Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-11 / 50. szám
NagyVaáuyal Hírlap 5 1910. december 11. Ágostont, ki rövid szerepében valóságos kabinet alakot mutatott be. Kedden Heltai Jenő ,,Édes teher“ cimü énekes bohózata került színre. Hát bizony a legenyhébb kifejezéssel „fércmunká“-nak kell neveznünk az egész darabot elejétől végig. A játék különben jó volt. Jeszenszlcyné, Tárnái Lídia, Mészáros Aranka teljes megelégedésre töltötték be szerepüket; Ungvári, Nyái- rai, Korda, Sugár Gyula, Tolnai, Jeszenszky kifogástalanul játszódtak. Szerdán este Sudermann jeles színmüve ,, Otthon" került színre Fáy Szeréna első vendégjátékául, telt ház előtt. Ezen színházi est a a legizgalmasabb, a legszebb sikerű estéi közé tartozik színházunknak. A nagy nevű német iró, a jeles fordító, a kitűnő tragika, a mi derék színészeink, s maga a közönség is összefogott, s együttesen oly hatalmas sikert teremtettek, aminőre alig emlékszünk. A közönség nagy része ismeri a darab izgalmas meséjét, s ez a körülmény felment bennünket a darab meséjének elmondása alól. Különben is oly igazi mese, amelynek éle, melegsége, villamossága, egyszóval érdekessége amúgy is elvész egy színházi krónika szürke soraiban. - Valami hatalmas káprázat ragadta meg lelkünket, mikor Fáy Szeréna megjelent a színpadon; önkénytelenül kitört a zugó taps és éljenzés a fejedelmi alak megjelenése alkalmával. Az a teljes művészi megértés — melynél tökéletesebbet adni már nem lehet, - elejétől a darab végéig kiséri őt, s az ragadja magával a közönséget föltartózhatatlanul. Úgy azokban a jelenetekben, ahol a szenvedélyek egy-egy kis időre elcsitulnak, valamint szenvadélyek kitöréseiben káprázatos volt. A hálás közönség az est folyamán mintegy tízszer hívta a lámpák elé a nagy művésznőt. Színészeink mintha maguk is megbabonázva lettek volna, — jelesül simultak a nagy tragika játékához. Jeszenszky elsőrendű alakítást mutatott be, kit nyílt jelenetben is megtapsoltak. Ungvári ellenszenves szerepében jeleskedett, s művészetének emlékezetes sikert szerzett. Benes Ilonka, Perényi Sári, Tárnái Lídia, Jeszenszlcyné bebizonyították, hogy tudnak modern drámai előadást egybeállitani. Korda, Tolnai kifogástalanul játszódtak; Kordát a lelkész nemes szerepében feszült érdeklődéssel kisérte a közönség. - Lenne pár szavunk a mélyen tisztelt közönséghez is! Nagy városokban, ha az előadás megkezdődik, a nézőtéren halálos csend áll be, úgy annyira, hogy egyetlen szót sem lehet elveszíteni az előadásból. Nálunk a zsibongá zaj még tart a függöny felhúzása után legalább is 10 percig. Jól van-e ez igy ? ítélje meg maga a közönség! Boszantó azokra, kik műélvezetből mennénk színházba, — zavaró a színészekre, kiknek esetleg legszebb jeleneteik tönkre tétetnek. Csütörtökön délután félhelyárakkal a „Náni“ ment kevés közönség előtt. Uj volt Jeszenszky a Kreutzer Michl szerepében, ki a távollevő Szabadost pompásan helyettesítette. A kis közönség igen jól mulatott a derék svábokon. Este Brieux nagyhatású drámája, a „ Vörös talár“ került színre zsúfolt ház előtt. A zsúfolt házat természetesen Fáy Szeréna nagy művésznőnk fellépte idézte elő, kinek káprázatos játéka .diadalmasan hódit meg mindnyájunkat. A darabról röviden csak annyit kell megjegyeznünk, hogy az megvesztegető ragyogásával, költészetének érett szépségével egészen más forrásait nyitotta meg az elhitványult irodalmi mezőkön a poezisnek. Föltámasztotta az előadás ötletességét, a nyelv költőiségét, miszticizmusát az emberi eseteknek, a reálizmus igazságát, egyszerűségét és újságát. A vágások, az ostorcsapások oly finomak, sűrüek benne, s oly természetesek, hogy azokat teljesen megértette a a közönség. A vendégművésznő játékát a mi gyönge toliunk nem képes megírni ; mi csak azt láttuk, hogy félelmes és megrázó volt s kisajtolta szemünkből a könnyet. Méltó partnere volt Ungvári és Jeszenszky, kik különösen ez alkalommal bebizonyították erőteljes, művészi érzéküket. Ungvári azt a jelenetét, mikor az előtte térdelő asszonyt eltaszitja magától örökre, — nagy művészettel rajzolta meg és ezért teljes elismerést érdemel. Természetesen e főalakok mellett a többi majdnem háttérbe szorul; de azért észre kellett vennünk az egész drámai személyzet gondos játékát. Ki kell emelnünk Farkas Ágostont, ki néhányszor már oly kiváló alakítást mutatott be, hogy reményünk van őt mielőbb az elsők között látni A rendezés nehéz feladatát Jeszenszky vállalta, kit művészi játéka mellett még ezért is külön ki kell emelnünk. Pénteken Fáy Szeréna búcsú fellépteül Rákosi Jenő „Magdolnája“ került színre, nem egészen telt ház előtt, mely körülmény abban leli magyarázatát, hogy a mi közönségünk irtózik a rémdrámáktól. Rákosi ezen színdarabja nem is alkalmas arra, hogy a gyönge lelküek végig nézzék, mert irtózatosságával fölülmúl minden eddig látott drámát. Fárasztó is mind a játszókra, mind a hallgatóságra. Fáy Szeréna ezen paraszt drámában is megmutatta, hogy mire képes a tökéletes művészet. Mikor mint elzüllött „kosaras asszony“ jelenik meg Pest utcáin, — irtózat fogja el a hallgatóságot, s megrendülve kiséri a bukott nőt a véghez. Mellette kitűntek jeles alakításukkal: Korda, Ungvári, Jeszenszky, Nyarai; a nők közül : Tárnái, Lidia és Perényi Sári. A művésznőnek az első felvonásban való megjelenésekor egy óriási bokrétát nyújtottak át a zenekarból a város színeivel ellátott selyemszallaggal e felírással : „Nagybánya város közönsége - Fáy Szerénának.“ Az első felvonás után Révai Károly, dr. Ajtai Nagy Gábor és Németh Béla tisztelegtek a színpadon a művésznőnél, ki a küldöttséget az egész játszó személyzet előtt fogadta. Révai pár rövid szóval üdvözölte őt, s megköszönte a város közönsége nevében azt a rendkívüli műélvezetet, mely oly ritkán jut Nagybányának osztályrészül. A művésznő meghatva fogadta az elismerés szavait, és kérte, hogy tolmácsolják a város közönségének az ő leghálásabb köszönetét. Ezután folytatták a darab előadását, melyet, mint említettük, egész végig rendkívüli érdeklődéssel és meghatottsággal kisért a közönség. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda=bérlete. Nyilttér.*) Karácsonyi óra és ékszer ajándék- tárgy vásár mélyen leszállított árak mellett Frieder Vilmos üzletében Nagybánya, Kossuth-u. (Mándy-ház) Árjegyzék.: 1 drb valódi sweici nickel zsebóra 3.50 fillértől 1 drb valódi sweici dupla fedelű ezüst zsebóra .......................9 koronától 1 drb 14 karátos arany gyűrű 5 koronától 1 pár valódi 14 karátos arany függő 3 koronától 1 drb 14 karátos arany nyaklánc 15 koronától Gramafonok (legjobb minőségben) 30 koronától Gramafon-lemezek (legújabb ének és zene) . . . 2„50 fillértől 5 koronáig. Nagy választék mindennemű itt föl nem sorolt arany és ezüst ékszerekben és díszt ár y y ak b an. - Dús választék valódi brill i árts gyűrű és függőkben. — Minden egyes tárgyért szavatosság. Tudomásul. A „Nagybánya“ múlt csütörtöki száma olyan mumusról beszél: a pótadóról, amihez joga van minden adófizető polgárnak hozzászólni; ugyanis azt ^vitatja, hogy helyes-e a városi gazdálkodás? 0 szerinte helyes, én szerintem nem helyes, mert a város vezetősége és a képviselő-testület felületes bírálás után jóváhagyott alkotásait mind a nyakunkba zúdítja és úgy látszik, nem számolnak előre a következményekkel, mert egyszer csak elő áll a pótadó réme; ez épen olyan dolog, mind a ki felfúj egy dolgot és nem ügyel arra, hogy mennyi szelet képes az magába fogadni, hanem addig fújja, mig szét pukkan, más szóval: nem mérlegelik a lakosság teherviselő képességét, hanem úgy tesznek, mint az egyszeri zsidó, aki azt a lovát ütötte, a melyik jobban húzott. Ha pedig haladnunk kell és ezért jön az újévi ajándék: a pótadó, hát lássuk, hogy haladunk. Szerintem nem haladás az, hogy a Mándy-palota épitésé*) E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő. vei 100 évre elzárták a Lakatos-utcát; sem az, hogy az István Király szállodát laposabbra építették, mint a régi házak; a széna-téri lapos í csárda sem mutat haladásra. Ezek a tények arra mutatnak, hogy nagy kedvteléssel mennek neki az alkotásoknak, de a kivitelre annál kevesebb gondot fordítanak. Ha a város vezetősége körültekintő volna, akkor a Grundböck-féle fegyelmi nem fordulhatott volna elő; ha pedig a képviselő-testület az ő hivatásának magaslatán állna, az ilyen fegyelmi nem lenne csupán porhintés a nép szemébe, mert minden tisztviselő ténykedéséért felelős a polgármester, végeredményében pedig a tanács a képviselő-testületnek, tehát mikor a fegyelmit elrendelte, egyidejűleg kötelessége lett volna a kárösszek erejéig a tanácstagok ingatlanára a zárlatot is elrendelni és azt a fegyelmit lejáratni. De hol vannak ma önérdeket nem ismerő tisztviselők vagy képviselők, hiszen most is látjuk a takarék- pénztári igazgató-tagságért folytatott elkeseredett harcot; már pedig én a magánérdekért küzdő embereket mind halottaknak tekintem. A közügyre azok nem önzetlenek, azok le vannak szájkosarazva, mert az önérdek mindig előtérbe nyomul. Tisztelet a kivételnek, mert mégis vannak - de csak fehér holló számban - olyan képviselők, akik nem bírják ott a helyöket megállni, én már megmutattam az utat, lépjenek ki; akik pedig önzetlenül kívánják a közügyeket szolgálni, álljanak a lábukra és szolgálják önzetlenül a köz érdekét; miért nem gyűlnek össze a közgyűlést megelőző j nap értekezletre és miért nem állapodnak meg az állásfoglalásban? A „Nagybánya“ cikkírója felveti azt a kérdést, hogy helyes-e Nagybánya város gazdálkodása? és ő el is bírálja. Ez épen olyan dolog, mint mikor egy ember azt állítja maga felől, hogy ő becsületes ember és ő már tele- j torokkal ordítja is, hogy csakugyan az. Ha va- : laki fel mer tenni egy ilyen nagy kérdést, akkor az elbírálás jogát hagyja a nagyközönségnek, a | ki tulajdonképen a város. Én már régen hallom azt a vészjelt, hogy az ingatlanok árai le fog szállni; ebben én nem hittem, mert mindig úgy érveltem, hogy szaporodik a nép és az árak megmaradnak, de ha tényleg — mitől az Isten őrizzen — mint régen I mondták: a tatárjárástól, ha bekapjuk a legyet a vezetőség jóvoltából a 70-80 százalékos j pótadóval, akkor hiszem, hogy 50 százalékot fog bukni az ingatlanok értéke és kérdem, kik fogják akkor megfizetni az adót, de hát a pótadót ? ! Azon ne csodálkozzon senki, hogy kondás sorból is hozzá szólnak a közügyekhez, mert mégis a XX. században élünk. Szász Lajos. Kardos Jenő divatáruháza Nagybánya, „István-Király“ Szálló, MEGKEZDŐDÖTT az olcsó karácsonyi vásár KARDOSNÁL. Kötött női és férfi keztyű . 24 kr-tól Bélelt bőrkeztyű .....................84 kr-tól Bélelt szarvasbőr-keztyű . 1.35 kr-tól Angol nappa-keztyű . . . 1.30 kr-tól Fegyházban kötött harisnyák 18 kr-tól Női kézi táskák.....................80 kr-tól Té li alsó ingek.....................60 kr-tól Ga llérvédők................t- • ■ 33 kr-tól Magánkötők.............................27 kr-tól Cso kor és regatta nyakkendők 27 kr-tól Divat-mellények, ingek, kalapok, sapkák, zsebkendők, esőernyők, pénz- és szivar-tárcák, illatszerek a legnagyobb választékban. Moskovits „Anatómiai“ cipők egyedüli lerakata.
