Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-25 / 52. szám
1910. december 25. NagytJájayal Htrlap 3 jektivitást követelünk. Egy egészségesebb művészi életet s a klikk-rendszerek mindenkori letörését. Az államtól mindezt joggal lehet elvárni, mert minden másra inkább van hivatva, mint arra, hogy erejével oly áramlatokat támogasson, melyek a művésziesség rovására mennek. Ma igen nagy tévedésben van az, aki a Műcsarnok egy-egy kiállításából akar teljes és igaz képet nyerni művészi életünkről. (Más ez mint pl. Párisban a Salon D’ Autón.) Azt lehet mondani - minimális kivétellel - azt a pikturát mutatja be, ami salakja a művészetnek. Tehát absulete nem tölti be hivatását a Műcsarnok. — Az állam pedig épített drága pénzen magyarházat Velencében — s most Rómában. Hajlékot a magyar művészetnek a külföldön. Ugye jól hangzik! Ki az ország határán belül pedig tengődni hagyja - kellő pártolás hijján. Állami előterjesztésre adat — külföldi kiállításokon - ötödannyi festőknek nagy aranyérmet — ott, ahol a magyar művészek igazi elitjének bronz érem jut! S végül tenyészt itthon piktort s pikturát az állami mintarajziskolában (festő akadémián stb.) — oszt diplomákat, képez mestereket nyakára zúdítva a társadalomnak egy jórészt proletárrá vált hadat. Statisztikailag ki lehet mutatni, hogy az állami képzőművészeti intézetekben képzett — meg az állami ösztöndíjakkal támogatott emberek 99 százalékából nem lesz semmi. Lehetnek kitűnő mesteremberek - csodás üzleti szellemmel. De az üzleti szellem soha sem volt melegágya a művészetnek. Természetesen az államnak mindent rendszerbe szorító, a diplomákhoz kötött felfogása, itt teljes csődött mond. A művészet mindenkor szabad - isten adta tehetség kérdése, melyet megtanítani, megrendszabályozni nem lehet. Semmi sem illusztrálja jobban egyébként e rendszer életképtelenségét — sől káros voltát, mint azon megjegyzés, amit a mintarajzis- I iskolának egyik tanára tett a Müvészház múlt évi megnyitó kiállításán. Mondván : csodálatos, hogy mi évente 50-60 festőt képezünk ki és adunk át az életnek (helyesebben a forgalomnak) s azoktól nem lesz semmi — sehol se látni őket! Hát a nagybányai szabad festőiskola — állami mellőzéssel - ennek éppen az ellenkezőjét mondhatja. Végződjön tehát a Lippich-affér igy — vagy úgy — ez kis epizód lessz csupán, i itt nagy átalakulásoknak kell megtörténni, hogy j az uj rendszer szigorú művészi szempontok szemelőtt tartása mellett az igazságosságnak le- | galább a határát megközelítse. Igen hasznos lesz tehát a jövő évben tevezett nagybányai retrospektiv kiállítás. Legalább demonstrativ módon a kormány orra alá lehet 1 tartani, hogy mit jelentett s mit jelent a magyar művészetben az állandóan mellőzött nagybányai szabad festő iskola szelleme. Nehogy pedig azt higyje valaki, hogy ezzel s itt akarjuk irányítani a nagy művészeti politikát - kijelentem, hogy ez ismét csak ieszegzése volt a tényeknek. Egy jelenségről van szó, mely a nagybányai festőkre — s igy Nagybányára életbe vágó kérdéssé alakulhat. Lendvay-szinház. December 17. Múlt szombaton Komái Berta búcsufellép- teül a ,,Milliárdos kisasszony“-1 adták zsúfolt ház előtt. A megnyitó díszelőadás óta nem láttunk még oly tele házat, mint ez estén; oldalszék- j sorokat kellett behelyezni a páholyoszlopok alá s még úgyis sokan hely nélkül maradtak. Szólott pedig ez a zsúfolt ház a vendégművésznőnek, de a darab újdonsága is vonzóerőt gyakorolt a közönségre. Ä vendégművésznő azonban-meghűlés következtében, — nem énekelhetett, ehelyett elmókázta szerepét, — igaz, hogy bájosan! Mellette Görög Olga tűnt ki, ki ez este gyönyörűen énekelt s oly szépen játszta szerepét, hogy szinte őt néztük a vendégművésznőnek. Kaptak is mindketten tapsot és gyönyörű virágcsokrot. Ilikisch Kató szépen csengő hangjával tűnt ki, csak kár, hogy játékába nem viszen több életet. A férfiak közül Demeter Sándor klasszikus alakot mutatott be, s általános vélemény volt, hogy remek alakításával önmagát múlta fölül. Ny árai és Szabados pompás zsidó figurákat mutattak be; arról azonban már ők sem tehettek, hogy elavult zsidó vicceket kellett 3 felvonáson keresztül egymás fejéhez — s a közönségéhez vagdosniok. Korda és Sugár jól megállották helyüket, mint rendesen. A darabra nézve száz és egy kifogásunk volna, de nem vesztegetjük a drága szót. A Strauss-féle gyönyörű muzsikát kár volt erre a hitvány librettóra alkalmazni. Az egész operett szövegen keresztül vonul a két zsidó vigéc furfangja, ostoba szellemeskedése, mely már a vége felé drasztikussá és unalmassá válik. A zenekart nagy virtuozitással a szatmári színház karmestere dir- rigálta az eltávozott Wissmüller helyett, ki ugy- látszik, itt hagyta a társaságot, mint Szent Pál az oláhokat. Vasárnap délután az ,,Obsitos“ ment harmadszor elég nagy közönség előtt, melynek nagy részét a gyermeksereg alkotta. Este Vidor Pál régi jó népszínműve, az ,, Ingyenélők“ ment közepes ház előtt. A darab maga nem sokat ér; messze mögötte marad a tragikus véget ért szerző „Vörös sipká“-jának. De azért mulattató, s a karzati közönségnek különösen tetszett. Szabadosné, Jeszenszkyné a náluk már megszokott kifogástalansággal játszódtak; pompás alakokat mutattak be Korda, Farkas, Nyárai és Demeter; Jeszenszky kiválósága ez alkalommal is bebizonyult. A zenekart Dankovitz, a bányászzenekar karmestere dirigálta szabatosan. Hétfőn este zónaelőadásban az „lglói diákok“-at adták. Természetesen, ez a bájos, poe- tikus darab ismét nagy közönséget vonzott a színházba különösen az ifjúság köréből. Szabadosné Evikéje ez alkalommal is zajos tapsokat váltott ki; Nyárai korcsmárosa a maga nemében páratlan; a többi szereplők is kifogástalanul áll- | ták meg helyüket. Kedden este Jeszenszky Dezső 30 éves színészi jubileuma alkalmából, Szigeti régi jó színmüve, a „Rang és mód“ került színre félig telt ház előtt. Az előadás megkezdése előtt a színpadon egy kis házi ünnepség folyt le, melyről napi híreink közt számolunk be olvasóinknak. A tanulságos, nemes tartalmú színdarabot szerettük volna, ha nagyobb közönség nézi végig; különösen az ifjúságnak tömegesebb megjelenése lett volna kívánatos. Közéletünk egyik j vezető alakja előadás után oda nyilatkozott, j hogy e darab előadására ki kellett volna rendelni az egész főgimnázium ifjúságát s a polgári ’eányiskola növendékeit, mert sok életigazságot tanulhattak volna belőle. Az előadáson meglátszott a jubiláris színezet; az egész személyzet mintegy versenyezve egymással, — igye- | kezett összevágó, jó előadást teremteni, hogy a jubiláns művésznek is igazi örömünnepe legyen. Zugó tapssal és éljenzéssel fogadta a közönség a derék művészt megjelenésekor, ki percekig nem juthatott szóhoz a meghatottságtól; játékáról ugyanazt mondhatjuk, mit már számtalanszor elmondottunk, hogy minden tekintetben elsőrangú volt. Méltóan sorakoztak mellé: Jeszenszkyné, Tárnái Lídia és Perényi Sári; a férfiak közül: Ungvári, Földes, Tolnai, I Demeter', kitűnő alakot mutatott be kis szerepében Nyárai, kit nyílt színen hatalmasan meg- | éljeneztek. Szerdán Bródy Sándor nagyhírű életképét a „Tanítónő“-1 mutatták be kevés közönség j előtt. Pedig úgy a szép falusi életkép, mint az j előadás nagyobb közönséget érdemelt volna j meg. Annak idején, mikor a „Tanítónő“ először színre került Budapesten, s később is, mikor Berlinben előadták, - sok vitatkozás tárgya volt ez a színmű. Voltak, kik minden szépsége mellett is elitélték azért, mert a magyar társadalmat hamis világításban mutatja be s elitélték különösen azért, hogy a nagy német közönség előtt kompromittálja a magyarság erkölcseit. Legyen bármelyik véleménynek is igaza, annyi elvitázhatlan tény, hogy gyönyörű nyelvezettel, frappáns jelenetekkel megirt mü, mely nem téveszti el hatását. Jeszenszkyné játszta a tanítónőt oly szépen, oly átértéssel, hogy bámulattal néztünk reá. Egy-két jelenete magasan szárnyaló volt s elragadtatást váltott ki belőlünk. Méltó partnerei voltak: Tárnái Lídia és Perényi Sári; a férfiak közül kitűntek korrekt alakításukkal: Jeszenszky, Földes, Korda, Nyárai és kit első helyen kellett volna említenünk: Farkas Ágoston. Vetlényi szintén igen jó színésznek ígérkezik, csak sajnos — nem értjük beszédét; ugylátszik orgánumában van a hiba. Földesnek az a jelenete, mikor kijelenti, hogy nőül veszi a tanítónőt, - a legszebb volt, mit tőle valaha láttunk. Sugár Gyula jelentéktelen és nem egyéniségéhez illő szerepében jól megállta helyét. Csütörtökön Guthi Soma ,,Kormánybiztos“ cimii szatírájának premierje volt félig telt ház előtt. A fővárosi lapok úgy Írnak a darabról, mint a Vígszínház nagysikerű újdonságáról; a kolozsvári színházban is sűrűn adják a mulatságos szatírát. Minket — itt e vidéki kis városban, — nem ragadott el túlságosan a pikáns izü történet, s megváltjuk, hogy újdonságot sem találtunk benne, mert a köpeniki kapitány történetét láttuk magyar garnirunggal, magyaros szószszal. A házasságtörési helyzetek pedig valóságos francia másolatok. Azt nem tagadjuk, hogy sokat nevettünk a tótágast álló helyzeteken, melyekből a valószínűség alaposan ki van zárva. A ki Gutthi Soma karcolatait ismeri, az megtalálja a Kormánybiztosban minden alakját ismert vicceivel. A mi a játékot illeti, csak any- nyiban tehetünk kifogást, hogy a szerepek még nem váltak vérré, mi azonban egy-két előadás után bizonynyal meg fog történni. De már azon a legjobb játékkal sem lehet segíteni, hogy a III-ik felvonás laposságát, a megoldás sivárságát eltüntessék. Jeszenszkyné minden tudását belevitte szerepébe s pompásan játszodt. Igen jó volt Mészáros Aranka és Perényi Sári; Kovács Margit igyekezete dicsérendő, de meglátszott rajta a lámpaláz. A férfiak közül Nyárai a helyzet magaslatán állott, s kitűnő zsiványnak bizonyult, ki nappal kormánybiztos, éjjel pedig betörő. Derekasan segítették: Ungvári, Korda, földes, Sugár Gyula és Tolnai; különösen dicséretet kell mondanunk Farkas Ágoston és Demeter Sándor játékairól, kik mesterileg alakítottak. Pénteken este a „Táncos huszárok“ operett került színre másodszor folyékony előadásban. Szombaton d. u. ingyenes előadás volt a nép számára ; színre került Pásztor Árpád „Harang“ cimii népszínműve, illetőleg legendája. Az ingyen közönség hálásan tapsolta meg a szebb jeleneteket s meghatottan távozott a színházból. Vasárnap d. u. félhelyárakkal „Csókon szerzett vőlegény“, este a „Peleskei nótárius“ rendes helyárakkal; hétfőn d. u. félhelyárakkal „Iglói diákok“, este pedig „Lotti ezredesei“ kerül színre rendes helyárakkal. Qrünwald ÍVlór előnyösen ismert gőz mü-kelmefestö és vegytisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. Arany zsebórák és arany láncok állandó nagy raktára Rezső Gyulánál. Olcsó és megbízható bevásárlási forrás! Alapittatott: I894=ben. Rezső Gyula __________ __ = NAGYBÁNYA, = Rákóczi-(Fő)=tér 22. ____Alapittatott: 1894=ben. Aj ánlja dúsan felszerelt raktárát az összes híres gyártmányú arany-, ■■.......... , : — továbbá valódi és China-ezüst ez üst- és nickel órákban. Nagy választék arany- és ezüst ékszerekben; dísztárgyakban és evőeszközökben. : . =
