyaink mellett, országos hirü művészeket, Írókat, tudósokat nyerjünk meg egy-egy estélyünkre, hogy a műértő közönségnek magas színvonalú szellemi szórakozást nyújthassunk. Mai estélyünk műsorának összeállítását is a leggondosabb figyelemmel végeztük. Sajnos, hogy oly akadályok merültek fel, melyek le- győzhetetleneknek bizonyultak. A mai estélyre elsősorban sikerült megnyernünk b. Kováts Géza úrat és b. Kováts Adrikó úrleányt, kiknek szereplése felsőbb műélvezetet nyújtott volna. De a hirtelen és váratlanul beállott családi gyászeset miatt e műélvezettől meglettünk fosztva. Időközben Bendiner Nándor országos hirü zongoraművész ígérkezett estélyünkön játszani. A Végzet itt is akadályt gördített tervünk elé. A zongoraművész családjában beállott súlyos betegség lemondásra kényszeritette őt az utolsó pillanatban. De mélyen tisztelt közönség! Van városunknak egy büszkesége, ki ezidöszerint a fővárosban bontogatja szárnyait s kinek már is előkelő neve van! Ez az ifiu Németh Gyula, ki habozás nélkül - mondhatni a szelek szárnyán, — sietett haza, szülővárosába, hogy jeles tehetségét Társaságunk rendelkezésére bocsássa. E tettéért innen, az elnöki székből hálás köszönetét mondok neki! De hálás szívvel köszönöm Révész Jánosné úrnőnek is szives közreműködését, ki a tizenkettedik órában vállalta e nehéz feladat teljesítését, minden előleges értesítés nélkül. Mint látni méltóztatnak mi mindent elkövetünk, hogy estélyeink nívóját a legmagasabbra emeljük s viszonzásul nem kérünk egyebet a nemes közönségtől, csakis érdeklődést, biztatást s erkölcsi támogatást, hogy itt, az ország végvidékén erősödjék meg ez a kulturális intézmény, mely a haza- és fajszeretet legmagasabb eszméit van hivatva hirdetni. Ezen reményben van szerencsém ezennel megnyitni a Teleki Társaság mai felolvasó ülését! Takács Ilus r. tag „Dávid és Jonathcin“ c. bibliai tárgyú költeményét olvasta föl s a mély gondolatokban gazdag munkájáért zajos elismerést aratott. Az estély fénypontja Révész Jánosné, szép zongorakisérete mellett Németh Gyula éneke volt. A fiatal művész ezúttal is teljes mértékben rászolgált közönségünk rajongó szeretetére, melylyel őt nagyarányú fejlődésében szimpatikusán kiséri. Németh ^ Gyula éneke mindnyájunkat magával ragadott. Éppily dicséret illeti meg Révésznél is, a szép és ügyes kíséretéért, akit már a dobogóra lépésekor hatalmas, szép virágcsokorral leptek meg. A Bányász-zenekar ezután Alle- ter Ferenctől a „Dal szöveg nélkül“-t adta elő. Révai Károly szentkereszti Szalag Margitnak erre az alkalomra irt és küldött gyönyörű költeményeiből olvasott föl élénk tetszés mellett néhányat. Különösen a „Miatyánk“ c. keltett nagy hatást. A fiatal és bájos költőnő versei - melyeket lapunk tárcarovatában közlünk - sok gondolatot, meleg, igazi emberi érzést, artisztikus gyönyörűséget keltett bennünk életre. Miután Dr. Vass Gyula r. tag kedves elbeszélését is végigélveztük, újra Németh Gyulát hallhattuk: cigánykisérettel énekelte a magyar dalokat, éppoly lelkesedéssel mint előbb, úgy hogy még jobban fölvillanyozott egészen magával ragadott bennünket. Még a Bányász-zenekar játszott igaz hévvel Jarno gyönyörű muzsi- káju opretjéből, az „Erdészleány“-ból s azután Révai Károly zárszóban megköszönte a páratlanul nagy számban megjelent közönségnek érdeklődését és azon óhajának adott kifejezést, hogy a közönség műpártoló szeretete és lelkesedése a jövőben is a maihoz hasonló nagy mértékben nyilatkozzék meg. Zárt ülés következett ezután, amelynek egyetlen tárgya: az alapszabályok kiegészítése volt. A Teleki Társaság úgy határozott, hogy tagsági dijakat nem hajlandó szedni a jövőben sem. * Az ülést a nagyszálló éttermében vidám és kedves összejövetel követte sok bájos hölgy részvételével s a kedélyes mulatságnak csak a hajnali órák vetettek végett. P ... n Á .... d. A májas 7=iki nagy hangverseny. A „Kalvineum“ céljaira országszerte folynak a gyűjtések; a nemes célra való tekintettel Magyarország sok városában monstre-hangver- senyeket rendeznek, melyeknek tiszta jövedelme a humánus intézmény alapjait növelni lesz hivatva. A Kalvineum országos bizottságának elnöke Kiss Ferenc püspökladányi ref. lelkész Nagybányát is bevonta a mozgalomba s érintkezésbe lépett Soltész Elemér itteni ref. lelkészszel, hogy lehetőleg május hó folyamán hangversenyt rendezzen. Soltész múlt hó 25-én tanácskozásra hívta a város vezető egyéniségeit és pedig valláskülönbség nélkül; ezzel is dokumentálni óhajtván, hogy ez esetben minden felekezeti kérdésnek háttérbe kell szorulnia, mert jótékonyságról van szó s egy magyar kulturális mozgalom nagy arányú megnyilatkozásáról. A tanácskozáson részt vettek: Balezer György, L. Bay József, Brebán Sándor, Hubay Zsigmond, Incze Lajos, László János, dr. Homola László, dr. Ajtai Nagy Gábor, Révai Károly, Sólyom Ferenc, Stella „KRISTÁLY“ Gőzmosó Gyár KOLOZSVÁR Mos, vasal és tisztit női és férfi ruhanemüeket a legszebb kivitelben, előnyös árak mellett. WfF* Nagybányai gyűjtődé: Özv. FRIED LIPÓTNÉNÁL Kismalom=utca 4. Csomagolás és szállítás díjtalan! 5—20
