Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-26 / 13. szám
1911. március 26. Nagybányai Hírlap 3 a sokunkban élő véleményt, mint igazságot mai helyzetünkről azon hátsó gondolattal:-hogy épen innen kellene, hogy kiinduljon, honnan már indultak ki uj eszmék a fiatalabb festőgeneráció szervezkedésére. Itt kellene hogy megmutassák az öregebbek, hogy tudnak és akarnak segélykezet nyújtani az előretörekvőknek. Legyen egy talpalatnyi föld, ahol a fiatal modern festők lábukat megvetve egyforma kötelességek mellett egyforma jogokkal élhessenek. Ezen az egy alapon hisszük, hogy eredményesen beváltja azokat a reményeket az újraszervezett festőcolónia - miket ma a modern magyar művészek nagy többsége hisz és vár felőle. Meghivó. A Teleki Társaság 1911. márc. hó 27-én este 7 órakor, a Lendvay-szinházban felolvasó ülést tart, mely az érdeklődők tisztelettel meghivatnak. Műsor: 1. Nyitány. Előadja a Bányász-zenekar. 2. Elnöki megnyitó. 3 Dalok. Zongorakiséret mellett énekli b. Kováts Adrikó úrleány. 4 Költemények. Irta és felolvassa Takács Ilus r. tag. 5. Dal szöveg nélkül. Előadja a Bányász-zenekar. 6. Költemények. Irta szentkereszti Szalay Margit vendég; bemutatja Révai Károly r. tag. 7. Magyar népdalok. Előadja b. Kováts Géza. 8. Elbeszélés. Irta és felolvassa dr. Vass Gyula r. tag. 9. Operarészlet. Előadja a Bányász-zenekar. 10. Zárszó. Felolvasó ülés után zárt ülés. Tárgy: Az alapszabályok módosítása. A belépés díjmentes. Esetleges adományok a Társaság nemes céljaira hálás köszönettel fogadtatnak. A páholyokra igényt tartókat felkérjük, hogy óhajukat folyó hó 25-éig a Társaság titkáránál bejelenteni szíveskedjenek. Nagybánya, 1911. március hó 10-én. A Teleki Társaság elnöksége. Németh Béla titkár. Révai Károly elnök. A fenti meghivó a b. Kováts Géza családjában beállott gyászeset miatt változást szenved. A gyümölcsfa permetezése. — Pályázati felhívás. — A helybeli gazdasági egylet megkeresése folytán hozzuk a következő nagyérdekü közleményt: Nemcsak a múlt évi, hanem nehány előző évi gyümölcstermésünket is, leginkább az almánál észlelt apró fekete foltokban jelentkező gombabetegség, az u. n. fusiklaudium tette értéktelenné. Aki alma-elraktározással foglalkozik, „Baba van a Barlangban, pirosképü, picike Baba. Az Asszony nagyon szereti. De sokat sir és kiáltoz. „Ah, - mondta a Macska halkan, meghatóban - eljött az én időm.“ Másnap reggel ott volt már a Barlangnál. A Baba künn feküdt a fa alatt és sirt, sivalko- dott fülhasogatóan. Az Asszony benn dolgozott. A Macska leeresztette lonipos farkát és odadörzsölte a Baba arcához. És a Baba elhallgatott hirtelen és kacagni kezdett a meleg csiklandás- tól. Az Asszony odabenn mosolygott és örvendezett. „Valami Vad Valaki játszik a Babával“ — mondta a kis Denevér, aki ott függött fejjel lefelé a Barlang belsejében. „Sok dolgom van, nagy szolgálatot tesz vele. Akárki legyen, hálás lehetek jószivének.“ - örvendett az Asszony. Ebben a percben és másodpercben, gyönyörűm, lebukott a lóbőr a befüggönyözött ajtóról, aztán — huss! — a Macska beszökött a Barlangba. Az asszonynak eszébe jutott az egyezség és nagyon megharagudott magára. Összeszori- totta az ajkait és leült és kötni kezdett. A Baba ott volt mellette és nagyon sivitott, mert a Macska elment onnét. Az asszony nem bírta sehogy elhallgattatni. Megszólalt a Macska. „Oh, Barátom és Anyja az én Barátomnak, guritsd a földre a gombalyagot és mutatok neked olyan varázslatot, hogy nevetni fog tőle a Baba.“ „Ne hát, itt van, de nem szólok majd rá egyetlen köszönetét se.“ Evvel messzire gurította a gombolyagot. A Macska utánaszaladt, elkapta, hengergett vele, mint a futó kerék, pofozta, mindaddig, mig a sajnosán tapasztalhatta, hogy az egyébként fejlett gyümölcs a pincében szokatlan mérvben elrothadt. E rothadást a fentnevezett gombabetegség okozta. S ha ellene nem védekezünk, évről-évre. hatványozott mérvben fog ez elterjedni s termésünket tönkre teszi. E gombabetegség kezdetben megtámadja a leveleket. Ezek megbámulnák, elszáradnak és lehullanak; ez meggyengiti a fát. Maga a betegség átragad a termésre, részben megrepeszti a gyümölcsöt s az apró, fejletlen marad; részben feketefoltos lesz, az pedig fejlődik ugyan, de ize kesernyés és a kamrában belülről kifelé rothadni kezd, úgy, hogy termésünk teljesen értéktelenné válik. Aki a dolog iránt érdeklődött, tapasztalta, hogy a gombabetegség nem minden fajtát egyformán támadott meg. Sőt tapasztalhatta, hogy mig egyik fajta egy évben kevésbbé volt megtámadva, a következő évben éppen e fajta egész termése szenvedett és mégforditva. Ebből azt lehet következtetni, hogy e gombafaj terjedésére az időjárás is befolyással van. Mar most kérdés, védekezhetünk-e e betegség ellen s ha igen, mivel és mikor ? Ismerjük a rézgálic — kékkő — gombaölő hatását. Ezt a peronospora elleni védekezésnél eléggé tapasztalhattuk s igy a védekezésre meg van adva a mód. Városunkban is több gazda jó sikerrel alkalmazta a bordói lével való permetezést. Gyümölcsének túlnyomó része tiszta maradt. Az ép gyümölcsöt pedig az idén igen szép árban lehetett értékesíteni. Önként előáll azonban a kérdés, hogy mikor védekezzünk ? A fát alvó, leveleden, vagy pedig kilevelezett állapotában permetezzük-e meg ? Némely gazda gyümölcsfáit ősszel, lombhullás után azonnal és rügy- fakadás után, másik pedig csak a kötődött gyümölcsöt permetezi meg. Miután mindkét védekezési mód egymást kiegészíteni látszik, azt hiszszük, az a gazda jár el leghelyesebben, ki ősszel, tavasszal és nyáron permetez, még pedig az őszi és tavaszi permetezéshez legalább 2°/0 folyadékot, a nyári védekezéshez azonban csak 0'5-0‘75°/0 bordói levet használ, mert az erősebb bordói lé a gyenge, fiatal levelet megperzseli s az lehull. Ha az őszi permetezést bármely oknál fogva elmulasztottuk, siessünk azt lehetőleg mielőbb helyre pótolni s két hét múlva megismételni. De mindenesetre rügyfakadás előtt legalább egyszer permetezzünk. Tudnunk kell, hogy a nedves, meleg időjárás nagyban előmozdítja a tusiklaudium spóráinak szaporodását. Törekednünk kell tehát arra, hogy a gyümölcsfák koronája szellős legyen; ezt megfelelő ritkítással érjük el. Mert a szellős koronáju fa és annak gyümölcse is gyorsan megszikkad, minélfogva kevésbbé van kitéve a tusiklaudium megtámadásának. A permetezést bármely rendszerű permetezővel eszközölhetjük, csak a csövet kell megfelelő hosszúságra kiegészíteni. Utóbbi időben használnak már kifogástalan hazai önműködő permetezőket. A permetezőkhöz lehet 4 m. hosz- szu, rézzel bélelt meghosszabbító facsöveket alkalmazni, melyekkel azután körülbelől 6 m. magas fák is megpermetezhetők. Az önműködő permetezők azért előnyösebbek, mert ezekbe a levegőt előzőleg beszivattyuzzuk. Elesik tehát a munkaközi szivattyúzás. A munkás mindkét keze felszabadul, minélfogva a dombokon levő fák könnyebben megpermetezhetők. Egy ilyen önműködő permetező 43-44 koronába kerül. Bárha minden gazda saját érdekében cselekszik, ha gyümölcsfáit kellő védelemben részesíti: a gyümölcsfa ápolás, metszés, rovar és gomba elleni védekezés elmozdítása végett a gazdasági egyesület ezennel felajánl öt 30 koronás készpénzbeli jutalmat olyan kisgazdák részére, kik gyümölcsfáikat szakszerű ápolásban és védelemben részesítik. Pályázni óhajtók felkéretnek, hogy ebbeli készségüket Molnár Antal pénztárnoknál bejelenteni szíveskedjenek. És amennyiben öt gazdánál többen találtatnának érdemeseknek jutalmazásra, ezek között a sorshúzás fog dönteni. Qazd. egyesület. HÍREK. Március 24. Lapunk az ünnep miatt egy nappal előbb jelent meg. Személyi hir. Zarka Elemér műszaki tanácsos a vízvezetéki munkálatok ellenőrzésére városunkba érkezett. Kinevezések. Gábor Sándor nagykárolyi kir. főerdőmérnök erdőtanácsossá, — Radó Pál a helybeli kir. főerdőhivatal főerdőmérnöke erdőtanácsossá, — Lányi Ákos erdészjelölt erdő- segédmérnökké neveztetett ki. — Am. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Szabó Irént a nagybányai állami kisdedovódához kisdedovó- nővé nevezte ki. Baba elkezdett nevetni. Aztán a Macska odasimult hozzá, engedte, hogy átölelje a két kis kar és dorombolt neki édes dallamot, hol mélyen, hol magasan és a Babát elaltatta. „No ezt ügyesen csináltad, oh Macska.“ — mondta az Asszony, de e percben és másodpercben gyönyörűm , visszacsapódott a füst a magasból és - puff! - mire eltisztult a levegőből, a Macska ott melegedett a tűznél. Az asszony nagyon mérges volt, mert eszébe jutott az egyezség. Leeresztette a haját, kezébevette a báránylapockát és kezdte a varázslatot. Ez gyönyörűm, nem énekes varázslat volt, hanem csöndes varázslat, de olyannyira csöndes, bogy egy kis cin-cin egérke is kijött a lyukból és elsétált a fal mellett. „Oh Barátom és Ellenségem, ez az egérke is a varázslathoz tartozik vájjon ?“ — Kérdezte a Macska. „Auuu, chchiiiii - kiáltozott az Asszony és felugrott egy székre. A Macska erre neki iramodott és révetette magát az egérre s elfogta. _ Az asszony magánkívül volt az örömtől. „Köszönöm ezerszer! Ilyen okos, mint te vagy Macska!!!“ No és ebben a percben és másodpercben a tejesköcsög, amelyik ott állott a tűz mellett, két darabra esett szét — ffft! — és a Macska ott kuporgott és nyalta a földről a szétfolyt tejet . . . „Oh, Macska, már most légyen úgy, amint mondtam, de jusson eszedbe, hogy velem és nem az Émberrel és a Kutyával kötöttél szövetséget. És én nem tudom, mi lesz, ha hazajönnek.“ Este aztán elmondta az esetet az Asszony az Embernek. így szólt rá az Ember: „Jó, jó, csakhogy én is itt vagyok és az én utódaim is elkövetkeznek. S azokkal nem kötöttél szövetséget.“ Erre lerakta a kőbaltáját és a cipőit és két darab vágott fát a földre és szólt: Most mi kötünk szövetséget. Én és utódaim ezeket fogják hozzád vágni, ha nem fogsz egeret. Ekkor megszólalt a Kutya. „Most velem kötsz szövetséget. Én és minden utódaim, ha nem játszol szépen a Babával és megkarmolod, hajkorászni fogunk örökké és örökké és ha megfogunk, belédharapunk a fogainkkal.“ És megvicsoritotta fehér fogsorát. Ekkor a Macska felpupositotta a hátát és kényeskedve beszélt: „Akarom és megteszem és megtartom a szerződést. De azért ezután is az maradok, aki voltam, a Magános Macska, aki mindenütt egyformán jólérzi magát.“ Erre megharagudott az Ember és 3 darab holmit felkapott a földről és a Macska után hajította. És a. Kutya fölkergette egy fára a Barlang előtt. És ettől kezdve, gyönyörűm, minden Ember haragszik a Macskára és öt közül három megdobja szegényt, ahol éri. A Kutya pedig örök haragot tart vele. De a Macska is állja a fogadást, egerész és szívesen eljátszik a Babákkal, amig nagyon meg nem húzzák a farkát. De amellett, szabad óráiban, különösen holdvilágos éjszakákon megmutatja, hogy ő az a régi-régi, igazi, változatlan Magános Macska, aki mindenütt egyformán jól érzi magát. És kimegy a Vad Vizenyős Vadonba, a Vad Vizenyős Fákra és a Vad Vizenyős Háztetőkre és lóbálja vad farkát végig a magános utakon. Angolból: Ifj. Kárpáti Endre.
